Let Me Love You

▪︎28▪︎

J O N A T H A N

Audrey barátai kedvesek és egyszerűek.Szeretem az ilyen sima embereket.Bár nem voltak közös témáink attól még elvoltam.Főleg mert a szerelmemmel lehettem.
De Audrey kicsit más volt miután megfürdött és egyáltalán nem értettem ennek okát.Ahogy az ágyba bújt az ölébe hajtottam a fejem.Simogatni kezdte a hajamat és egyre egyenletesebben vette a levegőt.
-Aud.
-Igen?
-Szerintem jó barátaid vannak.
-Azt hittem utálod őket.
-Miért utálnám őket?-néztem fel rá.
-Mert nem gazdagok.
-Engem sosem érdekelt a pénz Audrey.Ezt nem tudom most miből gondoltad.
-Sajnálom...csak...mások vagyunk és én...-itt befogtam a száját.
-Nem vagyunk mások.Hagyd abba.Szeretlek.Egyek vagyunk,nem mások.-elmosolyodott és bólintott.Igen...Audrey már nem kislány.Audreynak már saját gondolatai vannak.
-Én is szeretlek téged Jon.-nyomott csókot a fülemre.-Nagyon.A mindenem vagy.Az egész életem.-elmosolyodtam és egy csókot adtam a combjára.A következő pillanatban már aludtam.
Reggel már Audrey meztelen testére ébredtem.Épp a bugyiját húzta fel miközben enyhén vizes haját hátra dobta.Elmosolyodtam és mindenét is bámulni kezdtem.
-Annyira szexi vagy.-motyogtam.Megugrott és hirtelen megfordult.
-Nemár Jon!Tiszta hülyén vettem fel a bugyimat.
-Akkor vedd le és vedd vissza újra.Hadd lássalak.-könyököltem fel.Nekem dobott egy párnát majd belebújt a melltartójába.Ezután egy kék farmert vett fel és a fehér ingemet.Azt betűrte aztán lazán kihúzkodta.A tükör előtt újra igazgatni kezdte magát és a haját szárítani.Ahogy végzett egy piross rúzs is előkerült amit egyszerűen vitt fel dús ajkaira.Felkeltem és hátulról magamhoz húztam.-Annyira gyönyörű vagy.
-Ne túlozz.
-Nem túlzok.Hova készülsz?
-Elmegyek a könyves boltba.Aztán olasz tésztát akarok...gyere velem.
-Veled megyek.-kezdtem öltözködni.
Elsőnek reggelizni vittem.Ismerem London jó helyeit így aztán nem volt kérdés,hogy Audreynak megmutatom.A reggeli elfogyasztása után egy könyves boltba mentünk de ezt már ő választotta.Én felajánlottam,hogy ha akarja a boltot is megveszem neki de ő persze ezt kedvesen visszautasította.Audrey és az ő szerénysége.Különbözik az anyjától,az már megvetette volna velem a fél világot.A könyves bolt után az olasz tészta jött.
Nem is tudom mihez hasonlítani az Audreyval töltött perceimet.Egyszerűen imádok Audreyval lenni.
Ebéd után sétálgattunk.A kezét fogtam és néztem ahogy a Temzét nézi.Sose sétáltunk úgy,mint egy szerelmes pár.Olyan szokatlan ez az egész.Senkinek sem fogtam a kezét.Persze voltak nőim,de ők nyilván nem enyelgésre voltak.Csak szexre.De persze Audrey mindet lekörözi mindenbe.Talán pont azért,mert szerelmes vagyok belé.Sokkal jobb így minden.Van varázsa.Audrey amúgy is olyan hatalommal bír aminek nem tudok ellenállni.
-Mi a baj Jonathan?-pillantott rám.Megráztam a fejemet.
-Csak nézlek.Jó téged nézni.-vigyorodtam el.Biccentett és a vállamra dőlt.-Mi a baj szerelmem?-ültem le egy padra és az ölembe húztam.A nap erősen sütött és talán elmondhatom,hogy ez a Londonban töltött időm legmelegebb napja.
-Anyukám szerinted szeretné azt aki lett belőlem?-Audrey...édesem...
-Imádná.Te az anyukádnál is jobb vagy.Ezt ő is tudná.Milyen volt a kapcsolatotok?
-Viharos.Úgy éreztem nem szeret.De voltak jó pillanataink.-könnyezett be a szeme.Azonnal egy csókot nyomtam az arcára.-Vajon mit gondolna arról,hogy veled vagyok?-nevetett fel és megtörölte a szemét.
-Azt,hogy milyen szerencsés vagy.Meg persze....azt gondolná,hogy nem hiszi el,hogy pont te vagy aki miatt a szívem felolvadt.Az anyád tudta,hogy senki sem tud engem felolvasztani.Aztán szült egy kislányt és a kislányból nő lett,aki felolvasztotta a szívemet.Olyan mintha nekem szült volna.-öleltem magamhoz Audreyt.Elmosolyodott és szorosabban ölelt.
-Egymásnak lettünk teremtve ez kétségtelen.-bólogatott.Aztán elkomolyodott.-Jon....az anyukámnak volt egy testvére.Egy nő.De vele sosem találkoztam.
-Mi?Várj,de nekem azt mondták nincsen senki más a családba.
-Mert ő rég nem tartozott oda.Sosem láttam.Csak annyit tudok,hogy az anyám egyszer telefonált vele.Veszekedtek akkor is.
-Nem tudtam,hogy van testvére.Sosem említette.Ne foglalkozz ezzel Aud.-bólintott és felállt.Megfogtam a kezét és én is felálltam.Tovább sétáltunk miközben élveztük egymás társaságát.
Nem tudtam,hogy van egy testvére az anyjának.Tehát Audreyt oda is helyezhették volna és ha az elején tudtam volna akkor az akkori Jon oda is helyeztette volna.Megszabadult volna attól a lánytól aki a mostani énem mindene.Szerencse,hogy nem tudtam a dologról.Most pedig nem számít.Semmit sem csinálnék máshogy,mert Audrey csak az enyém és végre boldogak lehetünk anélkül,hogy ebbe bárki bele szóljon.

Szép napot mindenkinek.🤍