𝘖𝘶𝘳 𝘴𝘵𝘰𝘳𝘪𝘦𝘴

|Tartozol egy csókkal|

December huszonegy. Hamarosan karácsony és az egész banda már alig várja, hogy kibonthassák az ajándékokat, amelyek már rég a karácsonyfa alatt vannak. Jin és Jimin az ablakokat díszítették mindenféle füzérrel és világítással. Jungkook, Hoseok és Namjoon odakint voltak és a frissen esett hóban játszadoztak. Eközben Taehyung és Yoongi a konyhában ügyeskedtek. 

Tae gyúrta a mézeskalács tésztáját, addig Yoongi türelmesen várta, hogy végre formákat gyúrhasson. Amint a tészta elkészült, azonnal a hatalmas fadeszkán landolt, amely liszttel volt beborítva. Yoongi azonnal a sodrófáért nyúlt és elkezdte nyújtani a tésztát, de az csak nem akart kiegyenesedni, helyette ráragadt a fahengerre. Taehyung nevetve vette ki hyungja kezéből a sodrófát és a mézeskalácstésztát, először lisztet szórt rá, majd csak azután kezdte el sodorni. Hamarosan ki is egyenesedett, s már lehetett is formázni a kinyomókkal. Yoongi csillagokat és szívecskéket, Taehyung mézeskalácsember figurákat, harangokat és fenyőfákat készített. 

- Taehyung-ah! Add hyungnak a cukormázat!

- De azt csak azután lehet a mézeskalácsra rakni, miután kisütöttük. 

- Ki mondta, hogy a mézeskalácsnak lesz? Na add ide szépen - nyújtotta a nevetéstől fuldokló Taehyung felé a kezét, s meg is kapta, amire vágyott.

Fél tonna mázat nyomott a szájába, majd így folytatta tovább a formák készítését. Amint mindegyik elkészült, már mehetett is a tepsire, azt pedig közösen beemelték a sütőbe. Letakarították a lisztes fadeszkát, elmosták a formakinyomókat és leültek az ebédlőasztalhoz. A mézeskalácsok szépen lassan kisültek, s mikor csörgött a sütő, Taehyung két kezére húzott egy-egy kesztyűt és kiemelte tepsit. Yoongi azonnal kipakolta a frissen sült süteményeket egy tálcába és az asztalhoz vitték, hogy szépen kidíszítsék mindegyiket. Piros máz után zöld máz, fehér mázat rózsaszín követte, néha viszont Yoongi szájában landolt egy-egy adag. 

- Hung! Ne így edd a mézeskalácsokat! - morgott Tae, miközben egy emberkét díszített és Yoongit nézte. 

Yoongi az össze mázból nyomott egy réteget egy szívecske alakú sütire és úgy beletömte a szájába, hogy még beszélni is alig tudott.

- É agyok a hyu... aft finálok, ait cak akavok - nyöszörgött Yoongi megtömött szájjal, cukros arccal. 

- Ne beszélj teli szájjal - forgatta a szemeit Tae mosolyogva és folytatta a mázolást.

  _________  

Jimin és Jin a kanapén ült kifáradva a sok díszítéstől. Ekkor lépett be a szobába Jungkook, Namjoon és Hoseok, akik majdnem két óra hosszat szórakoztak a hóban. Yoongi és Taehyung két tál mézeskaláccsal jöttek ki a konyhából, amire a többiek elkezdtek nevetni. Miért nevettek? Már vagy három hete próbálják valahogy összehozni azt a kettők és karácsony tökéletes alkalom volt számukra. A közös mézeskalácssütést is ők tervezték el, így kettesben hagyhatták őket egy kis időre. Mindenhova fagyöngyöket lógattak, hogy ha majd véletlenül elmennek alatta, akkor azonnal szólhassanak nekik, hogy csókolózás ilyenkor a szokás. És végül a harmadik terv, a ronda egyen kötött pulóverek, amelyeket kifejezetten a párnak szántak. 

- Hyungok! - pattant fel a kanapéról Jungkook vigyorogva - Hagytam a szobátokban egy-egy ajándékot. Kérlek nézzétek meg és mutassátok meg nekünk. Ha nem teszitek meg, akkor nagyon szomorú leszek - biggyesztette ajkait, amire a két fiú szemét forgatva indult szobájuk felé. 

Csodálatos, egyező kötött pulcsikban tértek vissza a nappaliba. Taehyungé egy piros és fehér csíkos pulóver volt, közepén egy fél szívecske, Yoongié ugyanilyen, csak piros helyett zöld csíkok voltak rajta. A két fiú egymásra nézett és látták az ugyanolyan öltözetet magukon, amitől felszökött szemöldökük a homlokuk tetejére. Kicsit talán mérgesek is voltak a többiekre, mivel ők meg már könnyekben úszva nevettek a földön. Jimin még egy fotót is készített a párról. 

- Srácok... - vonogatta szemöldökét Namjoon - nézettek a plafonra.

Mind a ketten egyszerre emelték fel fejüket, s idegesen bámultak egymásra, amint meglátták a fagyöngyöt. 

- Tudjátok mi a szabály! - tapsikolt Jin mint egy tinilány.

- Felejtsd el - rivallt a fiúkra Yoongi és visszament a szobájába. 

Taehyung sóhajtva nézte végig, ahogy Yoongi mérgesen kiviharzik a szobából. A többiekre nézett haraggal a szemében.

- Ezt meg miért kellett? 

Az eddig nevetgélő fiúk elkomolyodtak és a szomorú Taehyungra néztek. Talán nem kellett volna hánytorgatni ezt a kényes témát... 

  _________  

- Yoongi... minden rendben? - halkan nyikorgott az ajtó, amint valaki belépett a szobába. 

Említett fiú az ágyon ült, még mindig abban a nevetségesen ronda pulóverben és a telefonjával babrált. Felnézett az ajtóban álldogálóra, majd azonnal vissza a készülékre. Taehyung közelebb ment és leült az ágyra Yoongi mellé. 

- Mi a baj? - kérdezte a frusztrált fiút. 

- Semmi. Hagyj békén Taehyung.

- De a többiek-

- A többiek idióták. Nem vetted észre, hogy már egy hónapja meg vannak szállva azzal, hogy mi egymásnak lettünk teremtve? Engem rohadtul kikészítenek vele. Egyszerűen nem bírják felfogni, hogy ez eléggé tiszteletlen. 

- Szóval... akkor nem tetszem neked?  

- Tae... 

- Tartozol egy csókkal. 

És Yoongi engedelmesen rántotta magához Taehyungot és teljesítette a feladatot. Talán kicsit túlteljesítette, mivel még öt perc után sem engedte el barátját. Nem csak bandatagok kezdték észrevenni Yoongi és Taehyung közti egyre erősödő kapcsol, hanem ők maguk is. Sokkal több időt töltöttek együtt, sokkal többet beszéltek. Sokkal többet éreztek. Amint elváltak egymástól, Taehyung felnevetett, Yoongi pedig magában vigyorgott. 

- Nézd mi van ott! - mutatott Taehyung a plafonra vigyorogva. 

- Gyere ide! - tárta ki karjait Yoongi, a fiatalabb pedig rávetette magát és hátradőltek az ágyon abban a ronda egymáshoz illő pulcsiban. 

A fagyöngy a fehérre festett plafonon csüngött, Yoongi ágya fölött, amit még Hoseok akasztott fel viccből és csak hogy biztosra menjen. 

Taehyung és Yoongi, még akkor is, ha néha nem értenek egyet ezzel, de tökéletesen összeillenek a varázslatosan csodálatos, ronda, kötött, csíkos, szívecskés pulóverükben.