Mese Habbal

Jeffrey Campbell

Jeffrey Campbell vagyok, az ország leggazdagabb férfijának a fia. Anyám elhagyta apámat, és engem is itt hagyott neki. Azért öszíntén szólva egy valami kiderült ebből,azon kívül hogy engem és apámat sem szerette. Még pedig, hogy az érzései fontosabbak voltak, mint apám pénze. Ez azért egy jó pont.
Igazából ez az oka annak is, hogy nem érdekelnek a nők. Apám persze azt gondolja hogy meleg vagyok,mert húsz éves létemre még nem látott lánnyal. Jó, tényleg nem is voltam, de csak mert meg van a véleményem róluk.

- Mr. Campbell kérem, hagyja a fiára! Tudja hogy nem szereti ha beleszól az életébe.- hallom meg James hangját,amikor elmegyek apám dolgozószobája előtt. Csúnya dolog,de megállok hátha még hallok valamit.

- Tisztában vagyok vele, de ideje lesz ha nővel mutatkozik.- mérgelődik apám. Nem bírom ki, bemegyek.

- Nyugodj meg apám! Árt a szívednek a sok stressz.- döbbenten néz rám, majd feláll a székéből.

- James,kérem hozzon két kávét!- utasítja komornyikot.- Ülj le Jeff!- mutat a szék fele,majd vissza megy, és helyet fogalal ő is.

- Apa. Tudom miről van szó, de értsd meg hogy nem vagyok meleg,csak még találkoztam olyan lánnyal aki megérdemelné hogy ember számba vegyem.- mondom el ezredjére is.

- Jól van fiam. Elhiszem, ha a hétvégi partira, amit szervezek, egy lánnyal érkezel.- mondja határozottan.- Esetleg ha nem így lesz, jó magam fogok neked párt választani.- döbbenten hallgatom.

- Ez most komoly?- nézek rá kérdőn.

- Természetesen. Nem szeretném ha az emberek pletykálni kezdenének rólad. Ideje lesz elköteleződni,vagy legalább ismerkedni.- ekkor ér vissza James a kávéval. Leteszi az asztalra a tálcát, majd távozik.

- Nem erőltethetsz rám senkit. Nem értem miért lenne baj ha pletykálnának? Azt mondanak amit akarnak. Elég ha én tudom mi az igazság.- magyarázom.

- Nem. A mi családunkban ez nem mindegy. Nem engedhetem hogy azt gondolják hogy meleg vagy. Ha az lennél se engedném hogy kitudódjon.- néz rám mérgesen.

- Mi bajod van neked a melegekkel?- kérdezek rá.

- Az, hogy a nagyanyám testvére is az volt, és a különcsége vitte a sírba. Ön gyilkos lett,mert nem tudta elviselni hogy más. Amikor elmondta, mindenki más hogy kezdett viselkedni vele, így véget vetett az életének. Nem szeretném hogy erre sorsra juss te is.- mesélte el.

-Hát attól hogy nem engednéd, hogy kitudódjon  lehet előbb lennék öngyilkos ,mintha őszintén bevallanám. Persze megnyugodhatsz mert nem vonzódom a férfiakhoz, de furán látod a dolgokat.- ittam meg a kávém.- További szép napot!- álltam fel,és már indultam is.

- Ne feledd fiam, egy lánnyal kell megjelenned a hétvégén!- mondta el még egyszer.

Most honnan szedjek össze egy olyan lányt,akit nem csak a rivalda fény miatt jönne el velem? Manapság a legtöbb lány csak a hírnévre utazik. Eddig nem kerestem ilyen lányt, de talán ha jobban körül nézek, találok egy megfelelőt. Vagy csak az első lányt szólítsam le,és kész? Végülis másnap már kit érdekel ki volt az vagy mi lett vele. Persze, ha intelligens és normális lányra lelnék, azt megbecsülném.  Van még két napom keresgélni. Ideje felhívnom Johnt, a legjobb barátomat. Ő egy igazi csaj mágnes, majd ő segít nekem.