Érdekes "gólyatábor" /Befejezett+javítás alatt/

25.☆

*David*
Felsétáltam a dombra, és Zoé tényleg ott ült. Lehajtott fejjel, bedugott füllel a füvet birizgálva.
Megbökdöstem a vállát, mire ő fölnézett.
-Igen? -szedte ki a fülest.
-Beszélhetünk? -nyújtom felé a kezem, hogy felsegítsem a földről.
-Itt nem jó? -vágja be a gondterhelt fejet. Válaszul csak megrázom a fejem.
-A helyünkön. -segítem fel a földről.
Csöndben sétaltunk le a helyünkig. Ahol Debby ott ült, a kezét a tördelve..vele sincs most minden rendben.
Csak nekem jó a szerelmi életem?
-Nem baj ha Debby is itt van? -kérdezem meg óvatosan Zoét.
-Ömm nem dehogy is. Miről akartok beszélni? -kérdezi zavartan.
-Adamről. -válaszolja nyugodtan Debby, majd megfogja a barátnője kezét.
-Figyelj Zoé. Amit nem rég mondtam azt felejtsd el. Lehet, hogy Adam régen olyan volt, de mostmár nem. -nézek le rá, ő pedig fel rám.
-De hát, most is. Larával tök jót beszélgetett. És ő annyira más mint én. -dől hátra a padon.
-Miért lenne más? -kérdezi Debby.
-Mert teljesen az ellentétem. Cigizik, csajozik, ráadásul bukott is...de mind egy. Bonyolult. -csukja be a szemét.
-Zoé. Amit ma láttam a parton azt nem lehet félre érteni. -szól bele Debby vigyorogva.
-Igaza van. És ne haragudj rá azért mert egy idióta. -folytatom én is.
-Most viszont bocsánat, de nekem mennem kell. Beszélnem kell a pasimmal..vagyis..na mindegy. Zoé majd beszéljünk. -kel fel Debby, majd gyorsan elsiet.
-Szerinted Adam kedvel engem? -néz rám Zoé nagy mosollyal az arcán. Végre.
-Hát figyelj. Én nem mondok semmit nyiltan. De szerintem ebből már levetted. -mutatok a kezemmel magamra.
-Szerintem beszélj vele. -kelek fel a padról, hogy egy kicsit gondolkodni hagyjam.
-Köszönöm. -mosolyog rám, majd lassan elsétálok.

*Adam*
Annyira gyáva vagyok, hogy az hihetetlen. Ugyanúgy, ugyanazon a padon ülök, ahol a bátyám hagyott engem. Csak az a baj, hogy nem egyedül ülök..
-Min gondolkodsz ennyire? -simítja végig egyik kezével a mellkadomat Lara.
-Semmin. -szedem le onnan a karját.
-Istenem már megint Zoé-n ugye? Felejtsd már el. Itt vagyok én. Tudod miket mondott nekem rólad? -erre egyből felfigyeltem. Zoé beszél rólam!
-Miket? -nézek rá le. Próbálok unottnak rűnni, de kíváncsi vagyok.
-Hát olyanokat, hogy mennyire szánalmas vagy. Egy cigis idióta. Ráadásul bukott is. Ilyeneket mond mindíg. De én nem így gondolom. -csúszik hozzám még közelebb. Zoé szerint ez vagyok én? Nem veszi észre, hogy nem ilyen vagyok?
-Ja és még van egy dolog. -emeli fel a mutató ujjat Lara.
-Smárolt Dylannel. Teljesen rámászott. -mondja felháborodottan.
-Dlyan és...mi a fasz? -pattanok ffel idegesen a helyemről.
Méghogy sosem csókolózott..hagyjuk már. Ugyanolyan mint a többi lány?
Most legszivesebben agyon verném Dylant..de nem az ő hibája. Most inkább le kell nyugodnom.
Idegesen sietek szobába, ami nagyon remélem, hogy üres. Kivagom az ajtót, majd elindulok az ágyam felé.
-Szia Adam. -hallom meg Debby halk hangját oldalról.

*Zoé*
Egy "rövid" félórás gondolkodás után, sikerült rájönnöm valamire.
Minek haragudjak rá?
Ő Adam. Ilyen, és kész.
Megbeszélek vele mindent, aztan ki tudja..lehet úgy alakul minden ahogy szeretném?
Boldogan sétálok a szobám felé, ahova ugyanígy be is nyitok.
De ahogy megláttam, hogy mi történik bent, egyből elmúlt a boldoság.
Adam, éppen a táskáján húzta be a zipzár, a másik pedig már a vállán volt.
-Hova mész? -kérdeztem halkan, szerintem éppen, hogy meghallotta.
-Vissza a szobámba. -feleli idegesen, majd másik tákáját is felkapja.
-Miattam? Adam.. -sétálok oda mellé.
-Jaj Zoé nem mindegy? Neked úgyis csak egy nyomorék bukott cigis vagyok. Egy szánalmas idióta. Lara elmondta, hogy ezt gondolod rólam. -indul el idegesen az ajtó felé.
-Én ilyet nem mondtam. Én nem ezt gondolom rólad. -nézek felé könnyes szemekkel. Annak a ribancnak miért kell mindig bekavarnia? Én nem mondtam és nem is gondolok ilyet. Közel sem. Adam miért hisz neki?
-Miért hazudsz? Tudom, hogy annak tartassz. Mindenki annak tart. -néz bele a szemembe.
-Akkor ne higyj nekem. De kettőnk közül ki a hazug? Nem az, aki igazából mindenkit megfektet, nekem meg adja a jófiút? -váltok mostmár én is ideges hangnemre.
-Oké. Én megváltoztam. De ki smárolt Dylannel? -kérdezi mostmár nyugodt hanggal. Teljesen megsemmisültem. Dylan mindenkinek elmondta?
-Az életem egyik legnagyobb hibája. -mondom halkan, szinte alig hallhatóan. Még nem sírok, de már közel járok.
-Képzelem. Amúgy meg azért megyek el, mert Debby és Matt szakítottak, és nem akarnak egy szobában lenni. - hadarja el gyorsan, majd kinyitja az ajtót.
-Adam én..sajnálom. -szólok utána.
-Én is..-kisétál, majd becsapja az ajtót.
Sírva ülök le az ágyamra, majd kell egy kis idő, mire felfogom, hogy mit mondott.
Debby és Matt szakítottak?
Gyorsan felkelek az ágyamról, majd a telómat kezdem el keresni. Debbynek most szüksége van rám. És igazából nekem is rá.
Gyorsan kikerem a számát, majd rámegyek a hívás gombra..
A 2. csegés után fel is veszi.
-Szia. -szól bele szomorúan.
-Szia. Hallottam mi történt. Merre vagy? -kérdezem aggódóan.
-A padoknál. -szóval kint.
-Gyere be. Kint hideg van. Most úgyis van beszélni valónk. -kucorodok vissza az ágyam sarkába.
-Megyek. -válszolja mar lenyomja a telefont.

Egy perc sem kellett, kinyílt az ajtó és a kisírt szemű Debby lépett be rajta.
-Gyere. -nyújtom ki ülöhelyzetben a kezem, egy ölelésre.
Gyorsan idesiet hozzám, és megölel. Már ettől egy fokkal jobb kedvem lett.
-Na mesélj. -nézek rá egy bíztató mosollyal.
Csak bólint, majd belekezd.
-Szóval annyi, hogy Matt-nek barátnője van. Vagyis mostmár nincs. Ma mikor Matt éppen zuhanyzott, csörögni kezdett a telefonja. Kiordított, hogy vegyem fel. Hát fel is vettem. Egy lány volt az. Liz. Könyörgött, hogy jöjjenek újra össze. Hogy két napja amióta Matt felhívta, hogy szakítsanak, azóta csak sír. Azt mondta, hogy ezt az egy évet nem lehet csak így eldobni. Én nem tudtam válaszolni, így csak kinyomtam a telefont. Utána ezt az egészet pedig elmondtam Matt-nek. Közbe hívott David, hogy beszéljünk veled, meg ilyenek. Matt azt mondta, hogy értem szakított Lizzel. -mesélte el a szorit Debby. Ami nekem egy amúgy egy kicsit zavaros.
-De hát miattad szakított vele. Szeret téged. -fogom meg a barátnőm kezét.
-Tudom. De félek, hogyha megint felbukkan majd neki egy lány, akkor engem is dobni fog. -ez így viszont érthető, hogy miért fél.
-Most te jössz! -küldött felém most ő egy bíztató mosolyot.
Én is gyorsan elmeséltem neki mindent. Kibeszéltünk mindenkit. Adamet, Mattet, Dylant, Larát..de leginkább Larát. Őszintén jól esett.
-Szerintem menjünk aldudni. -jelentem ki, miközben végig nézek a halál fáradt Debby-n.
-Szerintem is..

Mindketten megcsináltuk a szokásos esti dolgokat, majd bedőlrünk az ágyba.
-Szerintem Lara ma megint más fiúnál alszik. -mondja Debby nevetve.
-Igen. Tuti. -nevetek vele én is.
-Nem is baj. Na jóéjt Zoé.
-Joéjt Debby.

Na ti mit gondoltok erről a Zoé-Adam kapcsoltaról? Van rá esély, hogy sikerülni fog nekik?

És Lara? Miért csinálja ezt?😭

Mindenről érdekel a véleményeteek💕
Zoé-Adam
Debby-Matt
Lara
Dylan
David
Mit gondolsz róluk?😍💕❤
#Kommentbevárom!
Nem sokára hozom a kövi részt!
Sietek💕✌