𝘖𝘶𝘳 𝘴𝘵𝘰𝘳𝘪𝘦𝘴

|Beléd estem|

Az egyetem szívás. Főleg akkor, ha egy szexuálisan frusztrált huszonhárom éves hallgató vagy, mint Min Yoongi személyesen. A két lábon járó szerencsétlenség, akinek osztoznia kell egy hangyaboly méretű lakáson még két ugyanolyan szerencsétlenséggel, akik nem mások, mint  Kim Namjoon és Jeon Jungkook. Harmadik barátnak ott van még Jung Hoseok is, aki egy másik lakásban él egyedül. Ennek tetejébe (mivel nem elég szegény diáknak, hogy meg kell csinálni a beadandókat meg minden egyéb hülyeséget, amit az a semmirekellő professzor kitalál neki), az idióta barátai kitaláltak egy idióta játékot, amiből természetesen nem szállhat ki, mert egy idióta, amiért belement már az elején. 

A mai nap is olyan volt, mint a többi, csakhogy ma November harmincadikát írtak a naptárak. Yoongi, Namjoon, Hoseok és Jungkook egymás mellett sétáltak az egyetem melletti parkban és szokásos helyükre igyekeztek. Jungkook a telefonját bűvölte, mint mindig, mert olyan fontos volt egy nevezetes Jimin, hogy barátaira már nem is kellett figyelnie. Hoseok több, mint valószínű, hogy a barátnőjével beszélgetett, mivel lekaparhatatlan volt a mosoly az arcáról. Mellette Namjoon vicces képeket nézegetett, amit nevezetesen "meme"-nek neveznek, de mit ért ehhez Yoongi. Yoongi, aki a sor másik végén ballagott zsebre tett kézzel és sóhajtva szörnyedt el barátain, akik két lépést nem bírnak tenni az idióta telefonjaik nélkül. Ő sem nagypapa, ő is szokta használni a telefonját, de -

- Isten szerelmére, társaságban vagyunk! - kiáltott fel Yoongi irritáltan, amire a többiek meglepett arcokkal fordultak el telefonjaiktól - Jó, hogy nem kezdtek el a csoportunkba írogatni ahelyett, hogy rendesen beszélgetnénk. 

- Yoongi beszélgetni akar! - vigyorodott el Hoseok zsebre vágva telefonját és Jungkookra nézett, akinek az arcán már rég egy ördögi mosoly csücsült. 

- Rendben, akkor... Yoongi! Tedd meg vagy fizess.

- Nem! Nem akarom ezt játszani. Mindig nekem találja ki a legborzalmasabb dolgokat. Fizetni pedig biztos lehetsz benne, hogy nem fogok. 

- Holnap gyere nyári ruhában egyetemre. Tudod, rövid ujjú, térdnadrág, szandál, szalmakalap. 

Kezdjük ott, hogy közel tíz fok van odakint, ha nem kevesebb és Yoongi érzékeny a hidegre (mint minden másra az egész univerzumban). Szemét forgatva nyújtotta Jungkooknak a jobb kezét, amire a másik nevetve megragadta és rántott egyet rajta. A tedd meg vagy fizess, egy olyan szuper kreatív  játék, amit Jung Hoseok hozott a világra bámulatos elméjéből. Jungkook volt a legelső támogatója, Namjoon pedig vonakodva egyezett csak bele, míg Yoongi minden porcikájával elutasította a barátja ostobaságát. Akkor gondolta meg magát, mikor először látta Jungkookot meztelenül lógni egy fáról a kedvenc parkjukban, ám akkor még nem gondolt bele, hogy ugyanezt megtehetik vele is, viszont most már késő kiszállni. Túl vicces volt Jungkook akkoriban. Átkozott Jungkook! 

- Srácok nem gond ha beugrik a barátnőm pár perce? Csak húsz perc múlva kezdődik a következő órája - kérdezte Hoseok, miközben helyet foglalt a törzshelyükön, egy rozoga padon. 

- Tudjuk, hogy csak fel akarsz vágni, amiért neked lett először barátnőd - forgatta a szemét Jungkook - Tudod, hogy minket soha nem zavart Sora. 

- Én is akarok egy barátnőt, ez nem ér! - nyavalygott Namjoon.

- Nekem semmi bajom. Szeretek egyedül lenni, kinek kell egy nő az életébe, hogy megnehezítse. 

Félreértés ne essék, Yoongi is szeretett volna egy barátnőt, csakhogy nehezére esett szóba állni a lányokkal az egyetemen, mert a többségnek már így is van pasija és Yoongi tényleg nem egy főnyeremény, ezt ő maga is tudja. Régen volt egy lány, akivel együtt voltak körülbelül két hónapot, de a lány úgy gondolta, hogy Yoongi a tökéletes módszer arra, hogy visszahódítsa az úszócsapat kapitányát, így hát nem törődve Yoongi érzéseivel, el is hagyta őt.