Kívülállók (Fanfiction)

Hétvége

A kviddics meccs után a hétvége következett, amikor is nincs tanítás. Péntek este hosszasan beszélgettünk a hugrabugos lányokkal, így szombaton viszonylag későn keltem fel. Ebédig a maradék időben rendbe tettem magamat, és rendet raktam az ágyám körül. Meg a szüleimnek is küldtem levelet. Elindultam az étkezőbe. Miután végeztünk, Violettel kimentünk sétálgatni. Beszélgettünk arról hogy eddig, hogy tetszik neki a Roxfort, és hogy befogadták e már a házába. Neki sokkal könnyebben ment a beilleszkedés mint nekem. Én főleg az első években még magányosabb voltam mint most. Nem mintha nem próbáltak volna meg velem barátkozni, csak hát én nem éreztem magamat oda valónak.
-Sziasztok! - csatlakozott hozzánk James. Vissza köszöntünk. - Sky, nincs kedved majd holnap eljönni velem Roxmorts-ba? - úristen, randira hívott. Én meg sosem gondoltam úgy rá mint baráttól többre. Végül is nem veszíthetek semmit.
-Hát, elmehetek végül is.
-Rendben, akkor holnap ebéd után. Sziasztok.

Másnap el is indultunk. Sétáltunk a kisvárosban, majd bementünk a Három seprűbe meginni egy vajsört. Leültünk egy asztalhoz egymással szembe. Elkeztünk beszélgetni, úgy általában mindenről, szóba jött a kviddics, a tanulás, a szüleink meg úgy kb. minden. A kezem az asztalon volt, amikor James rátette az ő kezét az enyémre. Csodálkoztam, de nem húztam el a kezemet. Ekkor bejött Draco és a két utánfutója. Rám nézett azzal a két szép szürke szemével. Kicsit meglepődött rajtunk. Reflexből elvettem a kezemet, amit Malfoy is látott, és gúnyos molyora húzta a száját.
-Mi a baj? - nézett rám James.
-Semmi, semmi - de én még mindig a nem rég érkező Dracot figyeltem, aki szintén engem nézet.
-Sky, mit nézel így? - kérdezte a velem szemben ülő srác de én nem válaszoltam. Ő elkezdett a tekintetem irányában nézelődni, majd újra rám pillantott. Ekkor az arcomat megfogta mind két kezével és még akart csókolni, de én nem engedtem és levettem a kezeit a fejemről. Malfoyra néztem, aki szúrós szemmel nézett felénk.
-Ha nem tetszem, akkor miért jöttél el velem? - kérdezi kissé felháborodva
-Ne haragudj James, én sem tudom. Tényleg bocsánat. - felpattantam és kiviharoztam a három seprűből. Kint nagy pelyhekben esett a hó. Gyorsan sétáltam, mire valaki hirtelen elkapta a csuklómat.
-Héj, hagyjál- fordultam hátra, és megláttam, hogy ez nem James.
-Szia Sky.
-Szia Draco.
-Vissza kísérlek a Roxfortba, ne menj egyedül.
-Jó - kicsit dühös voltam. Talán nem is Jamesre, mert ő nem tett semmi rosszat. Inkább magamra, ha nem is tetszett nekem akkor mégis miért mondtam neki igent. Ameddig ilyeneken gondolkodtam, a lábam megakadt egy kőbe, és kis híján elestem. Draco elkapta a karom, ennek hála nem estem el.
-Jaj de szerencsétlen vagyok - nevettem ki magamat. Ő is elmosolyodott. Úgy éreztem rá kell kérdeznem arra a kérdésre amire már rég kíváncsi vagyok.
-Amúgy... Mindegy, semmi- gondoltam meg magam a mondandóm közepén.
-Mondjad
-Hát, miért van az, hogy rólad csak rosszat hallok? - gondolkodott, sokáig nem válaszolt,majd végül megszólalt.
-Igen, hát, nem viselkedek mindig... Hogy is mondja.... Jól.
-De miért lettél ilyen?
-A szüleim - feleli egyszerűen, majd hanyagoltuk is ezt a témát, mert láttam, hogy zavarja. Vissza felé sok mindről beszélgettünk. Jól éreztem magam vele.
-Elkísérlek a házadig - szólal meg amikor beérünk a Roxfortba
-Nem kell, először még megnézem Violetet.
-A húgodat?
-Igen, ő most első éves, és Hollóhátas.
-Ja értem, akkor szia.
-Szia.
A húgommal még egy kicsit beszélgettem. Majd mentünk vacsorázni. Így telt ez a hétvége.