▪︎16▪︎

2.9K 166 16
                                    

                       A U D R E Y

Jonathan elaludt rajtam.A feje a mellemen helyezkedett el.Nyitott szájjal aludt.A haját simogattam és az arcát bámultam.
-Jon szeretlek.-suttogtam.Tisztában vagyok vele,hogy nem hallotta.De talán magamnak vallottam be az érzelmeimet.
Reggel még mindig rajtam aludt,de az egyik keze a mellemet fogta.Rendesen a markában volt.Elpirultam és új érzéseim lettek.Olyanok amik eddig még sosem.A testemet elöntötte egy mámoros érzés.Reagáltam is rá.A mellbimbóm megkeményedett.Leemetlem a kezét onnan,de ő egy hirtelen mozdulattal a hasamra simította és morgott egy kicsit álmában.Egyre jobb helyekre teszi a kezét,de komolyan.
-Jon...-suttogtam.Megmozdult.Átfordult a másik oldalra és magára húzta a takarót.Ez idő alatt ki tudtam iszkolni az ágyból.Bementem a fürdőbe,ahol elintéztem a reggeli teendőimet majd átöltöztem kényelmes és meleg ruhába.
Jon még aludt így lementem a partra sétálni.Nem hiszem,hogy haragudni fog ezért.Az ő pulcsijában sétálgattam és egy kényelmes nadrágban.Ma a szél erősebben fúj,de ez sem fújja ki Jon fűszeres illatát.Imádom az illatát.Erős,karakteres és férfias.Valóban egyre inkább tudom,hogy szerelmes vagyok belé.Igen...ez érdekes de szerelmes vagyok.Belé vagyok szerelmes,nagyon.
A séta átfújt engem és egy picit dideregve mentem be a lakásba.Egy forró teát készítettem és megijedtem mikor megfordultam.
-Hol jártál?-Jon póló nélkül csak egy melegítő nadrágban jelent meg.
-Csak sétáltam.Nagyon hideg van kint.
-Fázól?-lépett közelebb.Bólintottam.Hirtelen átölelt és simogatni kezdte a hátamat.Szorosan öleltem és a mellkasához dörgöltem az arcomat.Felkuncogott és végig simított a hajamon.-Jól vagy Audrey?
-Persze.Csak kicsit...nem tudom.Menjünk vegyünk ruhát.Be kell öltöznünk.
-Audrey...-sóhajtott.Lassan felnéztem az arcára.Ő a szemembe nézett.Éreztem a szív dobbanásait és azt ahogy kifújja a levegőt.Csókolj meg.Jon csókolj meg!A homlokát az enyémnek döntötte és a tarkómra simította nagy tenyerét.Egy picit előre hajoltam és kérően néztem rá.Már csücsőríteni kezdtem mikor Jon elengedett és a mögöttem lévő teát megkavarta.Ajj...
-Khm gyümölcsös.-bólogattam.
-Az jó.Szeretem a teát.
-Én is.
-Uhum.Szóval akkor menjünk vásárolni és...vegyünk valamit.Jó?
-Uhum.Jó.-bólintottam.Csendben reggeliztünk majd a közeli boltba mentünk ahol volt ám választék.
-Mmmm mibe akarsz lenni?
-Hát,jó kérdés.Van választék.
-Van.-bólintott.-Én szerintem ügyvédnek öltözöm.-felnevettem és megráztam a fejemet.
-Na...egy kis komolyságot kérek.
-Komolyan.
-Jó,de művért rakok rád.
-Nem Audrey.Na minek öltözől?Szerintem legyél hercegnő.-vigyorgott.Ránéztem csúnyán aztán egy rózsaszín parokára mutattam.
-Prosti leszek.-hirtelen köhögni kezdett.
-Nem.
-Akkor Micsoda nő.
-Audrey.
-Az leszek Jon.-tettem a parókát a kosárba.Megforgatta a szemét aztán fizetett.Még voltunk egy pár helyen de én otthon csak sminkeltem és megcsináltam a hajamat.Estére egy cuki fehér ruhába lementem meg egy magasabb cipőben.Jon épp a konyhából jött ki és kitágult szemekkel nézett engem.
-Inkább tündér vagyok.
-Tündér?
-Tündér.
-Hát nagyon csini tündér vagy Audrey cica de komolyan mondom.-bólogatott.Elmosolyodtam és közelebb mentem hozzá.
-Te mi vagy?
-Semmi.
-Ne már Jon.
-Bébi én csak elkísérlek.-a bébi szó hallatán nagyokat dobbant a szívem.
-Jólvan bébi,csak menjünk.-vettem fel a táskámat.Jon elvigyorodott majd kinyitotta nekem az ajtót.
-Komolyan csokit akarsz gyűjteni?Sokkal jobb ötletem van.Veszek neked egy halom csokit aztán kimegyünk a partra.-elgondolkodtam és ránéztem.
-Mmmm....nem tetszik.
-Naaa Aud...
-Mondjuk kérek érte valamit.
-Na ez tetszik Audrey baba,kérjél valamit.-bólogatni kezdtem.
-Puszit.
-Oh hát ez nagyon egyszerű feladat.-mosolygott és már nyomta is volna a puszit az arcomra de belefordultam így a puszi a számon kötött ki.A véletlenségből lett szájra puszi.Pirulva néztem rá ahogy ő is rám.
Felnevettem és kiszaladtam hátra.
Utánam jött.-Hova mész?
-Azt mondtad lemegyünk a partra.-mosolyogtam.Bólintott.Sötét szemeivel vizslatott.Leültem a földre.Felé nyújtottam a kezemet.Leült mellém és átkarolt.Nem szóltunk egy szót sem.A számon éreztem még a forró ajkait.Csak egy véletlem puszi volt.Egy ártatlan apró puszi...Egy puszi ami nekem nagyon nagyon sokat jelentett.Felnéztem rá.
-Kérdezhetek valamit?
-Igen.
-Milyen szerelmesnek lenni Jon?-lenézett rám és végig simított a nyakamon.
-Fogalmam sincsen Audrey.Fogalmam sincsen.A szerelem bonyolult.Nem voltam még szerelmes,illetve de...csak az nem jól végződött.Tudod a szerelem szép dolog.De ha csak az egyik fél szerelmes akkor az pokolian tud fájni.Itt,érted?-bökött a mellkasomra.
-Igen.Honnan tudhatja valaki,hogy szerelmes?-súgtam és közelebb bújtam.
-Audrey...hagyjuk ezt a témát.Jó?-bólintottam.-T-tetszik valaki a suliból?
-Nem.
-Akkor miért kérded?
-Mert bízom benne,hogy eligazítasz az életben.-bólintott és a hajamba csókolt.
-Eligazítalak hercegnő.
-Köszönöm.-bújtam a nyakába.Szorosabban öleltük egymást.A szél fújt de a testünk melege elég volt ahhoz,hogy ne fázzunk.Felnéztem az arcára és nyomtam egy puszit rá.
-Kérdezhetek én is?-suttogta.
-Persze.
-Milyen életed volt ott Texasban?-milyen is volt?Mintha minden eltűnt volna.Négy hónappal ezelőtt még Texasban éltem egy távoli farmon.Anya sokat dolgozott.
-Egyedül voltam sokat.Anya dolgozott.Pár hónapja külön éltek az apámmal vagyis na érted.Fogalmam sincs arról,hogy miért.Sokszor súgdolóztak aztán eltűnt...ő jó ember volt.Szerette az anyámat.Meghalt volna érte.Igazából...mindig is nagyon magányos voltam.De boldog.
-Most boldog vagy Audrey?
-Őszintén?
-Uhum.
-Boldog vagyok veled Jonathan.Minden ellenére,nagyon boldog vagyok veled.-elnyílt ajkakkal nézett le rám.A szemei csillogtak.Most a borostyánra tudtam volna hasonlítani a szemeit.Lassan lehajolt és egy csókot nyomott a számra.Behunytam a szemeim és egy kicsit közelebb hajoltam,hogy ne szüntesse meg.Azon az estén csókolóztam Jonnal.Azon az estén az egész életem megváltozott.

♡Remélem mindenkinek tetszett ez a rész is.♡

Let Me Love YouWhere stories live. Discover now