Végre hazaértünk Martin elment letusolni, én peddig készítettem magamnak egy teát, majd felmentem és ledöltem az ágyra. Izgultam és féltem, mert nem tudtam mit tervez Olivér és ez rohadtul zavart. Gondolkodtam vajon meddig lesz képes elmenni, vajon mért kell neki a nővérem és vajon mit akar tőlünk. Hirtelen Martin jött be a szobába egy szál törülközöben. ( ezzel megszakította a gondolat menetenet) Látta rajtam,hogy nagyon agyalok ezért gyorsan felkapot egy alsó nacit meg egy pólót és odabújt mellém.
-Min töröd az agyad?-kérdezte,majd megpuszilta a homlokomat.
-Á,semmi csak....Olivér. Egyszerűen nem hagy nyugodni az, hogy még tippem sincs,hogy mire készül.-fakadtam ki. Erre Martin szorosan átölelt és megcsókólt.
-Figyelj, mi együtt mindent megoldunk.-mondta mosolyogva. -De most felejtsük el Olivért és pihenjünk.-mondta. Gyorsan elmentem fürdeni, majd odabújtam Martin mellé és elaludtam.
REMÉLEM TETSZIK!!!❤️❤️❤️ BOCSI HOGY EZ MOST ILYEN RÖVID LETT!!!❤️❤️❤️❤️HA TETSZET AKKOR DOBJ EGY CSILLAGOT ÉS KOMMENTELJ!!!❤️❤️❤️
YOU ARE READING
𝔊𝔶𝔢𝔯𝔪𝔢𝔨𝔨𝔬𝔯𝔦 𝔟𝔞𝔯𝔞́𝔱𝔬𝔨☀️
RomanceFurcsa dolog ez a szerelem, nem? Hisz mindig pont akkor és azokba botlunk bele akit a hátunk közepére nem kívánnánk...
