Let Me Love You

▪︎39▪︎

A U D R E Y

Hülye voltam.Nem hagynám el a gyerekem.Semmiért sem hagynám el a kisbabámat.Ahogy Jon lelépett én pakolni kezdtem.Előbb el megyek...nem kell,hogy kitegyen engem és a babát.Gondolhattam volna....az anyjának igaza volt.Jonathan nem olyan.
-Audrey!-kiáltotta Roberta miközben bejött.-Ne menj el na!
-De...
-Megoldódik.
-Nem.-ráztam a fejemet.
-Audrey!-állította meg a kezem amivel pakoltam.
-Nem!-néztem rá.-Nem akarom ezt.Nem akarom,hogy Jonathan haza jöjjön és kiadja az útam.Megteszem magamtól.
-Nem fogja!Audrey!Jonathan szeret téged és a kis emberkét is.-nézett rám.Megráztam a fejemet és leindultam a lépcsőn a holmimmal együtt.-Nem hiszem el ez a lány!-fogta a nehéz bőröndöt.-Az kell még,hogy elvetélj a cipekedéstől!
-Mi a franc karika folyik itt?-hallottam meg Jon hangját.Nem fordultam hátra.Megéreztem ahogy nekem simul és kitépi a kezemből a bőrönd fogóját.Meginogtam de megtartott mert a kemény mellkasának dőltem.Pihegve behunyt szemekkel vettem a levegőt.-Mire készülsz?
-Elmegyek.
-Hova?
-El.
-Miért?
-Megelőzöm,hogy azt mondd,hogy tűnjek el a babával együtt a francba.-éreztem,hogy egy könnycsepp gördül végig az arcomon de ő megakadályozta.
-Audrey...te tényleg ezt feltételezted rólam?Hogy majd a nőt akit elakarok venni....a nőt akiért harcoltam....a nőt aki miatt a kurva szabályaimat megszegtem...hogy elküldeném?Ráadásul a gyerekemmel a hasában?-megráztam a fejemet és hirtelen ránéztem.
-Én csak...te elmentél.
-Fel kellett dolgozzam.Ez nem volt tervezett.Tudod,hogy milyen vagyok.Ianhez mentem és elmondtam neki.Ő pedig megnyugtatott.
-Sajnálom Jon...szörnyű vagyok!
-Nem Audrey.Te csak aggódtál.Ez normális.
-Én csak...én csak nem akarom elhagyni a gyerekünket.Mert szeretem őt.
-Ahogy én is.Meg téged is.-csókolt a nyakamba.-Menjünk fel és pihenjünk le.Hosszú napod volt.-bólogatni kezdtem.Megemelte a bőröndött és közben a derekamat átkarolva felkísért a szobába.Roberta gyorsan eliszkolt.A szobába belépve Jon letette a bőröndöt majd rám nézett.
-Bocsáss meg.
-Te bocsáss meg.-léptem oda és megcsókoltam.Ott álltunk és percekig csak csókolóztunk.Észre se vettem,hogy az ágyban fekszek.Olyan gyengéden tolt az ágyba amennyire csak lehetett.Percekkel később elvált ajkaimtól és a szemembe nézett.
-Szeretlek nagyon.A világom vagy.-döntötte nekem a homlokát.
-Szeretlek!Az életem vagy.
-Ő pedig a mi fényünk lesz.-kezdte a hasam csókolgatni amin elmosolyodtam.-Kislány?
-Nem tudom.Szerintem igen.
-Úristen Audrey...-vigyorgott.-Csináltunk egy babát.
-Igen.-nevettem fel és az arcára simítottam a kezemet.-Gyönyörű gyerek lesz az tuti.Mosolyogva bólintott és magához ölelt.Elvesztem a karjai között.A kedvenc helyem a világon.Hamar elaludtam,Jonnal az élen.Lesz egy új közös programunk nyolc hónapon keresztül.Úgy hívják alvás.Jobb,ha most kipihenjük magunkat,mert hamarosan nem lesz időnk erre.
Mikor újra kinyitottam a szemem a legédesebb látvány tárult elém.Jon feje a hasamon volt és nyitott szájjal aludt mint egy gyerek.Elmosolyodtam és megsimogattam a fejét.Lassan kinyitotta rám azokat a gyönyörű zöld szemeket amit imádok.Adott egy csókot a hasamra azután pedig a számra.Elmosolyodtam és szorosan átöleltem miközben a nyakába bújtam.Kordult egyet a hasam mire Jonathan nevetni kezdett.
-Menjünk enni kicsikém.-bólogatni kezdtem és lementem Jonnal.
Négy hónap olyan gyorsan telt el,hogy a fejemet fogtam a változásaim miatt és minden miatt is.A vizsgáimat sikeresen letettem és bár nem tökéletes szín ötös lett mindegyik,azért büszke vagyok,hogy terhesen kibírtam.
Jelenleg öt hónaposak vagyunk.A hasam elég nagy...nagy.Úgy értem óriási.Az arcom is kerekebb és a melleim le akarnak esni.Roberta és én épp összeirtunk pár receptet amiket eddig csináltunk.Mostanában a receptekben lelem a kis örömöm.Jonnak több ügye van tavasszal.Majdnem mind házasság bontás.Micsoda vicc.Minek házasodik össze két ember,ha egy idő után elválnak útjaik?
-Gondolkodtatok a baba neven?
-Igen.-bólogattam.Csináltam egy húsz névből álló listát....mert mint kiderült a kis pocok lány lesz.-Tulipán lesz a neve.
-Tulipán?-lepődött meg Rob.
-Mhm,Tulipán.-mosolyogtam.
-Miért pont Tulipán?Ezt olyan nehéz kiejteni.Milyen név ez egyáltalán?
-Magyar.Különleges nevet akartam neki.
-És ez lett a választás?
-Ez.-nevettem.-Tulipán Audrey Prescott lesz a neve mert Jonathan ragaszkodik ahhoz,hogy a második neve az enyém legyen.
-Tetszik nekem,csak kicsit szokatlan.
-Egy Prescottról beszélünk Roberta,persze,hogy szokatlan.-nevettem fel jó ízűen.Rob is nevetni kezdett.
-Igazad van.Lassan a hatodik hónapban vagy.Nemsokára születik.-hevesen bólogatni kezdtem.
-Haza jöttem!-hallottam meg Jon hangját.Elmosolyodtam és azonnal kiszaladtam hozzá.-Bébi ne futkoss!
-Csak vártalak!-öleltem át ahogy csak bírtam.A derekamat kezdte simogatni miközben magához tartott.
-Én is vágytam már haza.Hogy vagy?
-Tökéletesen.-vigyorogtam.
-Örülök neki.-vigyorodott el miközben eltolt.-És hogy van a kis hercegnőm?-simította kezét a hasamra.
-Alvósan.Este kirugdosta az anyja beleit,most pedig jó kisasszonyt tettetve alukál.
-Mmm nem is tudom kire fog hasonlítani az ügyeit intézve.-kuncogott fel.
-Én sem.-ráztam meg a fejemet.-Gyere enni.-húztam be a konyhába.
-Na mit főztetek?-kuncogott.
-Audrey főzött.-mosolyogott Roberta.
-Mmm.-vigyorgott Jon.-Az asszonykám mindig főz nekem valamit.-csókolt a nyakamba.Elmosolyodtam és szedtem neki miközben Roberta felvette a folyamatosan csörgő telefonját.Robertának udvarlója van.
-Ez a hami.-tettem elé miután kiszedtem.
-Mi ez?
-Ez egy ilyen saláta,sajttal,húsival meg édes burgonyával.
-Mmm ez jó.-vigyorodott el és enni kezdett.Leültem mellé miközben a hasamra tettem a kezemet és simogatni kezdtem azt.A másik kezét ő is ide tette és simogatni kezdte a hasamat.-Ízlik.Nagyon jó kicsim.
-Akkor jó.-vigyorodtam el.Pihegve ültem miközben a fejemet tartottam.
-Jól vagy?
-Csak fáradtan.
-Édesem,eszek és felmegyünk pihenni jó?-nézett az órájára.
-Mhm.-bólogattam.Felkeltem és az ölébe ültem.Átöleltem Jont miközben ő befejezte az evést.Percek múlva az ágyban feküdtünk egymást ölelve.Jon a hasam és a hajamat simogatta miközben magához tartott.
-Milyen nevet akarunk akkor?
-Tulipán.
-Biztos?
-Ezt akarom Jon.-bólogattam.
-Nekem is tetszik.
-Akkor jó.-motyogtam.Éreztem,hogy elalszom...hiába Jonathan telefonjának a hangja.Ki keresi?

Szép estét!😇