Kívülállók (Fanfiction)

Árulás

Nézzétek mit hoztam nektek. 😊😊 Remélem ez a fejezet is tetszeni, köszönök minden eddigi dicsérő szót, és az építő jellegű kritikákal sincs gondom.❤️ De azért kérlek titeket, hogy hanyagoljátok a bunkó stílust, és azt is értsétek meg, hogy ritkán van  fejezet, hiszen mostanában az én életem is elég mozgalmas, emellett én is ember  vagyok, és félre írhatok dolgokat Puszi és jó szórakozást. 😘

Dumbledore meghalt. A szeretet roxfort igazgatója meghalt. Pont Piton végzett vele, az akiben Dumbledore megbízott, aki nekünk is annyit segített. A sokkból feleszmélve láttam, hogy Draco jött felém.
-Engedd el Snatch - mondta az engem lefogó halálfalónak.
-Lehet megtartom magamnak- nevett a férfi. Draco idegesen rátartotta a pálcáját aminek hatására az engem szorító kezek elmozdultak. Sírva ugrottam a fiúhoz aki szorosan ölelt és rám terítette a kabátját.
-Nekem velük kell mennem.
-Veled megyek - mondtam
-Biztos, hogy nem. Maradj itt, majd ha már messze vagyunk menj le a többiekhez. Még nem tudom hogy hogyan és hogy mikor de még beszélünk.
-De...
-Sky, ha szeretsz akkor nem követsz minket - mondta és megcsókolt, majd elment. Sírva néztem utána. Darabokban hevertem. A torony széléhez sétáltam és lenéztem. Lassan emberek gyűltek az igazgató teste körül, így gyorsan vissza bújtam. Nem volt szükségem rá, hogy még azt higgyék, hogy én voltam. Leültem a padlóra és csak vártam, ahogy azt Draco mondta. A kabátján éreztem az illatát aminek hatására kicsit megnyugodtam. Elindultam lefelé a toronyból és megpillantottam Lunát akinek szintén könnyes volt a szeme.
-Te mit kerestél oda fent? - kérdezte, mire én sírva elmeséltem neki az egészet. Nyilván azt kihagytam, hogy előre tudtam, hogy ez fog történni. Ha ezt megtudták volna az emberek, engem hibáztattak volna. Amit amúgy meg is értenék. Luna szorosan átölelt. Nem sokkal később Harry is Dumbledore mellé ment. Magasba emeltük pálcáinkat így tisztelve az emlékét.
-10 perc múlva kérem mindenki legyen a nagy teremben - mondta nagy nehezen McGalagony, aki így már igazgató lett. Lassan vissza setáltunk a kastélyba. A diákok nem a házuk asztalához ültek, hanem össze vissza. Lunával ültem le, majd később Ginnyék is megjelentek.
-Sajnálom Sky - mondta Harry.
-Mit?
-Azt, hogy fent voltál.
-Te ezt honnan tudod?
-Ott voltam.
-Mi? - kérdeztem csodálkozva.
-Majd elmesélem - mondta, mivel megjelentek a tanárok is.
-Roxforti diákok. E tragédia után úgy döntöttünk, hogy előre hozzuk a nyári szünet kezdetét. A RBF és a RAVASZ vizsgák év elején fognak majd megíródni. Holnap reggel haza indultok - mondta szomorúan McGalgony. Senki sem szólalt meg. Elindultunk a háló körletünkbe. Ginny még megszólalított mielőtt elválltunk volna.
-Sky, gyertek a nyárra hozzánk.
-Biztos? - kérdeztem a lánytól.
-Persze.
-Köszönöm - mondtam, majd átöleltem

Másnap egy rendkívül csendes reggeli után, mindenki össze pakolt. Violetett reggelinél elcsíptem és mondtam neki, hogy Ginnyékhez megyünk. Szerencsére az Odút már újra építették. A vonaton is alig beszélgettünk. Nagyon érdekelt, hogy hogy van most Draco. Lehet valami baja lett miattam. Miért voltam én pont akkor pont ott. Ha nem lettem volna a akkor a Szükség Szobája előtt akkor lehet nem is vitték volna oda. Jaj istenem, csak Draconak ne legyen baja - gondoltam magamban a vonaton ülve, az ablakon kifelé bámulva.
-Mi a baj Sky? - eszméltem fel Luna hangjára. Ekkor vettem észre, hogy könnycseppek folynak le az arcomon. Gyorsan letöröltem őket.
-Dracon gondolkodtam - válaszoltam.
-Jaj, egyem a szíved - mondta Luna, közelebb ült hozzám, és átölelt. Harrynek sikerült elkapni a megvető arckifejezését.

Mielőtt megállt volna a vonat Violet is odajött hozzák. A peronra leszállva az Ikreket és Mr. Weasleyt láttuk meg. Végig öleltem mindenkit.
-Luna te is jössz? - kérdeztem.
-Hát egy kis ideig igen.
-De jó - mondtam és átkaroltam. Már éppen a csomagomért nyúltam volna amikor Fred kezéhez ütköztem.
-Majd én hozom - mondta.
-Köszönöm.

Az új Odú majdnem olyan volt mint a régi. Amikor beértünk Molly már várt minket.
-Jaj drágáim - ölelt végig minket. Ebéd után kimentünk kviddicsezni. Sötétetéskor jöttünk be. Egyre többen jöttek, a  Főnix rendjének tagjai is. Az ebédlőben beszéltek, hogy mi lesz most. Én nem bírtam ott maradni. Olyan voltam mintha ezt kicsit Dracot és őket is elárultam volna. Még Violet is ott beszélgetett.  Az udvarra mentem, leültem a fűbe és csak bámultam magam elé.
-Harry mesélte, hogy mi történt - hallottam meg Fred hangját.
-Király - dünnyögtem. Leült mellém.
-Lehet, hogy mégis Lunának kellet volna jönnie - mondta.
-Szerinted most mi lehet vele? - kérdeztem és ebben a pillanatban elsírtam magamat. Fred szorosan magához ölelt.
-Biztosan jól van - mondta, de én nem tudtam abba hagyni. Pár percig csak sírtam a vállán.