Cselédlány /Monsta X ff./

3.rész

Örökre - hangzott el az a bizonyos szó Wonho-tól.

- Ki az ágyból Amanda! Mennünk kell vásárolni! - rázz fel Siyeon.

- Csak 5 percet még. - motyogom a párnába.

- Szó se lehet róla! - húzza le a takarót rólam.

- Ez aljas volt! - fordulok a másik oldalamra, hogy lássam Siyeont, akinek bosszús tekintetével találtam magam szemben.

- Nem szóltam. - emeltem fel kezeimet.

Gyorsan megmosakodtam,aztán felöltöztem egy kényelmes pulcsiba és egy farmer nadrágba, mivel hogy bevásárolni megyünk. A hajamat szoros kontyba fogtam, aztán magamra kaptam a kabátomat,a vállamra a táskát és csatlakoztam Siyeonhoz,aki már az ajtóba toporgott.

Pont időbe értünk ki, mielőtt leszidtak volna minket. A kocsi ajtaja már nyitva volt,csak arra várt,hogy mi beszálljunk. 

- Jó reggelt kisasszonyok! - köszönt Ji Hyun-woo.

- Jó reggelt Hyunwoo úr! - köszöntünk.

- Már mondani akartam,hogy ne urazzatok, tökre öregnek érzem magam. - mondja,majd belenéz a visszapillantó tükörbe. - Nem sokkal vagyok idősebb Lim úrfinál. 

Hevesen bólogattunk Siyeonnal, hogy tudomásul vettük amit mondott.

Az út további felében, csak mi diskuráltunk Siyeonnal, hogy honnan jött, mióta van a háznál stb. Mikor tőlem kérdezett,mindenre sarkított választ adtam. A szüleimre kapásból azt válaszoltam meghaltak, mert számomra ők nem léteznek. Akik eldobják a gyereküket,azok nem szülők,hanem szívtelen mocskok! Siyeon szomorúan nézett rám, én pedig megfogtam a kezét,és elmosolyodtam. Hiszen semmi baj sincs.

- Amanda? - szólalt meg Siyeon.

- Hm?

- A nyakláncodon az a medál, mit jelent? - kérdezi váratlanul.

- Öm, egy régi barátomtól kaptam, de már nem beszélünk. - mondtam. Ez igaz!

- Elmondhatok valamit? - kérdezte.

- Hát persze.

- Ji Hyun-woo a bátyám. - mondta halkan, én pedig meglepődve néztem rá. - Kérlek ne mond el senkinek!

Bólintottam, de nem értettem miért titok ez. Hiszen nincs kizárva, hogy testvérek nem szolgálhatják az úrfikat. Valami nincs rendben.

 *Changkyun szemszöge*

Hasogató fejfájással ébredtem, és egyből bevettem egy gyógyszert,hogy enyhítse a fájdalmamat. Rá néztem az órára, 9 óra volt. Ráadásul ma csütörtök van, ami azt jelenti, hogy vendégek ezrei fognak megtisztelni a jelenlétükkel. Anyám vajon melyik lányt szánja nekem? Minden ilyen tervének egy lesz a vége, az hogy visszautasítok mindenkit. A lány kiborul,anyám felháborodik, apám pedig csöndesen figyeli az eseményeket. 

 Changkyun találtam neked egy igazán kedves és csinos lányt... - ez lesz megint.

Felöltöztem,aztán lesiettem a hallba, hogy beszéljek a személyzettel. 

- Yuri asszony! - kiáltottam el magam,mire a nő már előttem is állt.

- Úrfi, miben lehetek szolgálatára? - hajolt meg.

- Szeretném, ha kiválasztana néhány cselédlányt, akik kiválóan végzik a munkájukat, és ma este felszolgálnának. - magyaráztam. - Minden úrfi mellé helyezzen ki egy cselédlányt...magam mellé pedig Hyorint akarom. - fejeztem be.