Kívülállók (Fanfiction)

Rég Várt Találkozás

"Mindenemet átjárta az átok hatása. Sikitottam, sírtam, de nem hagyta abba, csak nagyon sok idő után. Nem tudtam megmozdulni. Sajgott mindenem. A pálcáját a kezemhez nyomta. Amin ekkor megjelent a sötét jegy"

-Nem, ne kérem ne - sikitottam fel ahogy csak tudtam.
-Kit kínzol már megint Bellatrix? - hallottam, majd pedig az ajtó fel kaptam a fejemet, amire a nő csodálkozva reagált, Narcissa volt az.
-Draco gyere ide - kiáltotta.
-Mi az? - hallottam még a hangját, amit már olyan rég nem hallottam. A fiú is megjelent az ajtóban.
-Merlinre! Ő mit keres itt? - kérdezte mire felém rohant. Leereszkedett mellém a szőnyegre. Jól esett őt újra látni, annak ellenére, hogy homályos volt minden. Meg mindig átjárt a fájdalom. Szédültem, és homályos volt minden. Az arcomat simogatta.
-Most már ő is közénk való - mondta nevetve Bellatrix, mire Draco a kezemért nyúlt, és meglátta a sötét jegyet.
-Draco - mondtam ki nagy nehezen.
-Minden rendben lesz - mondta a szemembe nézve. Majd pedig mint a menyasszonyokat felemelt. Meg mindig nem tudtam mozdulni.
-Felviszem a szobámba - mondta.
-Persze - halottam Narcissát. Lassan elsötétült körülöttem minden.

Amikor kinyitottam a szememet a fehér plafont láttam. Oldalra fordítottam a fejem. Egy ágyban feküdtem. Ahogy nézelődtem a másik oldalra fordultam, ahol pedig megláttam az engem bámuló Dracot, akinek a tekintete szomorúbb volt mint valaha.
-Sky, én úgy sajnálom - mondta, majd beugrott minden. Az hogy miért fáj mindenem, és az, hogy ki is vagyok mától. Gyorsan az alakaromra néztem.
-Nem, nem. Ez nem lehet - kezdtem neki hisztérikusan, és a sötét jegyet kezdtem el piszkálni, mint ha le akartam volna szedni.
-Ez az én hibám - mondta Draco. A hangján halottam, hogy ő neki is könnyek folynak a szeméből - Nem kellett volna az elején már közel engednelek magamhoz. Az én hibám.
-Héj, nem - fordultam oda hozzá - kérlek ezt az egyet ne csináld - mondtam és gyorsan megcsókoltam - ha vissza lehetne csinálni bármit, én akkor sem változtatnák semmin. Érted? És ez nem olyan nagy dolog, ettől még nem kell, hogy hűségesen szolgáljam Tudjuk Kit. Te vagy az életemben a legjobb dolog. Inkább leélem az veled életemet egy sötét jeggyel a kezemen, mint hogy elfeljtselek.
-De ez így nem lesz jó Sky.
-Mi ketten mindent meg tudunk oldani - mondtam - kérlek, ne taszíts el magadtól.
-Szeretlek - szólalt meg - amúgy mit kerestél itt? - kérdezte.
-Hogy mit keresek itt? Draco Lucius Malfoy. Több hónapja nem láttalak. Szinte szó nélkül tűntél el a Roxfortból. Megigérted, hogy még felkeresel, de nem tetted - mondtam mire hevesen megcsókolt. A pólóm alajáért nyúlt. Még mindig fájt mindenem a Curcio átok miatt, így felszisszentem.
-Akkor majd máskor - dőlt vissza az ágyra. Meglepődtem, mert nem éreztem a hangjában egy csepp csalódottságot sem.
-Draco... de csinálhatjuk.
-Biztos? - kérdezte a szemembe nézve.
-Igen - bólintottam határozottan.

-Hány napja vagyok itt? - kérdeztem.
-Vagy két napja.
- Amúgy meg a látomásaim elmúltak. Majd elmesélem, hogy mi miatt voltak - rögtön eszembe jutottak a Freddel történtek.
-Rendben.
-Nem kéne lemennünk? - kérdeztem Dracotól.
-Lehet. Mostmár, hogy halálfaló vagy nem hiszem, hogy bántanának.
-Szerintem sem. Amúgy meg hogy tudtok repülni? - kérdeztem nevetve - ez az egyetlen előnye, annak ami lettem.
-Hát csak rá kell gondolod. Na gyere menjünk - nyújtotta felém az kezét, amit rögtön meg is ragadtam.
-Így? - kérdeztem magamon végig nézve. A hosszú hajam kócos volt, és Draco egyik pólója volt rajtam, ami combom közepéig ért, letakarva a bugyimat.
-Jaj, senkit sem érdekel, hogy hogy vagy felöltözve - mondta mosolyra húzva a száját.
-Jó - mondtam sértődötten. A hosszú lépcső után lejutottunk a konyhába ahol Narcissa épp főzött.
-Sziasztok! - köszönt kedvesen.
-Jó napot! - mondtam.
-Tegezz nyugodtan drágám. Jobban vagy?
-Igen. Mit tetszik főzni? -kérdeztem, majd észbe kaptam - Mit főzöl?
-Sütőtök krém levest. Igazság szerint bármelyik házi manó megcsinálná, de szeretek főzni.
-Jó illata van - dicsértem meg, mire kedvesen rám mosolygott.
-Kivel beszélgetsz? - kérdezte egy hang, rögtön tudtam ki az, ennek köszönhetően ki rázott a hideg. Draco mégerősebben szorította meg a kezemet.