Love For A Life {lwt} ✓

43. Augusztus 29

A Louissal való vitánk óta nem sokat tartózkodik itthon. Pedig erre szerintem semmi szükség, ugyanis az egész egy kis semmiség volt. Louisnak tudnia se kellett volna róla, hiszen majdnem teljesen biztos voltam magamban. És most, hogy számára is letisztult a dolog, inkább csak mégtöbb időt kéne velem töltenie. Közeleg a szülés időpontja, ő meg ki tudja, hogy hol lesz akkor.

-Kim, te mit kérsz ?-térített ki a további gondolataim alól Lottie. Mostanában keveset mozdultam ki otthonról, így Lotts reggel beállított hozzánk, hogy ma csajos napot tartunk. Igazából nem is volt ellenemre, hiszen miután már hárman leszünk, a régi ruháim nem biztos, hogy még mindig jók lesznek rám. Úgy nézek ki, mint egy bálna, nem csodálom, hogy Louis inkább elmegy otthonról.

-Egy Yorkshire tea jó lesz.-rózsaszín hajú barátnőm leadta a rendelést és amint megkaptuk a plázában lévő kirakatokat kezdtük nézegetni.

-Gondolkoztatok már a neveken ?-dobta fel a témát. Louval már számtalanszor átrágtuk magunkat a témán, de sohasem jutottunk düllőre.

-Igen. Szóba jött már a Caleb, Connor, Eric, Daniel, minden. Mondjuk Louisnak nagyon tetszik a Tommy, és talán még én is el tudnám képzelni a fiamat Tommynak, de igazából még nem döntöttük el.-mondandóm végére el is fogyott a papírpoharam tartalma, így a legközelebbi szemetesbe kidobtam.

-Oh, igen. Louis kiskorától kezdve mondogatta az egész családnak, hogy az első fiának Tommy lesz a neve, merthogy milyen jól hangzik az, hogy Tommy Tomlinson. Úgy látszik azóta se verte ki ezt a fejéből.-Lottie csak mosolyogva rázta a fejét. Példáját követtem volna én is, ha nem kezd el írtózatosan fájni a hasam alja. Barátnőm azonnal kapcsolt, hogy valami nem stimmel, így a legközelebbi padról elzavarta az embereket, hogy le tudjak ülni. Ám amikor a szürke leggingsemen foltok jelentek meg-akárcsak az izzadtságfolt-azonnal hívta a mentőket. Körülöttünk pár ember próbált segíteni, hoztak vízet, újságokkal legyeztek, de jelenleg egyik sem tudott javítani az állapotomon. Csak Louis tudott volna, de persze, hogy ilyenkor nincs itt. Istenem, Lou. Megőrítesz !

***

-Miss Green, muszáj megkezdenünk a szülést, különben komplikációk léphetnek fel !-mondta az orvos, már kissé ingerlékenyebben. Én pedig ismét, ötödik alkalommal fogok patáliát csapni, amiért Louis még mindig nincs itt, sőt, még a telefont se veszi fel.

-Nem ! Ameddig Louis nincs itt, addig ez a gyerek bennem marad !-senki sem számított arra, hogy a baba három héttel hamarabb szeretne kibújni. Így a tervezett szeptemben 22.-e helyett augusztus 29.-én vonult az egész família be a kórházba. Vagyis nem az egész, ugyanis az apuka k*rvára nincs itt, amikor szükség lenne rá !
Louis, hol a tökömben vagy már !?

***

-Gratulálok a kisfiúhoz !-adta a kezembe a nővérke a babámat. Három óra küszködés után, teljesen leizzadtan és kifáradtan ülök az ágyban, egy kék takaróba csomagolt csöppséggel. Milyen pici az orra, meg az ujjacskái !
Mosolyogva figyeltem, ahogyan alszik, közben pedig meg-meg remegnek pillái. Szemszínét még nem lehet maradandónak vélni-ami jelenleg szürke-így remélem, hogy a Tomlinsonok szemszínét fogja majd idővel örökölni.
Nagy bámulásomat ajtónyitódás szakította félbe.

-Nahát, csak nem az elveszett bárány ?-kérdeztem az illetőtől, elég éles hangsúllyal.

-Kim, nagyon sajnálom, de Payno szülinapját ünnepeltük, és le volt némítva a telefonom.-kezdett azonnal a mentegetőzésbe.

-Leszarom, Louis ! Nem voltál itt a fiad születésén ! Ahelyett, hogy rám vigyáznál a nap 24 órájában, mint minden másik férfi, akinek várandós a barátnője, te kitudja, hogy hova császkálsz nap mint nap !-a hangom kissé megemeltem, így a kezemben lévő apróság elkezdett mocorogni, nyöszörögni.
Kérlek ne sírj, kérlek ne sírj, kérlek ne sírj !
Azonnal ringatni kezdtem, közben Tommo közelebb jött az ágyhoz.

-Megfoghatom ?

Hola ppl
Sajnalom amiert naaaagyon reg volt resz, de uristen, nagyon szarul voltam, nehari
Kinek milyen a suliiii ? Tudom hogy mindenkitol mindenki kerdi, nehogy mar en maradjak ki😂💞
Remelem tetszik a resz😘