Már eltelt 2 óra mióta Lara és Norbi elmentek. Anna visszament a szobájába mi pedig Martinnal tovább folytatuk a pakolást. Éppen a konyhába pakolásztam mikor hirtelen egy kéz fonodott háturól a derekam köré.
-Szia!-mondtam mosolyogva.
-Szia.-mondta majd belefurta a fejét a válamba. Olyan cuki volt.
-Mizujs?-kérdeztem.
-Szeretlek!-mondta,majd magához húzott és megcsókolt. Hirtelen kicsapodott az ajtó és Anna rohan be rajta.
-Luszi láttad milyen szexi a portás csávó?-kérdezte nyálcsorgatva. Értetlenül néztem rá.
-Öm, én nem néztem de ha te mondod.- mondtam.
-Kell nekem, olyan jóképű!!!!-ugrándozott,majd megfordult és leszaladt a portára. Martinnal egymásra néztünk majd kitört belölünk a nevetés. Ezután Martin magához húzott és megcsókolt. Ám hirtelen megcsörrent a telefonja.
- Egy perc!-mondta majd gyorsan nyomot egy puszit a számra és bement a fürdőszobába. Addig én befejeztem a pakolást. Miután végeztem leültem a fotelbe és elővettem a laptopom. Elkeztem írni a blogomra egy új bejegyzést,ám hirtelen egy hangos csattanást hallottam a fürdöszobából.
Azonnal felálltam és odarohantam , mikor benyitottam Martin a tükör előtt állt és a fejét fogta a telefonja pedig a szoba egyik sarkában volt. Nem tudtam mi történt, ezért odamentem Martinhoz.
-Martin minden rendben van?-kérdeztem aggódalmasan. Martin nem válaszolt csak a fürdő sarkába mutatott. Odamentem és felvettem a betört kijelzőjű telefonját. Nem hittem a szememnek Olivér volt az. Értetlenül néztem Martinra aki odajött hozzám szorosan megölelt és megcsókolt, majd megfogta a kezemet és elvitt az ágyunkhoz. Leültünk.
-Martin mi a baj? Mi történt? Mért hívott Olivér?- halmoztam el kérdésekkel.
-Haza kell mennem.-mondta ki. Teljesen lesokolódtam. Köpni, nyelni nem tudtam. Hogy érti hogy haza kell mennie? Miért? Most mi van? Ezek a kérdések cikáztak a fejembe.REMÉLEM TETSZIK!!!❤️❤️ HA IGEN AKKOR DOBJ EGY CSILLAGOT ÉS HA SZERETNÉD HOGY FOLYTASSAM HELEZD EGY KOMMENTEL!❤️
YOU ARE READING
𝔊𝔶𝔢𝔯𝔪𝔢𝔨𝔨𝔬𝔯𝔦 𝔟𝔞𝔯𝔞́𝔱𝔬𝔨☀️
RomanceFurcsa dolog ez a szerelem, nem? Hisz mindig pont akkor és azokba botlunk bele akit a hátunk közepére nem kívánnánk...