▪︎33▪︎

1.9K 126 7
                                    


A U D R E Y

Jon barátai nagyon kedvesek voltak és sokat kérdeztek rólam.Tényleg őszintén érdekeltem őket.Miután ettünk a nappaliban beszélgettünk.De az este hamar eljött és Jon egyik barátja bedobta az ötletet,hogy mi lenne,ha elmennének egy bárba hármasban mint a régi szép időkben.
-Persze,ha az asszony elenged Jon.-vigyorgott rá Sky.Jon rám nézett.
-Menjetek nyugodtan.-kuncogtam fel.Ian mosolyogva megsimogatta a fejem.
-Vigyázok Jonra.
-Nem kell rám vigyázni.Nem vagyok gyerek.-motyogta az említett.
-Akkor induljunk.-kelt fel Kilian és vele együtt mi is.Kikísértem őket az előszobába.-Nos Audrey kisasszony az étel remek volt ahogy maga is.Egy élmény volt!-csókolt kezet.
-Így van.Örülünk,hogy mostantól a köreinkbe tartozik.-tett ugyanúgy Kilian mire felnevettem.
-Nekem mindig az a pici kislány maradsz Audrey.-nevetett fel Ian és átölelt.
Elmosolyodtam és közben Jonra néztem.
-Ian ha már itt tartunk....kérdezhetek valamit?
-Persze,bármit.
-Jó lenne,ha te kísérnél oltárhoz.-bazsalyogtam a férfira aki azonnal nagyobb vigyorra húzta ajkait.
-Hát ez egy igazi megtiszteltetés.Nagyon szívesen.
-És velem mi lesz?-bökött oldalba Jon.
-Te vársz a másik oldalon,lökött.
-Nem úgy Audrey,nyilván tudom milyen egy esküvő.Semmi puszi?
-Dehogynem.-adtam neki egy nagy csókot majd átöleltem ahogy csak tudtam.-Szeretlek vigyázz magadra.
-Vigyázok de te is.-bólogattam és figyeltem ahogy távozik a három fiú.Az este remekül sikerült.Miután elpakoltam a tányérokat a mosogatóba felmentem a szobába és zuhanyozni mentem.Nem akartam,hogy elmenjen bárhova is...de felnőtt....és te a felesége leszel!Igenis van jogod beleszólni....
Sóhajtottam egyet és hagytam,hogy a kellemes forró víz leszáguldjon a testemen.Miután fürödtem az ágyba bújtam és percek alatt elaludtam.
Reggel már Jon karjai közt ébredtem.Szorosan fonódott egybe a testünk.Éreztem ahogy a nyakamba fújja ki a levegőt.Megfordultam és csókokat nyomtam a szájára.
-Mikor értél haza?
-Tizenegy fele.Aludni akarok még.-ölelt szorosabban magához.
-Aludj.-nevettem fel.-Hiányoztál.
-Nekem is te.Imádnak téged amúgy.
-Akkor jó.-nevettem fel.Lassan újra lehullt rám az álmosság köde.Jon haját simogattam közben.Mikor már majdnem elaludtam megéreztem ahogy a keze a fenekemt kezdi simogatni.Ennyi bőven elég,hogy kimenjen az álom a szememből.Közelebb húztam a fejét és megcsókoltam a homlokát.Az egyik a lábam átvetettem a derekán és még közelebb bújtam hozzá.Teljesen egybe simultunk.Megsimogattam borostás arcát,de a kezem nem állt meg egészen az izmos karjáig.
-Mmm nem tudok melletted aludni.-mosolyodott el.Mély hangjától kirázott a hideg,persze jó értelemben.
-Akkor ne tedd.-súgtam a fülébe.Keze feljebb vándorolt a fenekemen.
-Audrey baba,nincsen rajtad bugyi?-nyitotta ki szemeit.
-Nincsen.-kuncogtam.Meglepődött feje láttán csak jobban nevetnem kellett.
-Na ne nevesd ki az uradat!-komolyodott el.Beszívtam a számat és mosolyogva néztem rá.Közelebb húzott és a nyakamba csókolt.-Olyan finom illatod van.-megszívta egy kicsit a nyakam majd az egyik kezével folytatta a fenekem simogatását.
Később lementem a konyhába ő meg szépen,mint aki jól végezte dolgát visszaaludt.Túl fáradt szegény.Roberta lent pakolászott.
-Mész?-mosolyogtam rá.
-Igen kincsem,este Fisco kivisz a reptérre.
-Hiányozni fogsz.-öleltem meg.
-Nekem is te drágám.Vigyázz Jonra.-kuncogott fel.
-Vigyázok rá.-mosolyodtam el.Csináltam kávét neki meg reggelit.Külön megkértem Robertát,hogy had önállósodjak jobban a konyhában.Szeretném,ha Jon látná mennyire jó feleség leszek.Miután kész lettem felszaladtam és felvettem egy egyszerű otthoni ruhát.Adtam Jon arcára egy csókot majd lesiettem.
Valaki a csengőre feküdt így az ajtót kinyitottam.Egy ismeretlen nő nézett rám.
-Maga az új takarító?-mért végig.
-Ön kicsoda?
-Jonathan hol van?-lökött arrébb majd besétált a házba.
-Elnézést ki maga?-néztem mérgesen a nőre.
-Te ki vagy,hogy ilyen szemtelenül beszélsz?-nézett rám.Újra végigmért.
-Audrey Winstone!-nyújtottam a kezemet.-Jonathan Prescott mennyasszonya.Ön kicsoda?
-Mi?Én az anyja vagyok!Mikor történt ez a dolog?-lökte arrébb a kezemet.Meglepődtem.-Hívd ide a fiam!-Nem haboztam azonnal felsiettem.Az ajtót becsuktam magam mögött majd Jonathant kezdtem kelteni.
-Bébi kelj fel!-lökdöstem.Hirtelen nyitotta ki a szemét.
-Baj van?-ült fel.-Fáj valami?Miabaj szerelmesem?
-Az anyád itt van!Egy nagyon gonosz nő....teljesen lenézett.
-Miafasz?Itt van az a perszóna?-ugrott fel és a ruháit kezdte kapkodni.-Tudja,hogy ki vagy igaz?
-Igen...-néztem rá kislányosan.
-Mit mondott neked?-vette fel a nadrágját amit begombolt.
-Csak nagyon bunkó volt.
-Jólvan semmibaj.-adott egy nagy csókot aztán felvett egy inget.-Gyere le velem szerelmem.-fogta meg a kezemet.Lementünk együtt,kézen fogva.
-Anya.-biccentett Jon.
-Fiam,megmagyaránád ezt???
-Igen.Ő itt a mennyasszonyom Audrey.Szerelmem ez meg az anyám.-simította a derekamra a kezét.
-Örvendek.-nézett rám.
-Kér kávét?-suttogtam.Elmosolyodva bólintott.Besiettem a konyhába és Jonnak meg az anyukájának is töltöttem.
Leültek miközben a kínos csend egyre nagyobb lett.
-Tessék.-tettem le eléjük.-Kér reggelit?
-Nem,köszönöm Audrey.
-Nekem készítesz kincsem?-nézett rám Jon.
-Persz édes.-azonnal neki álltam.Legalább van mit csinálnom...
-Miért jöttél anyám?
-Csak megakartam beszélni veled a karácsonyt.
-Minek?Sosem karácsonyozunk együtt.
-De most kívételt tehetnénk hiszen itt van a mennyasszonyod is.-motyogta az anyja.
-És én a mennyaszonyomat ki szeretném élvezni egész karácsonykor.Bocs anya.
-Ha meggondolnád magad,akkor az Angliai családi házban rendezek egy karácsonyi partyt,karácsony másod napján.
-Rendben.
-Igazából csak ennyit akartam.Megyek is.
-Jólvan.-oda pillantottam.Jon és az anyja felálltak.
-Köszönöm a kávét és bocsánat az első benyomás miatt.
-Semmi gond.-mosolyodtam el kedvesen.Kimentem az előszobába ahova már nem követtem őket.Megcsináltam Jon reggelijét amit kitettem az asztalra.
Visszajött és azonnal átölelt.Szorosan bújtam hozzá és beszívtam férfias illatát.
-Szeretlek.
-Én is Jon!Nagyon szeretlek.-néztem fel arcára.
-Na,igen ilyen a kapcsolatom az anyámmal.Semmilyen.
-Itt vagyok én neked.
-Elég is vagy nekem szerelmem.-csókolt meg újra.Végül Jonnal kettesben reggeliztünk.Az anyukája látogatása elégge megdermesztette őt...bár nekem hamar felolvadt.Szerintem az anyukája nem különösebben fog engem kedvelni.

Szép estét!❤💞

Let Me Love YouWhere stories live. Discover now