Beléptem a házba, és nagy meglepetésemre nem volt itthon senki. Hát, nem erre számítottam, de jobb mintha ordítoznának velem, hogy szó nélkül elmentem, vagy, hogy a bátyámmal is kiabáltam. Felmetem a szobáma, és elkezdtem zenét hallgatni.
Mikor végighallgattam a lejástzási listáimat, éppen nyitódott az ajtóm. Apa volt az.
-Na, csakhogy itthon vagy.-mondta halkan, majd leült az ágyamra.
-Már elég idős vagyok ahhoz, hogy elmentjek a barátom házához.-forgattam a szemem.
-Most barát barát, vagy pasi barát ?-kérdezte apa felvon szemöldökkel.
-Aj, pasi barát.
-Akkor miért mondtad azt, hogy Louis-nál vagy ?-nem esik le neki...
Oh, talán azért, mert a kertészükkel járok...-Apa...talán mert...-nem hagyta, higy befejezzem.
-Ez most komoly ? Louis-al jársz ? Végre van pasid ! És legalább normális is, és ismerem.-mi vaaaaan ?!??! Hát, nem gondoltam volna, hogy apa ilyen jól fogadja, hogy van pasim. Végülis, ha tetszett volna neki, ha nem, akkor is el kellett volna fogadnia.-és őt fogod hozni az esküvőre ?
-Nem megyek az esküvőre.-mondtam ridegen. Nem érdekel, hogy a bátyámé lesz, nem érdekel, hogy számít rám, nem érdekel, hogy ez lesz a legfontosabb pillanata. Igen. Cserben hagyom, de ő hányszor hagyott cserben engem ?
14 éves voltam, amikor elment. Szükségem lett volna rá. Féltenie kellett volna engem minden fiútól. Együtt kellett volna mennünk iskolába. De nem. Ő itthagyott. Egyedül. Magára vessen.Apa a beszélgetést ennyiben hagyta, és kiment a szobámból.
Bekapcsoltam a tévét, és az előtt bambultam, mikor érkezett egy üzenetem messengeren.
Tommo💕⚽🔇: szia, na mi volt ?
Én: szia, semmi. Csak apával beszéltem. Ő nem volt mérges meg semmi.
Tommo💕⚽🔇: az jó. És...
Én: igen. Mondtam neki. És szinte kiugrott a bőréből, mikor rájött, hogy veled járok 😂
Tommo💕⚽🔇: 😂😂akkor jó. Azt hittem, hogy nem akarnak már hozzám engedni 😅
Én: ha engednének ha nem, én akkor is elmennék 😘
Tommo💕⚽🔇: 😘 és most nem akarsz valahova menni ?
Én: hova ?
Tommo💕⚽🔇: nem tudom. Park ?
Én: 10 perc múlva a házatok előtt😘
Tommo💕⚽🔇: várlak😘
Na, már csak anyáéknak kell szólnom. Felvettem egy utcai ruhát,
majd lementem a nappaliba.
-Anya,apa elmetem. Majd jövök.-épp léptem volna ki az ajtón, de persze anyának meg kell kérdeznie mindent...
-Kimberly Green ! Hova mész ?
-A parkba.-válaszoltam szárazon.
-Minek ?-értetlenkedett mostmár a bátyám.
-Louis-al találkozkozok.-mondtam, majd mielőtt még valaki szólhatott volna valamit, kiléptem az utcára.
Jeffrey Green szemszöge(Kim apja)
-Ezzel meg mi van ?-kérdezte Jacob. Tudom, nem az én dolgom, de muszáj elmondanom, hogy együtt vannak.
-Kim és Louis együtt vannak-feleségem Miranda, meglepetten nézett rám.
-Mi ?-kérdezte a fiam.
-Ma mondta nekem.-fejemet csak ugy kapkodtam köztük. Vártam a reakciójukra.
-Ez nem lehet.-szólalt meg végül Mira.-miért pont Louis ? Vannak nála sokkal jobb srácok is. Lehetnek barátok, de extra nélkül. Kim még fiatal ehhez. Nem akarom, hogy bármi miatt is ő szenvedjen !-kelt ki magából.
-Nincs igazad. Ugyan annyi joga van a pasikhoz, mint Jake-nek a lányokhoz. És legalább ismered Louis-t, meg a családját.
Louis szemszöge
Mivel az utcára csak Lottie szobájából lehet látni, ezért az ő ablakában ülve néztem ki az ablakon.
-Mit csinálsz bátyus ?-huppant le mellém az ablakban lévő ülő alkalatosságra(nem tudom az igazi nevét 😂) a szoba tulajdonosa.
-Kim-et várom.-válaszoltam neki mosolyogva.
-Olyan aranyosak vagytok együtt.-mosolygott Lottie is.
-Mi ? Ezt honnan veszed ?-kérdeztem döbbenten.
-Aj, Louis. Tegnap a te ruhádban aludt + tudjuk, hogy csókolóztatok. Ja, és az üzenetváltásaitokat majdnem elfelejtettem.-mutatta fel a telefonom.
Én : szia, na mi volt ?
Cicám🐈💕: szia, semmi. Csak apával beszéltem. Ő nem volt mérges meg semmi.
.
.
.
Én: várlak 😘-Erre nekem nehogy azt mond, hogy semmi nincs köztetek...-nézett rám Lotts.
Nem válaszoltam, mert megláttam az ablakban Kim-et. Felpattantam és lesiettem a ház elé.Rövid, tudom. De remélem, hogy azért tetszik.
Léééééééééééégyszi kommenteljetek. Akár egy 💙 is jó, csak tudni szeretném, hogy ki olvas 💕
YOU ARE READING
Love For A Life {lwt} ✓
Fanfiction"...-Már rég megbocsátottam, Louis. Szeretlek, és ez sose fog változni. De mindkettőnknek tovább kell lépnie. Már nem azok a kis tinédzserek vagyunk akik azt sem tudták mi az a szerelem. Vagy te és vagyok én. Mindkettőnknek külön élete van, amit job...