𝔊𝔶𝔢𝔯𝔪𝔢𝔨𝔨𝔬𝔯𝔦 𝔟𝔞𝔯𝔞́𝔱𝔬𝔨☀️

Hagyjuk!

-Szia!-mondtam.
Szia Luszi- mondta majd adott egy puszit az arcomra. Martin fogta a kezemet és rászorított egyet. -Olivér honnan tudod a címem?-kérdeztem.
- Hát, elkértem az aktádat mert arra gondoltam beugrok dumálni.- mondta és egy huncut mosolyt villantott. -Ő, oké akkor gyere be.-mondtam neki és kitártam az ajtót, hogy betudjon jönni. Levette a kabátját majd leült az asztalhoz. Martin végig mérte majd megkérdezte, hogy mégis mit akkar megbeszélni erre Olivér válaszolt de nem hittem a fülemnek: - mégis mit akarsz megbeszélni Luszival?
- Hát nem is beszélni akarok vele, hanem elpróbálni a kényes jelenetett, tudod abban teménykedtem,hogy egyedül lesz otthon- mondta kaján vigyorral. Martin erre lefagyott majd láttam, hogy ökölbe szorítja a kezeit. Azzonal cselekedtem és megfogtam Martin kezét. Behúztam a fürdőbe mert beszélnem kellett vele.
-Martin, figyelj nincs semmi baj tudom, hogy mit mondott és mire gondolt. De sajnos a szerződésben benne van az, hogy muszály szerepelnem a kényes jelenetekben és nem bánthatja senki se a szereplőket vagy kirugnak szóval most mondom mi lesz, kimegyünk és kidobjuk Olivér, majd pedig romantikázunk egy kicsit.-mondtam majd megcsókoltam. Hevesen visszacsókolt és azt mondta: - Annyira imádlak!

BOCSI EZ MOST RÖVID LETT DE A KÖVETKEZŐ SOKKAK HOSSZABB LESZ!!!❤️❤️❤️