Érdekes "gólyatábor" /Befejezett+javítás alatt/

46.☆

És sajnos ezzel a résszel el is érkeztünk az utolsóhoz, mi csak olyan lezárás szerű..Éppen ezért igyekeztem,  hogy hosszú legyen. Nehéz dolog a lezárás.. Remélem tetszeni fog.
Jó olvasást! ❤
-----------------------------------------------------------

-Szeptember 1.-

E gyászos napra ébredtem reggel. Vége a szünetnek, vége a szabadságnak. Az ébresztőm már reggel fél hatkor "dalolta" azt a számot amit még tegnap este kiválasztottam, hátha jó lesz..hát Zoé nem jött össze.
De ahogy eszembe jutott, hogy ma végre láthatom az én Adam-emet,  egyből kipattant a szemem,  és bele is kezdtem a reggeli rutinoma. Pont ma van egy hete, hogy láttam. Munkát kapott valami ismerőse cégénél, és rengeteget dolgozik. Szegénykém.

Fél nyolc elött tíz perccel már az ajtónál álltam, és vártam apát aki megígérte, hogy ma elvisz suliba. Az út ne valami sok idő. Maximum 15 perc, ami egész kellemes beszélgetéssel szokott telni. Egész jó a kapcsolatom a szüleimmel, nem vagyunk olyan jó baráti viszonyban, de egész sok időt töltünk együtt, és majdnem mindent tudnak rólam. Egyszóval, olyan egészséges a viszonyunk.
Debby és Matt, akik még mindig egy édes párt alkotnak, már az ajtó elött várják a csapat többi részét. Engem, és Adamet.
-Szia Zoé. Suli után nem tudlak felvenni, mert megbeszélésem van. De legyen jó napod, este találkozunk. - köszönt el apa, mintha megint egy és fél hónapra mennék el táborba. Jó is lenne..
-Rendben apa. Szia.  -mosolyogtam rá,  majd becsuktam az ajtót. Megvártam míg elhajt, majd elindultam a barátaim felé.
-Istenem Zoé, annyira hiányoztál! -borult a nyakamba drámaian Debby.
-Tegnap elött találkoztunk. De te is nekem.  -öleltem meg nevetve a legjobb barátnőmet.  Matt-et is megöleltem köszönés képpen, majd éppen belemélyedtünk volna a beszélgetésbe, amikor valaki megkocogtatta a vállamat.
Hátrafordultam, majd egy fekete szempárral, és egy kócos fekete hajzattal találtam szembe magam.
-Liam! De rég láttalak. Szia. -borultam most én annak a nyakába, akit csupán egy hónapja láttam. De csak ekkor vettem észre, hogy más valaki is áll Liam mögött. Méghozzá Dylan. Egyszerűen nem bírtam megállni..hozzá is odamentem és őt is részesítettem egy Zoé féle ölelésben.
-Nagyon utállak. De akkor is hiányoztál. -kommentáltam még a helyzetet, amolyan "azért még tudja hol a helye" stílusban.
-Örülök, hogy hiányoztam. Te is Hercegnő. Remélem ezentúl nem leszünk rosszban. - hercegnő. Így hívott még amikor először találkoztunk. Furcsa érzés.
-Na gyerekek. Fontos közlemény.  Mint diák elnök, minden fontos információról értesítenem kell titeket.  Hatalmas buli lesz Carlnál jövőhét szombaton. Gólyáknak tilos! Persze annak nem, aki VIP. -kacsintott ránk Liam, majd húzta magával Dylant a többi haverjuk felé, gondolom őket is értesíteni kell a hírről. És ekkor láttam meg a suli legmenőbb testvérpárját a sulihoz sétálni. Adam és David. Futva,  szinte sprintelve rohamoztam meg őket.
-Annyira hiányoztál, többet kéne találkoznunk. Mi van veled? -bújtam bele David ölelésébe. Annyira hiányzott, el sem tudom mondani.
-Te is hiányoztál Hugi. Suli után elviszlek fagyizni. -nyomott egy puszit a homlokomra.
-Velem meg ne is foglalkozz.. -vágta be durcis fejet Adam, majd két karját keresztbe fonta maga elött. Igen, ez is hiányzott. Minden hiányzott.
-De veled foglalkozom a legjobban Életem. -adtam egy puszit a durcás szájára.
-Oké, megbocsátom. -mosolyodott el,  majd karolt át a derekamnál, és elindultunk a suli felé. Útközbe David leállt a haverjainál,  Debby és Matt pedig csatlakozott hozzánk. Négyen,  mint egy csapat..mert igazából az is vagyunk,  mentünk az osztályterembe, ami az alsó folyosó végén, a büfé mellett van. Páran már bent ültek. Két fiú együtt beszélgetett,  a lányok pedig egyenkén ültek és elfoglalták magukat. Az egyik fiú ismerős volt, szerintem volt táborban..
A padok három oszlopban helyezkedtek el, kettesével.
-Én ülök Zoéval. -fogott kézen a legjobb barátnőm. Igazából..jó ötletnek tartottam. Mi helyet is foglalunk a jobb oldalon lévő oszlop uolsó padjában, a fiúk pedig az egyel előttünk levőben.
Tíz perc lehetett az első becsengőig,  mikorra már megtelt a terem diákokkal. Vannak ismerősök, és kevésbé ismerősök. Meg persze Lara. Aki szerencsére pár paddal előttünk ül. Már szinte mindenkit kitárgyaltunk Debbyvel. Egész sokan vannak akik szimpatikusnak tűnnek, viszont már meg is van a két lány, aki a kellőnél sokkal többet képzelnek magáról. Legalább is külsőre, és az eddigi viselkedésük alapján ez jött le.. De ki tudja..
Éppen befejeztük az elemzést, amikor egy srác elkezdett a mi padunk felé tartani. Túlságosan ismerős volt.
-Szia Zoé. Miújság van veled? -foglalt helyet végül a padunkon..a gyerek.
-Szia. Semmi különös. -válaszoltam bizonytalanul.
-Tudod..Zach vagyok a buszról. Egy csomót beszélgettünk. -mondja el végre az átkozott nevét..de így már tudom. Az idegesítô gyerek a buszról.
-Persze, tudom hogy ki vagy. -most már..
-Ennek örülök. Szóval az lenne a lényeg, hogy lesz egy nyár indító buli a hétvégén nálam. Nagyon örülnék ha eljönnél. -kacsintott egyet felém. Gyorsan Adamre néztem, akinek láthatóan nem tetszett a helyzet, de nem akartam bunkó lenni.
-Még nem tudom, lehet elmegyek. -válaszoltam kedvesen, és igyekeztem minél elöbb lezárni a beszélgetést.
-Hallod Tesó. Én is mehetek? -kérdezte meg Adam meglepően baráti hangsúllyal.
-Hát..te ki vagy? -az ő hangsúlya viszont nem volt valami kedves..inkább lenézőnek mondanám.
-Adam vagyok. Zoé barátja. -nyújtja a barátom kézfogásra a kezét. Zach enyhén bizonytalanul, és kissé zavarodottan, de kezet ráz vele.
-Akkor..sziasztok. -köszönt el még mindig bizonytalanul, majd visszasétált a helyére, a haverja mellé.
-Asszem nem kedvel téged Adam. -tette a kezét Matt Adam vállára, és igyekezett minden sajnálatát beletenni a hangsúlyába.
-Hát én is így érzem. -válaszolta ő is nagy sajnálattal. Majd rám nézett és villanott egy olyan "rosszfiú vagyok és aki hozzádér kinyírom" mosolyt, mire válaszul csak egy szemforgatást kapott.

Az első óra, ami osztályfőnöki volt, mint az utána következő három (ma csak ennyi óránk lesz) egész jól telt.
Az osztályfőnökünk, Mrs. Jones, egy nagyon aranyos negyvenes évei közepén járó nő. Szerintem, és a csapat szerint is, jó éveink lesznek vele. Szünetekben még beszélgettem lánnyal, akit a táborban ismertem meg.

Suli után elköszönem Debbyéktől, megbeszéltük Adammel, hogy munka után nálam alszik, majd eli dultam megkeresni Davidet. Az ő osztályterme a folyosó elején volt, mint ahogy az összes végzősé.
-Na akkor áll még a fagyizás? -karolta át egyböl a vállamat, ahogy odaértem.
-Persze. Azért jöttem. -vigyorogtam rá, mint valami kisgyerek.
-Amugy fiúk, ő az egyik barátom Zoé. Zoé ő itt Scott, Josh és másik David. -mutatott be a többi haverjának, akiknek csak félének  intettem egyet.
-Na akkor mi megyünk is. Sziasztok.
Már most tetszik ez a hely. Jó éveink lesznek itt..

————--——--——--——--———--——
-Vége-