Cselédlány /Monsta X ff./

14.rész

*Wonho szemszöge*

Épp reggeliztem, mikor rezegni kezdett a telefonom. Utálom mikor reggeli közben zavarnak, ajánlom,hogy életbe vágó legyen.

- Mond Jooheon, mi van? Mi ilyen sürgős, hogy reggeli közben zavarsz? - kérdezem.

- Bocs Wonnie, csak gondoltam szólók, hogy Amanda beteg, de majd később beszélünk. - mondja.

- Várj várj! A cica beteg? Mi történt?  - kérdezem közben hátra rúgom a széket, és felsietek a szobámba. 

- Jelenleg lázas, nincs magánál. - mondja Jooheon, én pedig fejvesztve kapom magamra a kabátom meg a cipőm, és már száguldozok is le  a kocsihoz. Intek a sofőrömnek, hogy azonnal indulunk, közben a telefon ránőtt a fülemre.

- Mióta nincs magánál? 

- Két napja. - mondja.

- I.M.-nek hogy volt pofája nem szólni?? - kiabálom a telefonba. - Azonnal ott vagyok. - csapom rá a telefont.

Még szinte meg sem állt  a kocsi,már is ugrok ki a járműből, és nem is kopogok csak berontok Jooheon hatalmas házába.

- Azért megvárhattad volna, hogy ajtót nyissak. - szólal meg fentről Jooheon.

- Rohadtul nem érek rá várni, hol van a cicám? - sietek fel hozzá.

- Balra a második ajtó. - mondja.

Sietősen nyitok be a szobába, ahol az én cicám most alszik. Leveszem a kabátom, majd leülök az ágy szélére, és megfogom a kezét. 

- Cica, muszáj neked a szívbajt rám hoznod? - kérdezem az alvólánytól aki nyugtalanul vergődik az ágyon.

- Csss, cica, nyugalom itt vagyok. - suttogom a fülébe, ő pedig lassan megnyugszik. 

Meglátok egy tálat az ágy melletti szekrényen, amiben hideg víz van. Amanda homlokán egy fehér rongy van, meg a csuklóin is. Leveszem őket, mert már át melegedtek. Belemártom a hideg vízbe a fehér anyagot, és hagyom, hogy lehűljön kicsit. 

- Ne aggódj cicám, hamarosan meggyógyulsz. - mondom,miközben kicsavarom a rongyokat, és rá kötöm finoman a csuklóira, aztán a homlokára is teszek egy vizes rongyot. 

- Won...ho. - motyogja alig érthetően, közben felemelni próbálja a kezét. Azonnal megfogom a kezét, és leülök.

- Mond cicám.

- Víz. - suttogja erőtlenül.

Körbe nézek hol van valami üveg vagy pohár, majd meglátok egy teás kancsót. Öntök a pohárba egy kis teát majd leülök az ágyra.

- Emeled meg a fejed kicsit. - ő pedig teszi amit kérek, én meg a kezem a feje alá csúsztatom aztán a szájához emelem a poharat, és itatni kezdem. Mohón kortyolja a langyos teát, majd miután megitta mindet, vissza hajtotta a fejét az ágyra.

- Köszönöm. - motyogta,majd néhány perc múlva szuszogni kezdett.

- Szívesen. - mosolyodom el keserűen. 

Szörnyű így látni, ilyen gyengének. Szenved a láztól, és még a szemét sem nyitja ki. Ahogy elnéztem Amandát, olyan meggyötört volt az arca. Fogtam a kezét, és és a hüvelykujjammal cirógattam a kéz fejét. 

Arra ébredtem,hogy valaki a hajamat piszkálja. Felkaptam a fejem, és Amanda keze az ágyra hanyatlott. Nem volt nyitva a szeme, amitől elfacsarodott a szívem.