Love For A Life {lwt} ✓

31. Egy rossz megérzés

Reggel az ajtó nyikorgására keltem. Kómásan kikecmeregtem a puha ágyból, majd az ajtót kinyitva Louis-ba ütköztem bele. Nem szólaltam meg, csak álltam és néztem. Ám ezt a pillanatot sürgősen meg kellett szakítanom, ugyanis nem akartam a padlóra hányni. Befutottam a legközelebbi fürdőszobába, majd elvégeztem a dolgom, ami a terhességgel jár. Meglepődtem, amikor Lou hátra fogta a hajam, és simogatta a hátam.
Miután "kész voltam" leültem a sarkamra, kezeimet a wc ülőkéjén megtámasztottam, majd a fejem ráhajtottam a végtagjaimra. Nagy levegőket vettem, majd miután valamelyest megnyugodtam megmostam az arcom.
Louis ez idő alatt nem szólalt meg, csak némán állt, és nézett.
Pár pillanat múlva indultam volna ki a helyiségből, de Louis visszahúzott, és megölelt. Hát, mit ne mondjak, nem számítottam erre. Viszont annál inkább megnyugtatott.

-Kicsim, figyelj. Tudom, nagyon rosszul reagáltam le a dolgot, de nagyon hirtelen jött. Hidd el, elképesztően boldog vagyok.-mondta mosolyogva.

-Lou, tudod, ez nem így megy. Elrohansz a hír hallatán, aztán másnaposan jössz csak haza, és próbálsz meggyőzni, hogy igenis örülsz neki. Engem is meglepett a dolog, mégse fordultam ki magamból.

-Jó, kincsem, bocsánat. Kérlek, tudod mennyit jelent nekem a család, a világért sem akartalak megbántani. Szeretlek. Téged is, és a picit is.-ezután megcsókolt, és csak pihentünk egész nap.
Viszont este Lou bogarat ültetett a fülembe, azzal a kérdésével, hogy nem kéne elmondani a családnak ? Ezzel csak annyi a baj, hogy nem biztos, hogy örülnének neki. Egyrészt mert még fiatal vagyok, másrészt mert Louis is fiatal, és mivel ő egy híresség, nem tudna annyit itt lenni se velem se a picivel, mint amennyit kéne.
Harmadrészt, pedig nem vagyunk házasok, és ők nem hiszem, hogy örülnének ha nem házasságba születik a pici.
Ezeket a gondolataimat vele is megosztottam, és ő is igazat adott nekem, bár még mindig hajlott arra, hogy mondjuk el. Lottie biztos elmondta már a Tomlinson famíliának, itt az idő, hogy az én családom is megtudja.
Eldöntöttük, hogy még a héten elmegyünk mind a kettőnk családjához, és elmondjuk nekik.

*
*
*

Következő napokban nem igazán történt semmi említésre méltó. A reggeleinket a fürdőszoba padlóján kezdtük-még Louis is, hiszen minden egyes mozzanatomat leste. Enni nem sokat ettem, így egy csöppet legyengültem, és ha ez így halad tovább, akkor nem tudom, hogy mi lesz. Louis ezt nem igazán érzékeli, betudja a szédüléseimet, és az egész napos henyélésemet annak, hogy terhes vagyok.

Péntek délután 3 órakkor indulunk Doncasterbe. Ott leszünk egész hétvégén, amit nagyon várok, viszont mélyen belül félek, hogy a Tomlinson család nem fog örülni az új tagnak a családfán. Remélem ez csak egy rossz megérzés, ami hamarosan elmúlik.

Tyuuuha
Nem is tudom mit mondjak
Biztos azt gondoljátok, hogy hogy van bőr a képemen ennyi kihagyás után "idejönni".
Nem szeretnék magyarázkodni, egyszerűen nem volt ötletem se kedvem írni, ez egy ilyen időszak volt nekem
Viszont mostmár próbálok újra rendszeresen részt hozni, legalább havonta 💕