Without Him [VMIN/BEFEJEZETT]

1. évad 21. rész

Nincs is jobb attól, hogy nem az idegesítő ébresztő hangjára kell felkelni, de mire is lenne ez jó, ha a barátoknak nevezett emberek nem húznák keresztbe minden számításunkat?

- Kellj fel, siessünk már!- rázogatta megfeszült testem JungKook.

- Hagyj már!- nyafogtam hisztisen.

- Nem hagylak- feküdt rám.

- Összenyomsz te nyomorék~!- visítottam torkom szakadtából.

- Akkor kelj fel!

- Fent vagyok~- csukott szemmel ütlegeltem kezem ügyébe került részeit.

- Nem, mert nem látom a szemeid- érvelt egy ovodáshoz méltóan.

- Te gyökér- fogtam meg lábainál és nehezen, de le tudtam magamról szedni. Nem vagyok én olyan erős, sőt semennyire nem vagyok az.

- Imádom ahogy becézgetel TaeHyung~- nyávogását gúnyolódásnak szánta bár annyira nem éreztem át, hogy bármiféle reakciót mutassak felé.

- Komolyan ideje lenne felkelned, vagy elmegyek és egyedül megoldhatod a Jimin ügyet- változott halálosan komolyra az arca.

- Reggeliztél már? - nyitogattam összeragadt pilláimat.

- Igen, anyukád már megetetett- pakolászott a táskájából az asztalomra.

- Kapok 10 percet míg rendbe szedem magam? - kérdeztem reménykedve.

- Kapsz, de tényleg siess- húzta el az ablakom előtt lévő sötétítőket, hogy a nap édes sugarai kibasszák a szememet.
Fájdalmas nyögések közepette rendberaktam az est folyamán széttúrt ágyamat és előkerestem néhány lazább, de időjárásnak megfelelő darabot a szekrényemből.
Kint hűvös van valószínüleg mert Kook is hosszúgatyába jött, de idebent csak nekem van melegem?

- Kérsz egy rövidgatyát?- kérdeztem felé sandítva

- Aham. Nálatok mindig olyan meleg van- bologatott

Oh, boii kérlek, mert itt vagyok.

A buta gondolatra nevetgélve adtam neki oda a számára megfelelő nadrágot és elvonultam a fürdőbe, hogy emberibb külsőt varázsoljak magamnak, ami persze lehetetlen, de próbálkozni szabad.

- Tae, ha nem sietsz, nem fér bele a reggeli- figyelmeztetett barátom ordítva.

Na, dejó. A reggelit is kihagyom.
Hirtelen villámsebességre váltottam és lerohantam a lépcsőn, hogy a konyhában valamiféle táplálékot juttassak a szervezetembe.
Egy erre alkalmas csokival mentem vissza Kookhoz, aki már majdnem az egész asztalomat beterítette a dolgaival, könyveivel pedig az ágyamat fogta közre.

- Na Dr. Nyuszi, hogy érjük el, hogy Jimin szerelmes legyen belém hetero léttére?- tettem fel a mindent követelő kérdést, s székemet kerestem, de rá kellett jönnöm, hogy formás fenekét épp arra helyezte.

- Nos, TaeHyung- fordult felém beteges mosollyal, amitől bevallom, nem kicsit fostam össze magan. - Manipuláljuk az érzéseit a kémia segítségével.

- Oh, menő- bologattam helyeselve.

- Akkor te most szépen kimész és hagyod a Professzort dolgozni- intett az ajtó felé.

- Akkor nekem minek kellett felkelnem? - akadtam ki teljesen jogosan.

- Most komolyan te is fel akarsz robbanni ha esetleg valamit elbaszok? - vonta fel a szemöldökét.

- Najó... Azért ne- mentem ki feltett kezekkel. Ez valahogy jogosabban hangzott végülis.

***

Unalmas volt kint lenni ez tény, de legalabb volt időm a kanapén újra elrepülni álomországba. A húgom se nagyon zavart mert szokásához híven nem rég aludhatott el az éjszakázásából. Anya meg... Fogalmam sincs hol van. Reggel nen láttam, hogy mászkált volna most meg mintha felszívódott volna. Hm, érdekes.

- TaeHyung!- kiabált le a lépcsőn JungKook, amiért én hálás voltam, de valószínűleg az alvó húgom nem nagyon.

- Megyek- motyogtam úgy, hogy még én is alig hallottam, de nyöszörgésemet hangosan hallatva felálltam az egész kényelmes kanapéról.

- Gyere már~- kiabált újra barátom, mikor már a lépcső tetején jártam. Ilyen lassan se értem még fel soha.

- Itt vagyok- pislogtam laposakat és becsuktam magam után az ajtót.

A szobában minden féle illat keveredett ezért reflexből kivágtam az ablakot. Túl hányinger keltő.

- Mi ez? - néztem rá értetlenül.

- A megoldásod- mutatott fel egy fiolát amiben átlátszó folyadék csillogott halvány rózsaszín beütéssel.

- Kajak? - esett le az állam. Még a kinézete is varázslatos volt, de így is kétségeim voltak a hatékonyságáról

- Igen. Figyelj. Ezt, amint megszagoltatod Jiminnel elkezdenek a hormonok megváltozni a testében. Nem azonnal, de néhány óra múlva látszani fog a különbség.

- De, hogy szagoltassam meg vele, hogy ne vegye észre?- reményeim szerint már ezt is kitalálta

- Menj megint hamarabb és mikor alszik akkor. Nyugi, jó lesz- bíztatott, s elkezdte összepakolni a széthagyott cuccait.

- Én bízok benned- nézegettem a fiolát. - És mi van akkor ha más szagoltatja meg vele?

- Lényegtelen. A te testnedveid és aromáid vannak benne. Csak te lehetsz az alany. Bár lehetőleg ne ezzel illatosítsd magad, ha csak nem akarsz magad mellé háremet- kuncogott majd vállára kapta a táskáját. - Nos, örülök, hogy segíthettem

- Én köszönöm- veregettem meg a vállát és lekísértem. Ilyenkor van bűntudatom, hogy még nem mondtam el neki...

- Majd találkozunk- intett cipőhúzás után s nekivágott a még javában világos utcáknak.

Rengeteg furcsa gondolattal zártam be az ajtót. Mi lesz ha rá jön? Mi lesz, ha a terv valahol megbukik? Vagy esetleg én is megszeretem őt... Nem, az kizárt! Nem fogok egy ilyen bunkót szeretni. Soha!

Aish, holnap minden kiderül.

Oh Boii Halii :3

Lehetnek benne hibák, ne haragudjatok <3

Tudom, rég volt rész, de végre tegnap sikeresen elballagtam és jön a nyár szóval igyekszek majd írni eleget 😅
Remélem nem felejtettétek el ezt a könyvem😂😂

Ha tetszett hagyjatok nyomokat ♥♥

Pussz: VALAKI