Tűz és víz

22. Diszkrimináció és válogató

- Könyvet becsukni, tollat elő - szakította félbe a hangzavart a tanár szigorú hangja.

- Mi a ...  - hangzott fel az első káromkodás. Na igen, a meglepi föci röpdoga nem valami közkedvelt. 

- De tanár úr - dőlt végig a padján Mark - Miért nem szólt erről? 

- Nem vagyok köteles előre bejelenteni a röpdolgozatot - ment tovább felszegett állal. A lapot böngészve olvastam át a feladatokat. Diadalittasan vettem tudomásul, hogy az első kettő kérdést tudom. Aztán egyből el is illant minden büszkeségem, ugyanis a tízből csak ennyit tudtam. 

- Te tanultál? - suttogta nekem Clar kétségbeesetten. 

- Dehogy - legyintettem. 

- Hát én se. De jó - dünnyögte. 

- Csöndet! Aki megszólal attól azonnal elveszem a lapot és egyes - szólt ránk a tanár, aztán leült a tanári asztahoz és elővett valami papírmunkát. 

Egyszercsak egy apró papírgalacsin landolt az asztalomon. Az asztal alatt gyorsan kihajtogattam, és végig futottam a rajta lévő mondaton: "Az első feladatba mit kell írni?". Gyorsan ráfirkantottam a választ, és hátrafordulva az engem bámuló Shawn padjára hajítottam. 

- Köszi - suttogta közelebb hajolva hozzám, mikor már előre fordultam ismét. A hangjától megborzongtam, és alig tudtam erőt venni magamon hogy ismét a dogára koncentráljak. 

Az óra végeztével éppen kifelé igyekeztem a teremből, mikor Shawn utánam szólt. 

- Lena! Eljössz megnézni a kosár válogatót délután? - kérdezte zsebretett kézzel, nekem pedig egyből felszökött a pulzusom. 

- Persze - nyögtem ki. Mert amúgyis el akartam menni, de hogy Shawn külön még el is hívott, már csak hab volt a tortán.

- Akkor jó - törte meg a varázst, és már tovább is ment Jackkel. 

- Ú - váltotta fel a helyét rögtön Clar. 

- Ne. Mondj. Semmit.

- Engem meg Jack hívott el - ugrándozott örömében. 

- Bár lényegtelen volt, mert amúgy is elmentünk volna - dünnyögtem. 

- Azért ne tagadd, hogy nem örülsz annak, hogy Shawn azt akarja hogy ott legyél. 

----------------------

Délután Clarrel és Diával éppen a lelátó széksorai közt lavíroztunk, kezünkben a büféből szerzett nasikat szorongatva. Mikor az egyik sorban megláttuk Robot és Ryant, feléjük vettük az irányt. Odaérve Dia le is ült Rob mellé, aztán Clar is helyet foglalt, végül pedig én. Így is a tíz székből álló sornak csak a felét foglaltuk el. A pályán még nem kezdődött el a válogató, így mi itt az ötödik sorban fentről figyeltük a pályát, várva az edzés kezdetét, ahol Shawn, Jack, és Mark is részt fog venni. 

- Hali Lena, sziasztok - lépett hozzánk Tim. - Leülhetek ide? 

- Hello ismeretlen srác, nyugodtan ülj csak le - üdvözölte Rob a sajátos módján. 

- Ő Tim, suliújságos - mutattam be gyorsan. 

- Még nem vagyok az - szólalt fel ellene. 

- Amúgy hol van Elis? - jutott Clar eszébe. 

- Konyha klubban van - legyintett Dia. 

- De biztos felvesznek - érveltem Timnek még mindig. 

- Ja, te vagy az akit Lena említett, hogy tegnap összehaverkodott veled - esett le Clarnek közben. 

- Á, dehogy biztos az - legyintett Tim, még mindig azon vitázva hogy felveszik-e vagy sem. - Téged nagyobb eséllyel vesznek fel. 

- Ohó! Nem - kezdtem bele a lesajnáló fejcsóválásomba. És már nyitottam is a számat hogy elkezdjek érvelni, miért is nem lehetek benne biztos, hogy felvesznek, de félbeszakítottak. 

- Hát ezt nem hiszem el - huppant le Tim mellé dühösen Lyssa. - Azt mondta az edző, hogy lányokat nem vesz fel a kosárcsapatba! "Mert ez férfi kosárlabda csapat" - utánozta az edző mély hangját bosszúsan. - És női kosár csapat nincs? Kérdem én. És baszki azt mondja, hogy nincs! Ez micsoda diszkrimináció! Nőgyűlölet! - dühöngött magából kikelve Lyssa, miközben mi megilletődötten hallgattuk. - Azt mondta jelentkezzek a pompomlány csapatba. Én meg erre mondtam neki hogy jelentkezzen oda akinek hat anyja van! - fejezte be a monológját fújtatva. 

- Rob, nyugtasd le a nejed - veregette meg Rob vállát Ryan. 

- Mit mondtál? - háborodott fel Rob. 

- Mi van? - kelt ki magából Lyssa újból. 

- Nem tudom, hogy miről beszél ez a hülyegyerek! 

- Dehogynem, tudod te nagyon jól - nevetgélt szórakozottan Ryan. Eluralkodott a hangzavar a sorunkon, pedig csak heten voltunk, de mi voltunk a leghangosabb társaság az egész csarnokban. Lyssa ordibált hogy ő senkinek sem a neje, Rob azt bizonygatta hogy ő nem tudja miről van szó, és hogy Ryan egy hülye, Ryan Rob nyomorán röhögött, Dia olykor-olykor felröhögve figyelte az eseményeket, és mintha moziban lenne, meg is bontott egy zacskó csipszet, Tim megilletődötten hallgatott, én Lyssa és Rob között kapkodtam a fejem, Clar pedig a pályát figyelte csendben, néha beleszólva a vitába. 

- Csitt már, kezdődik a meccs! - kiáltotta el magát Clar, leintve a többieket, hogy maradjanak már nyugton. 

A pályán meg is jelentek a fiúk, egységes kosármezben, amit gondolom most kaptak. Az edző két csapatra osztotta őket, és aztán már el is kezdődött a meccs. Jó sokan játszottak, nem csak kilencedikesek, hanem idősebbek is, akik nem jutottak be tavaly. Jack és Mark egy csapatba került, Shawn azonban a másik csapatban játszott. 

Miközben megbontottam a csipset, érdeklődve figyeltem a meccset, szememmel követve főleg Shawnt. Aki meg kell hogy jegyezzem, nagyon jól játszott. Ő dobott a legtöbbször kosárra, rengeteg három pontost is. 

A meccs végeztével, amit végül Shawn csapata nyert meg, szállingózni kezdtek az emberek a lelátóról. Mikor felálltam, még mielőtt elindultam volna kifele, megálltam egy pillanatra, és még a pályán lévő Shawnra néztem, akit a csapattársai vettek körül. Mintha megérezte volna, hogy figyelem, rám nézett ő is, és mosolyogva beletúrt a hajába. 

- Lena, jössz? - nézett rám Clar kérdőn. Na igen, Rob, Ryan, Dia és Lyssa már elmentek (még mindig azon vitatkozva hogy most kinek ki a neje, és ki nem), és csak Clar és Tim várt be engem. Na igen, ők csak annyit láttak ebből hogy mosolyogva bámulom a pályát. 

- Ja, igen - ocsúdtam fel, és elindultam utánuk a lépcsőn.