Kívülállók (Fanfiction)

A Sötét Nagyúr

Az RBF vizsga eredményekkel elégedett voltam. A Mágiatörténelem elfogadhatójára számítottam, sosem tudtam ilyen száraz anyagot megtanulni. A három kiválóra nagyon büszke voltam. A várakozáson felüliek is elég jók lettek. Az Asztronómia pedig igaz, hogy nem lett meg, de nem is szeretnék azzal a tantárggyal többet foglalkozni. Szóval mosolyogva hajtottam össze a papírt.

Másnap utolsó óra után Carrow az irodájába hívott.
-Ms. Lawson. Két dolgot szeretnék megbeszélni magával.
-Hallgatom professzor - mondtam, miközben egyik lábamról átdőltem a másikra.
-A fülembe jutott , hogy a házam klubhelyiségében alszik mostanában.
-Remélem nem baj - szólaltam közbe.
-Nem, csak akkor majd vitetünk fel magának egy ágyat a lányok szobájába. A másik pedig, hogy szombat estére a Sötét Nagyúr összehívott minket, és hogy erre a Roxforti halálfalókat is elvárja.
-Mindeki ott lesz? - kérdeztem izgatottan.
-Igen.
-Ott leszünk.
-Rendben, köszönöm, elmehet.
Becsuktam magam után az ajtót, és nagyon nagy boldogság töltött el. Már vagy két hónapja nem láttam Dracot. Szombaton pedig láthatom, még ha csak egy kis ideig is. Akkor még nem is jutott az eszembe aggódni azon találkozni fogok Voldemorttal. Boldogan mentem el a bagolyházba.

Draco!
A szombati gyűlésen mi is ott leszünk... Itt megálltam. Jobb lenne ha meglepetés lenne neki. Így hát össze gyűrtem a levelet, és a zsebembe tettem. Volt még egy papírom. Tudtam kinek akarok írni.

Fred!
Nagyon hiányzol, de sajnos, vagy nem sajnos, a téli szünetet nem nálatok fogom tölteni,de azért remélem a King's Crosson találkozunk. Alig várom, hogy lássalak. Hogy vagytok? Hogy megy az üzlet? Kérlek írj hamar.

Sky.

Odaadtam egy szabad iskolai bagolynak a levelet, aki már el is indult vele. Ezután a Mardekár klubhelyiségébe mentem. Amikor a az ágyamhoz mentem, észrevettem, hogy Simi mélyen alszik a párnámon, így hát a könyvtárba mentem. A könyvtár sokat változott ebben az évben. A tiltott részleg kibővűlt, és jelentősen lecsökkent azoknak a könyveknek a száma, amiket a diákok is olvashattak. Szinte az összes olyan könyv eltűnt ami a horcluxokról, esetleg magáról Voldemort legyőzéséről szólt. Úgy voltam vele, hogy akkor már használom a könyvtárat, és a polcok között sétálgatva szettem össze a könyveket. Egy idő után csatlakozott hozzám Luna és Ginny is, bár még egy kicsit nehezményezték, hogy a Mardekár klubhelyiségében alszok, de ezt a témát kerültük is. A könyvtár után megkerestem még Violettet, akivel semmi izgalmas nem történt. Így elég korán értem a nagyterembe vacsorázni. A diákok már rég nem a saját asztaluknál ültek, csak az volt a lényeg, hogy ne beszélgessünk, legyünk csendben. Ez tipikusan leirta az új Roxfortot. Nem kell a házakat betartani, csak ne hangoskodjunk, ne legyünk tiszteletlenek, és ne lázadjunk. Egész egyszerű, szigorú rendszer uralkodott a kastélyban. Este Pansyékkal leültem takarodó után a kandalló elé, és elmeséltem,hogy mit mondott Carrow.
-Nem nagy ügy, mi találkoztunk már a Sötét Nagyúrral - mondta Blaise.
-Ja, tényleg. És milyen előben? - kérdeztem.
-Ijesztő. Ki rázza tőle az embert a hideg.
-De legalább ott lesz Draco, végre láthatom.

Eljött a szombat. Carrow segítségével hopponáltunk. A megbeszelés a Malfoy házban volt. Pansy, Crak, Monstro, Blaise és én együtt mentünk be a házba. Tele volt halálfalókkal. Először Narcissát láttam meg.
-Szia - mondtam, miközben üdvözlés képen megöleltük egymást.
-A szobájában van. Nem tudja, hogy jössz.
-Akkor jó, meglepetésnek szánom - mondtam nagy mosollyal, és már rohantam is fel a lépcsőn. Kérdés és kopogás nélkül rontottam be. Ott ült az ágyon, de nem volt egyedül. Rögtön megkomolyodtam. Mindketten felém néztek.
-Jó napot Mr. Malfoy - köszöntem. Miközben folyamatos szemkontaktusban voltam Dracoval.
-Ha már itt a hercegnő, akkor magatokra hagylak titeket. Sietek, mert nem sokára megbeszélés - mondta Lucius és kirontott a szobából. Draco felpattantant és oda rohant hozzám. Csókolózásunkat végül én szakítottam meg.
-Mi van Luciussal? - kérdeztem
-Éppen kioktatott, de most ez mindegy - mondta miközben a nyakamat puszilta.
-Mennünk kell - szakítottam újra meg.
-Tudom - mondta.

Kézen fogva mentünk le. Az étkezőben egy a szokásosnál nagyobb asztal volt. Draco Lucius mellé ült, én meg mellé, Pansy ült a másik oldalamon. Ők egy laza öleléssel köszöntötték egymást. Aztán hirtelen mindenki elcsendesedett. Megjelent maga Voldemort. Rosszabb volt mint ahogy elképzeltem. Alig volt emberi külseje, tényleg kirázott tőle a hideg.