Love For A Life {lwt} ✓

6.A 2 legjobb barátom így hátba támad ?

A plázába menet a lányoknak sikerült egy kicsit feldobnia a hangulatom, de még így sem voltam az igazi.

-Na, Kim. Veled kezdünk.-dirigált Rebeca.
Először a H&M-be mentünk be. Itt nem sok mindent vettünk, nem volt ami nagyon megfogott volna minket.
A következő bolt a Zara volt. Na itt viszont majdnem mindent amit láttunk megvettünk. Milyen jó, hogy pont 50%-os leárazásnál jöttünk.
Még bementünk pár boltba, így mind a hármunknak volt választani valója a bulira.

Másnap

Első óránk előtt Lola-val és Rebeca-val ültem az udvar egyik padján, amikor betoppant Louis. Szokásos stílusában válogatta össze ruhadarabjait a mai napra.
De...Te jó Isten ! Linda is mellette van, Louis keze pedig a vállán. Na ne, csak ezt ne ! A 2 legjobb barátom így hátba támad ?!

-Baszki, Kim. Látod ezt ?

-Lola, most az egyszer ne idegesíts fel mégjobban. Szerinted mit nézek ?

-Bocs, csak nem voltam benne biztos.-figylemen kívül hagyva a dumáját, felpattantam és odamentem a "gerle párhoz".

-Szia Linda. Úgy tudtam, hogy te beteg vagy.

-Szia Kim. Már nem vagyok szerencsére. Utálok náthás lenni-én meg téged utállak...Még jó, hogy ezt nem mondtam ki hangosan.
Amúgy Linda eddig soha az életben nem lett volna képes Louis-al összejönni. Tény és való, hogy az iskola összes pasijával lefeküdt, de ezt azért nem néztem ki belőle. Nem egyszer mondta már nekem, hogy nem érti a nagy felhajtást a fiú körül, most pedig teljesen az ellenkezőjét teszi annak, amit mond.

-És...ti...most...-gratu magamnak, amiért nem tudtam egy értelmes mondatot kinyögni. Tapsot nekem...

-Igen. Már péntek óta együtt vagyunk.-válaszolta Louis büszkén és átkarolta a lány derekát.
Ugye csak szivatnak ? Vasárnap még azzal a barna cafkával enyelgett, de közben Linda-val járt. És nekem nem mondta ? De miért pont Linda ?
Itt elpattant bennem a húr...

-Linda, te egy ritka nagy hazuvagy. Értem én, hogy már a suli pasijai nem elegek, de legalább Louis-t hagytad volna békén ! Az én legjobb barátomat ! És Louis, te meg mégis, hogy gondoltad ezt a dolgot ?! Nem gondoltál arra, hogy ez nekem milyen szarul esik ?!-ordibáltam. Már majdnem sírtam is. Az egész iskola körénk gyült, hogy megtudja a hangoskodás okát.
Nem bírtam. Muszáj volt eltűnnöm onnan. Lola és Rebeca még szólítgatták a nevem, de nem álltam meg.
Mivel ebben az időben a szüleim még dolgoznak, zárva volt a ház. Előkotortam a kulcsot a táskámból, és berontottam az ajtón.
Becsaptam, a táskám ledobtam a földre, és kitört belőlem a sírás. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy ezt tették velem.
Féltékeny vagyok ? Talán.
Hülye vagyok amiért kimutattam a gyengeségem ? Igen.
Miért nem gratuláltam inkább nekik ? Talán azért, mert...szeretem Louis-t. Csak eddig magamnak se mertem bevallani.
És ezek után nem hiszem, hogy bárki más is fog tudni erről. Nem fogom magam megszégyeníteni mindenki előtt, hogy bevallom a fiúnak. Nem. Lesz ami lesz. Ha ő neki nem vagyok fontos vagy nem érez úgy irántam, hagyom az egész 10 éves barátságot.
Mostanában, hogy Louis-al nincsenek minden nap programjaink, van időm gondolkozni. Főként ígyis rajta jár az eszem, de ez részletkérdés.

Sziasztok, itt egy izgibb rész.
💕💕

[Átírva: 2020.12.23]