Without Him [VMIN/BEFEJEZETT]

1. évad 5. rész

Mi a pokol...

Sokkolódva néztem az egyetlen árva üzenetet és szemeztem az alul megjelenő ELFOGADÁS és ELUTASÍTÁS lehetőségekkel.
Vár? Várja, hogy ott legyek?
Amúgy meg 4 éve osztálytársam, de nem ismerősöm? Jó az a kevés ismerősöm között nem épp ő lesz az első, de akkor is.

Mivel rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem, na meg, ha az elfogadásra megyek, még több lenne, ezért inkább csak lezártam a telefonom és visszaraktam az éjjeliszekrényre. Majd holnap ráérek ezen agyalni, de érzem nem fogok valami sokat aludni emiatt.

***********MÁSNAP**********

- Akkor mikor jössztök? - adta a kezünkbe anya a reggelinket, hogy suliba együnk mert nem csak SunMi, de én is elaludtam, így nem volt idő a reggelire.

- Nekem órák után pompom edzésem lesz- rakta a táskájába  az uzsonnás dobozát.

- Én meg nem tudom. Kitudja meddig kell ott lennem- süllyesztettem én is bele.

- Ügyesek legyetek- nyomott puszit mindkettőnk homlokára.

Belebújtunk a cipőinkbe és a pulcsiainkba hiszen azért olyan meleg nincs hiába van tavasz. Még a tegnap esti esőtől is lehült a levegő.

Táskáinkat felkapva lassan sétálva elindultunk.

- El fogunk késni- mondta SunMi

- Ez eddig téged nem érdekel- néztem le rá

- Téged meg igen - vágott vissza.

- Jó na. Álmos vagyok- dörzsöltem meg a szemeim.

- De siessünk. Nem akarom, hogy kikapj- fogta meg a kezem és elkezdett sietősen húzni maga után.

Tudtam, hogy felesleges ellenkeznem, ezért mentem utána és még pont időben értünk be. Ő már szaladt is a terméhez, az órájára.
Jó kislány lett belőle? Furi

Elsétálgattam a C épülethez, de akkor már javában tartott az óra. Legalább a húgom beért.

Az első elmeletre feltotyogtam és bekopogva besétáltam. Töri óra zajlott, de  az érkezésemre mindenki felém nézett

- Kim TaeHyung, mire véljem a 15 perces késését?- a negyveneséveiben járó nő csípőre tett kezekkel felém nézett számonkérően.

- Elnézést a késésért- mondtam, amit ilyen helyzetben mondani kell.

- Nincs elnézve. A mai órán nem feleltettem, maga felel. Gyerünk- hívott a táblához és leült a tanári székre.

- Nem tanultam mai órára-álltam meg a számomra kijelölt helyen

- TaeHyung- ejtette ki idegesen a nevem. - Először késik. Utána nem tanul. Megkérdezhetem mi volt olyan fontos tegnap?

Fokozatosan emelte fentebb a hangját, de eszembe se volt válaszolni. Mit mondhatnék? Hogy Jiminnel voltam? Hisz részben igaz, de mi értelme lenne mindkettőnket kellemetlen helyzetbe hozni?
Hát, de nem mindenki gondolta így.

- Velem volt- kiabálta be Jimin a halálos csöndbe mert nem mindennapi látvány, hogy egy tanár miattam ideges.

Voltak, akik meglepődtek, de voltak olyanok akik egyből mocskos témákat kezdtek terjeszteni. Szuper, mindig is figyeltem a láthatatlanságomra, most meg egyszeriben én és Jimin leszünk a suli legfelkapottabb témája.

- És szabad tudnom maguk, együtt, mit csináltak tegnap? - a tanár nem tudott ellenallni a kíváncsiságnak hisz így nem fog tudni a tanáriban pletykákat terjeszteni, ha nen tud meg valami szaftos infót.

- Az öcsémnek segít a tanulásban- mondja az igazat Jimin.

- Valóban? - nézett ránk kételkedve a tanárnő, hogy biztos igazat mondunk-e.

- Igen- mondtam határozottan.

Látszott rajta, hogy nem erre számított, de jegy nélkül a helyemre küldött. Valahol hálás is voltam Jiminnek amiért nem kaptam egyest, de idegesített is, hogy most egy hétig tartó pletykát dobott a kiéhezett tinik elé.

A helyemre ülve Kook azonnal háttafordult, amolyan "beszélnünk kell" arckifejezéssel. Oh yay, most neki is mondjak el mindent? Király...

Előre hesegettem, mert nem akartam a tanárnőnél újra rossz pontot szerezni és próbaltam még figyelni is.

Óra után a szokásos emberek megint kisiettek a teremből én pedig ott maradtam jóbarátommal az oldalamon.

- Mesélsz. Most- követelőző szemeinek nem tudtam ellenállni.

- Miről? - értetlenül néztem rá. Nem akartam elmondani, főleg nem úgy, hogy Jimin is itt maradt a terembe!

Olyan csendben volt, hogy alapesetben észre se vettem volna, de most a megszokottnál is többet nézek a helyére. Az esti üzenet se hagyott nyugodni. Még azóta se reagáltam semmit. Bár lehet azt hiszi még nem is láttam. Hm..

- Vajon? - nézett rám legjobb barátom villamokat szóró szemekkel.

- Nem akarok. Majd egyszer- tereltem a témát.

- Akkor délután átjössz- találta ki Kook.

- Délután nálunk lesz- szólt bele a beszélgetésbe Jimin

Oh anyám...

- Miért?- nézett rá kételkedve JungKook.

- Az öcsém miatt- vont vállat

- Szuper- morogta majd felkapva a táskáját elviharzott.

Nagyszerű. Bevágta a durcit, erre meg kettesben hagy ezzel is... Mondtam már mennyire imádom Kookot?
Nem?
Hát nem véletlenül...

Oh Boii Haii :3

Lehetnek benne hibák, ne öljetek meg miattuk 😅😅

Picit rövidebb rész lett, de előfordul néha 😅
Remélem tetszett azért <3

Ha igen, hagyjatok nyomokat 💞💖💕💓

Pussz: VALAKI