Love For A Life {lwt} ✓

33. Pánik

Kim szemszöge

Mikor kiléptem az ajtón, meglepődve vettem észre hogy ott van Daniel és az ikrek. Nem értettem, hogy hogy kerülnek oda, hiszen úgy volt, hogy mi megyünk hozzájuk Doncasterbe.

-Sziasztok...hát ti ?-kérdeztem, miután megöleltem mindegyiküket.

-Mondtam anyáéknak, hogy egy kicsit késni fogunk, viszont ők pont itt voltak Londonban.-válaszolt Louis, a többiek helyett.
Ha Louis beszélt velük, akkor gondolom tudják már, hogy miért szerettünk volna ma elmenni hozzájuk. Egy sóhajtás keretében leültem a padra, majd elmondtam az orvostól kapott tanácsokat, majd elmentünk kiváltani a gyógyszert.

***

-Louis, nem pakoljuk a bőröndöket a kocsiba ?-kérdeztem tőle értetlenül, miután hazaértünk.

-Nem. Nem megyünk sehova. Nem kell, hogy megint felstresszelődj(van ilyen szó ?🤣), és megint a kórházban kössünk ki. Most jobb ha inkább pihensz, nem pedig talpon vagy egész nap.-örülök, hogy Louis ennyire törődik velem, de nem lesz semmi bajom se egy kis utazástól, se pedig a tesóitól. Nem értem miért kell túlreagálni, de inkább nem szálltam vele vitába. Majd jövő héten elmegyünk.
Egy sóhajtás keretében rámosolyogtam, majd felmentem a fürdőszobába-mivel ott van kád is, és szeretem magam áztatni a meleg vízben.

Az ágyban ülve gondolkoztam, hogy vajon milyen is lesz a kisbabánk ? Fiú vagy lány lesz egyáltalán ? Melyik tulajdonságát, kitől fogja örökölni ? A szemét remélem Louistól, hisz neki vannak a világon a legszebb szemei.
Várjunk csak...
Szülinapomon lettem terhes, máskor nem nagyon valószínű. Viszont...ez most nagyon k*rvásan fog hangzani, de én aznap együtt voltam Shawnnal is, és Louissal is...
Jézusom, lehet nem is Louis a gyerek apja ? Nem...nem az nem lehet. Vagyis de, de nem. Shawnnal védekeztünk. De attól még nem biztos, hogy nem ő az.
Elkapott a pánik. Ezt amilyen gyorsan csak lehet, ki kell derítenem, hisz nem nőhet fel a gyerek teljes tudatlanságban, és engem is mardosna a bűntudat, hogy lehet, hogy Louis nem a saját gyerekét neveli. Nem tudom, hogy lehet-e olyan tesztet csináltatni, amikor még a pici a hasamban van, de kiderítem.

Miután végeztem az eszmefuttatásommal, Louis lépett be az ajtón. Rámmosolygott, viszont én nem tudtam olyan felhőtlenül viszonozni, amit észre is vett, és szóvá is tette.

-Mi a baj ?

-Csak fáradt vagyok.-végülis ez teljesen igaz volt, annyira kifáradtam a mai nap eseményeiben, hogy alig bírtam szemfedőimet nyitva tartani. Louis a mellkasára vont, majd így aludtunk el, egymás karjai közt.

Well well well
Nagyon rövid lett, sry csak már tényleg nem tudtam mit írni😞 viszoooont, mar meg van a könyv befejezése. Nem akarok spoilerezni, de nem lesz teljes happy end, és értelmet nyer miért változtattam a könyv címén 😁