▪︎9▪︎

3.2K 180 8
                                    

J O N A T H A N

-Hol a faszban van?-néztem Fiscora.
-Fogalmam sincsen uram.Hívtam Robertát azt mondta,hogy még nem ért haza.
-Este kilenc óra van Fisco!Mondtam,hogy vegye fel az iskolánál és vigye haza.-morogtam.Komolyan mondom,hogy megőrülök!Egyedül mászkál,ki tudja hol??Én hülye elfelejtettem megkérdezni,hogy van-e telefonja.Eddig biztonságban volt hiszen hoztam és vittem.Vagy vitettem...
-Igen uram de elszaladt két vele egy idős kölyökkel.
-Remek!Csak egy órája keressük!-csattantam fel.-Nem emlékszik hol van?
-Nem uram,a könyvtárat említette.
-Nagyon jó.Hívhatom a rendőrséget!-mérgemben belebasztam egyet az autó ajtajába.Nem veszíthetem el Audrey cicát!-Gyalog megyek tovább.-morogtam.A férfi megállt.Kiszálltam az autóból és gyalogolni kezdtem.Hol a francba lehet ez a lány?Egyenesen felfelé mentem a Malcolm boulevardon.
Hova menne Audrey cica?Egyetlen egy hely jutott az eszembe.A kurva könyvtár és ebben Fisco megerősített.Nem kellett sokat gyalogolnom.Egy pici alakot vettem ki aki a lépcsőn üldögélt.Közelebb mentem.A szívem vadul kapált.Ahogy egyre közelebb mentem megnyugodtam.Ő az.
-Audrey!-kiálltottam.Rám kapta tekintetét.Sírt.Hirtelen állt fel és azonnal a karjaimba szaladt.
-Jon!-ölelt szorosan és úgy sírt tovább.
-Semmi baj.Itt vagyok.-hirtelen emeltem meg és a fenekétől fogva tartottam a lányt aki lábaival teljesen rám csimpazkodott.-Tudod mennyire aggódtam Audrey?Hogy keveredtél el?-nem volt erőm veszekedni vele.Annyira sírt,hogy éreztem ahogy remeg a teste.Megrázta a fejét.-Audrey?-az egyenletes levegő jelentett valamit.Kezd elaludni.Remek!Az egyik kezemmel gyorsan elővettem a telefonomat és üzentem Fisconak,hogy jöjjön a könyvtárhoz.Nem is kellett nagyon várni rá.A közelben járt.Kiszállt és felém szaladt.
-Kérem hozza Audrey táskáját.-indultam meg az autó felé.Fisco engedelmesen ment a táskáért én pedig beültettem a kimerült lányt és mellé ültem.Újra az ölembe mászott és szorosan átölelt.Nem akartam támasz lenni,de a támasza lettem és ezzel elindult a lavina.Az Audrey cica lavina.Fisco a táskával együtt beszállt és elindult haza.Egész úton Audreyt öleltem.Hideg volt a bőre ezért ezt a forró ölelkezést arra fogtam,hogy fel kell melegednie.Ahogy megérkeztünk becipeltem a lakásba és felvittem a szobájába.Nem engedett el.
-Audrey...fürdened kell aztán pedig ágyba bújni.Gyerünk kisasszony.-bólogatni kezdett és elengedett.A földre raktam és lenéztem rá.Piros kis szemeit törölgette.Megsimogattam az arcát.-Zuhanyozz le.Lemegyek.Hozok fel vacsorát.Iparkodj.-indultam meg a konyhába.A kurva melegség szét áradt a testembe és ez nem tetszett.Miért van ez az egész?Szedtem neki abból amit Roberta főzött.Megmelegítettem és felfelé mentem a tálcával a kezembe.A szobába belépve egy cuki Audrey fogadott aki alvó ruhában ült az ágy szélén.
-Egyél.-helyeztem a tálcát az ölébe majd leültem mellé.Rám nézett.
-Nagyon sajnálom.Kérlek ne haragudj.Annyira féltem.-pityeredett el újból.Magamhoz húztam és a hátát kezdtem dörzsölni.
-Nem haragszom.Egyél hercegnő.Holnap én megyek érted,rendben?-bólintott.Enni kezdett de az egyik kezét az én kezemre tette.Miután végzett az evéssel a tálcát az éjjeli szekrényre helyeztem és betakartam Audreyt.A szemei lefelé csukódtak.Úgy aludt el,hogy közben egy szót sem szólt.Néztem egy darabig majd a tálcával a kezemben mentem vissza a konyhába.Roberta épp törölgetett.
-Jól van Audrey?
-Persze.-bólogattam.Roberta biztosan látta,hogy a karjaimban hozom be Audreyt.
-Kérem ne veszekedjen vele emiatt!Biztos csak barátkozni akart és azért ment el!Ez a kislány ártatlan Mr.Prescott!Csak kérem ne bántsa meg őt!-könyörgött nekem.Ennyire rossz embernek tűnők?Az erőm vészesen kezdi elhagyni a testem.Nem bántanám Audreyt!
-Úgy néztünk ki,mint akik veszekedtek?-kérdeztem Robertát.Megrázta a fejét.-Akkor jó.Jó éjszakát.-otthagytam őt meg sem várva válaszát.Én is nyugovóra tértem és ezek előtt persze,próbáltam kiverni a fejemből Audrey Winstonet.
Reggel újult erővel siettem le.Audrey már a cipőjét húzta.
-Jó reggelt.-néztem le a földön ülő lányra.
-Neked is.-nézett rám kimerülten.
-Mától fogva,ha Fisco vagy én oda állít az autóval akkor szépen haza jössz.Nincsen mászkálás.Rendben van?
-Igen.-bólintott.
-Remek.Reggeliztél?
-Igen.
-Induljunk.
Az autóban is túl nagy volt a csend.A haját birizgálta és sokszor rám nézett.
-Mondani szeretnél valamit?
-Azt hiszem lett két barátom.De nem tudom.Az egyik fűvezik.-motyogta.Nagy szemekkel néztem rá.
-Nem szeretném,ha belevinnének valami bajba.Jó kislány leszel Audrey?
-Igen.-nézett a szemembe.-Tudod,hogy én nem vagyok olyan.Csak meglepődtem rajta.Ezek a fiatalok másak.
-Ne barátkozz annyira.Beszélgess velük,a magán életi dolgokat kerüld ki.Nincs sok közük hozzá.-csak bólintott.Fogalmam sincs miért,de nincsen szüksége nagyon barátokra.Én itt vagyok neki.Valóban?Mióta a tulajdonod?-Barátkozz olyanokkal akik hasonlóak,mint te.
-De kedvesek.Egy Owen nevű fiú és egy Jasmine nevű lány.
-Fiú?
-Uhum.-meglepődve néztem magam elé.
-Értem.Mindegy.-rántottam vállat.-Vigyázz magadra.
-Jól van.Köszönöm,hogy számíthatok rád.-ölelte át a karomat és egy kicsit úgy is maradt.Megdörzsöltem sima arcom és megsimogattam a fejét.Mióta akarlak kisajátítani Audrey?
-Rám mindig számíthatsz cica.
Két hét múlva minden a megszokott rendben zajlott.
Az irodában két fontos ügyfél után kávét ittam az irodámban és a városra néző panorámát bámultam.
-Prescott!-hallottam meg Gen hangját.
-Mondjad.
-Londonba kéne menni Október huszonötödikén.
-Nem fogok ráérni.-fordultam meg a gurulós székemmel.
-Miért is?Akkor lesz a hagyatéki megbeszélése az ügyfelednek.
-Tedd át novemberre.Az október utolsó hetét Long-Islanden töltöm.Megígértem Audreynak,hogy elviszem.-Gen az asztalra ült és szükített szemekkel nézett rám.
-Valamiért úgy rémlik,hogy alig várod,hogy megszabadulj attól a taknyos kis kurvától.Most pedig már vakációkra viszed?-a kurva szó hallatán begurultam.Hogy merte hívni?
-Mióta kurvázól le egy tizenhat éves lányt?Pont te...mikor több fasz volt a kezedbe,mint toll.
-Pardon?Még véded is?Négy éve ismerlek.Csak azt ne mondd,hogy a szűz lyukra pályázol...az egészen drasztikus változás lenne az életedben drága barátom.-harsány nevetésétől felfordult a gyomrom.
-Takarodj el Gen.Most!
-Megyek már.Ne felejtsd el az óvszert,mikor a tizenhat éves kislányba tömöd magad.-kacsintott és azzal kiment.Az undorító kurva!Mi köze van a magán életemhez?Örüljön,hogy munkát adtam neki...erre...persze nem kéne felvegyek olyasvalakit akivel dugtam,de nem volt munkája és nekem titkárnőre volt szükségem.Csak egyszer feküdtem össze ezzel a ribanccal,mégis féltékeny.Vicces.Volt egy pár nőm.Darla nem volt az,csak egy barát aki hajtott rám.Annyira zavart.Tudta,hogy nem akarok semmit tőle.Azt is tudta,hogy kő gazdag vagyok.Ő meg egy ócska ribanc volt akir szeretett össze vissza dugni.Mind ez tizen pár éve történt,akkor tizennyolc éves voltam Darla pedig huszonkettő.Tizen hány éve?Az asztalra dobtam a telefonom és felálltam.De nem  szexeltem vele...nem lehet...Ugye nem?Sokat buliztam akkor és jobb biztosra menni,de én egy újjal sem nyúltam Darla Winstonehoz.Még részegen sem!Az egyik ismerősömet kezdtem sűrgősen hívni és megbeszéltem vele,hogy öt órakkor legyen a lakásomon minden felszerelésével.Kurvára ne!Kurvára ne...

♡Szép estét!♡

Let Me Love YouWhere stories live. Discover now