Let Me Love You

▪︎17▪︎

                     J O N A T H A N

Ez van...ez van Jon.Csókolóztál vele a parton.Nagyon szenvedélyesen!Túlságosan is forróra sikeredett a csók.Én csak megakartam vígasztalni de úgy nézett rám,hogy nem bírtam magammal.Hát sose csókolóztam ennyire...így...
Nem beszéltünk róla.Hamar ágyba kerültünk,de csak aludtunk.Ő persze rám csimpazkodott és ölelt.De ez nem...nem mehet így.Audrey szerelmes.Audrey nagyon szerelmes.Én pedig csókolóztam vele.Pár napja jöttünk vissza New Yorkba.Ő iskolában én meg itthon ülök és csak tanakodom.A héten van Audrey szülinapja.Már beszéltem az ismerősömmel aki bizony megrendelte az ékszert ami franciaországból érkezik.
Már csak a zajra figyeltem fel.
-Igen.Gyere Jass.Menjünk fel a szobámba,Mr.Prescott még nincs itthon.-motyogta a lány,Mr.Prescott?
-Audrey?-álltam fel majd az előszobába sétáltam.Audrey és egy lány épp a kabátból bújt ki.
-Oh...öm...Nem baj,ha mi?
-Menjetek csak.Hello.-néztem a lányra aki vigyorogva nézett engem.Szinte felfalt a szemeivel.
-Hello...nem is tudtam,hogy van egy ilyen dögös bátyád Audrey.Ha tudom többet jövök.-Audrey arca furcsa grimaszba ment át.
-Oh mi?Nem...nem a bátyám.Ő a barátom.-bólogatott mire összeráncoltam a homlokom.A lány hirtelen szájon csókolt majd megsinogatta az arcom.-Mr.Prescott engedett be Jon?-kérdezte.Köpni nyelni nem tudtam.Csak bólintottam.-Felmentünk a szobámba édesem.-Újra bólintottam.Felmentek a szobába én pedig bementem vissza a nappaliba.Egy újabb szájra csók.Ez lesz a mániánk?Pár telefon után az étkezőbe mentem és töltöttem magamnak teát.Az idili csendet Audrey cica hangja zavarta meg egy fél óra múlva.
-Itt vagy napsugár?-kérdezte mire megfordultam.Lassan ide szaladt és átölelte a derekam.Jass az ajtóban megállt és minket nézett.
-Igen?-néztem le Audreyra.
-Jass megy én pedig csak ide jöttem.
-Mióta vagytok együtt amúgy?-kérdezte a lány és az ajtó félfának dőlt.
-Fél éve.-bólogatott Audrey.Kicsit túlzás amit csinál.
-Tök cukik vagytok.Na én tényleg megyek Aud.Majd a suliban talizunk.-mosolygott a lány.Audrey oda ment átölelte majd kikísérte.Mikor vissza tért mérges tekintetembe se mert nézni.Csak öntött magának is teát és leült.
-Elmagyaráznád ez meg mi volt?-ültem le mellé.
-Semmi.Csak nehogy már még ide jön és flörtöljön veled.Tök gáz lett volna.
-És egyszerűbb volt azt mondani,hogy a pasid vagyok?
-Ja.-rántott vállat.
-Nagyszerű.-meg az is amit kitaláltam Audreynak,meg kell értenie...köztünk nem lehet semmi.Elvigyorodott és megcsókolta az arcomat.A vigyora furcsa volt.Mi történik vele mostanában?-Változz vissza azzá az Audreyvá aki voltál.Nem tudom mi ütött beléd mostanába,de kisasszony nekem ez nagyon nem tetszik.-kortyoltam bele a teába.
-Jólvanna.Csak...jó poén volt.Nem?
-Nem tudom.Leblokkoltam.
-Bocs Jon.Este mit csinálunk?-igen este...elfoglak felejteni kis cicám.
-Öm...én nem leszek itthon este.-vakargattam meg a tarkóm.
-Miért?
-Randim lesz.-rántottam vállat és felálltam.Nagy szemekkel nézett rám.Hoppá.
-Ja értem.-bólintott majd belekortyolt a teába de megremegett a keze ahogy a bögrét tartotta.
-Megyek is.-néztem az órára.Megpusziltam a fejét.-Jó legyél cica.-csak bólintott.
Az előtérben felvettem a cipőmet majd útnak indultam.Ténylegesen egy nővel találkoztam,de nem randiztam vele...csak felhasználtam,hogy ne Audreyra gondoljak.Még is rá gondoltam.Még akkor is mikor éppen azzal a nővel szexeltem.Folyton csak rá.
Másnap kilenc fele értem haza.Egy kicsit sokat ittam a tegnap de nem részegedtem le.Beléptem az étkezőbe és a kikészített kávéból ittam.Roberta pont akkor lépett be és ijedten nézett rám aztán mosolyogni próbált de vicsorítás lett a vége.
-Mi az Roberta?Baj van?-volt egy rossz érzésem...Audrey hol vagy?
-Semmi.Audrey már elment az iskolába.-nyelt egyet.Meglepődve néztem rá.
-Igen.Tudom.
-Oké.-vett elő pár hozzá valót.
-Mikor feküdt le aludni tegnap este?
-Korán.-bólogatott és újra vicsorítani kezdett.-Megy is dolgozni uram,igaz?
-Nem.Ma nem.-ekkor a szemei kitágultak.-Mi van Roberta?
-S-semmi.-rázta a fejét.
-Roberta!-Audrey hangja ütötte meg a fülem.Roberta ijedten kapta oldalra a fejét ahogy én is.A lány egy kicsit dülöngélve jött be és nagyon furán festett.
-Oh Audrey!Hogy kerülsz ide?
-Ezt én is kérdezem.-bólogattam és elkaptam a lányt aki épp a földre akart hanyatlani.-Mi van veled Audrey baba?
-Semmi!-nevetett fel.A hangja magas és rikácsolós.Egy kicsit rekedt.Audrey részeg?Mi?Nem.Nem!
-Mi a fasz történt Roberta?-néztem a nőre miközben Audrey a karomat ölelte át.Az egyik kezén alvadt vér volt.
-Én csak....hajnalban fura hangot hallottam.Lejöttem és Audrey teljesen kivolt ütve.Sajnálom.
-Nembaj.-felkaptam a lányt,mint egy szőnyeget és elindultam vele a szobájába.-Mi van veled?-hirtelen jött,hogy a fenekére csapok,de véletlen oda csaptam.
-Semmi.-kacagott fel és az én fenekem is megpaskolta.Vörös arccal tettem le a szobájába.Engem vizslatott és hirtelen levette azt az anyagot ami őt takarta.Meztelen indult meg az ágyba és feküdt le.Nem takarózott be.Behunyta a szemét és az egyik kezét a feje alá tette.Csak bámultam a gyönyörű testét...titkolni se tudnám,hogy nagyon beindultam Audreyra.
-Audrey...-motyogtam.
-Jól mulattál?-suttogta.
-Ezt nem kötöm az orrodra.Öltözz fel.
-Jó így.Ne nézz ide.
-Nem tudok nem oda nézni.
-Akkor menj ki.Nincs kedvem veled társalogni és a testem nem egy festmény amit bámulhatsz!-morogta és az oldalára fordult.
Bólintottam és elhagytam a szobáját.Egy újabb remek nap az életembe.Lementem és az összes italt elpakoltam egy szekrénybe amit be is zártam.Audrey többet nem iszik.Szeretném azt gondolni,hogy ez nem miattam van.De nem tudom.Miattam van?Nem hiszem,hogy képes lenne ilyesmire.Olyan ártatlan...lehet csak azt hitte,hogy valami innivaló amiből ő is ihat.Ugye ő is ezt gondolta?Te sem vagy ennyire hülye Jon.Egy szerelmes kislány akinek összetöröd a szívét....ehhez is csak te kellettél.

♡Szép hétvégét mindenkinek!♡