Without Him [VMIN/BEFEJEZETT]

1. évad 30. rész

Az elmúlt napok, hasonlóak voltak az általam képzeld mennyországhoz.
Felhőtlen és Chimmel dúsítva.

A kapuban történő csók után némán ment mindenki a saját útjára, de másnap kivételesen én keltem arra, hogy a szobában mászkál.
Igaza volt, kajak ijesztő.

Hiába hittem előző nap, hogy az a csók egyszeri volt... Nem. A viselkedése olyan volt, mint az álmaimban elképzelt tökéletes baráté. Kaptam kakaót meg jó reggelt puszikat~

Najó, ez az egész olyan nyálas, de máshogy nem megy. Még én sem vagyok tisztában azzal, hogy milyen érzések kavaroknak bennem, nem hogy még normálisan meg is fogalmazzam.

***

- Indulni kellene már cica. Meddig keresel még ruhát?- nyúlt el az ágyamon Jimin míg én pizsamában keresgéltem a ruháim között.

- Sokáig~- vágtam rá hisztisen.

Szinte hallottam, ahogy megakad a tüdejében a levegő és nem szólt többet. Upsz, ennyire azért nem kellene hisztiznem. Nem?

- Vagyis mindjárt döntök. Ne aggódj- köszörültem meg a torkom és javítottam korábbi hibám.

- Rendben. Csak nyugodtan- kelt fel és a polcomon kezdett nézelődni.

Nem volt ott sok minden. Igaz, a polc fele töménytelen mennyiségű kép volt, de nem számít. Ahogy szemem sarkából láttam meg akadt a tekintete először a kis bögrében tartott smink cuccaimon. Meleg vagyok, ez alap, nem?
Utána kezébe vett néhány régebbi képet. Azokon még apa is rajta volt...

- A férfi az apukád? - kérdezett rám felém fordítva a képet.

Otthagytam a szekrényem és mellé álltam.
A kép láttán összeszorult a szívem.

- Igen- bólintottam és beharaptam ajkaim.

- Nagyon hasonlítasz rá- mosolyodott el, de mikor meglátta sírásra kész arcom lerakta a képeket és karjaiba zárt.

Több se kellett nekem, mellkasába fúrtam arcom és próbáltam magamba szívni a belőle áradó nyugalmat.
Pici kezét hátamon jártatta és türelmesen várt addig míg össze nem szedtem magam. Igaz, nem nagyon akartam én erről beszélni, de akkor is aranyos és kedves gesztus volt tőle.

- Kookkal mindig is ilyen jóba voltatok?- terelte a témát a következő képre nézve.

Fél szememmel odanéztem, ami igaz könnyes volt, de valamennyit még láttam vele, és eszembe jutott a képhez fűződő összes emlék. Egyszer voltunk nyaralni 9.-ben és akkor Kookie családja is velünk jött. Húgom mellettünk éppen hogy kilátszódott a homokból hisz amennyit rosszalkodott a vízben, máshoz nen tudtunk folyamodni. De az akkor még csak 11 éves SunMi nagyon élvezte, hogy mindketten vele foglalkozunk.
Vagyis foghíjas, hatalmas mosolya erről árulkodott.

Kook és az én kezem egymásba simulva estek közénk, a csillámló homokba. Barátom nyuszifogain szinte megcsillantak a tűzőnap éles sugarai, de ez az én egyedien bugyuta, de mégis aranyos téglalap alakú mosolyommal se volt máshogy.
Akkor még olyan felhőtlen volt minden. Nem mintha most nem lenne az, de az érzés, hogy lassan vége a hétnek plusz ma kell bemutatni a kémiát is...

- Igen- mosolyodtam el és visszabújtam a mellkasába. - Az első pillanattól fogva jól kijöttünk.

- Hasonlóan édesek vagytok- kuncogott fel és oldalamra simított.

- Hey- fújtam fel a pofimat hisztisen.

- Te édesebb na- nevetett fel és visszarakta a képeket.

- Na azért- húztam ki magam büszkén.

- Dik, mindjárt kidurransz- röhögve bökött a hasamba mire minden bentartott levegőm kitört és hátradőltem az ágyamra lihegve.

- Még mindig nem öltöztem fel~- bújtam vissza a meleg párnák és takarók világába.

- Akkor én keresek neked ruhát- indult meg a kinyitott szekrényemhez és könyékig eltűnt benne.

Kuncogva néztem ahogy kutakodik a ruhatengerben majd elém állít egy fekete nacival meg egy piros pólóval.

- Tessék- rakta le az ágyra és lábamnál megfogva húzott ki az ágyamból

- Köszi  de nem~- kapálóztam.

- Megkötözlek- fenyegetett meg, de elég komolyan hangzott ahhoz, hogy elkezdjek nevetni.

Készségesen felálltam és miután kiment a szobából, elkészültem.
Próbáltam kicsípni magam rendesen, de az utóbbi időkben rá kellett jönnöm, nekem az nem megy.
Ezért maradtam a szokásos "Tae" kinézetemnél.

- Kész vagyok- mentem le.

- Jó reggelt Tae- nyomott puszit a homlokomra anya és a kezembe adta a reggelimet egy kis dobozkában.

- Köszönöm- mosolyogtam és elpakoltam a táskámba.

- Meg ne fázz- adott a kezembe egy pulcsit Jimin.

- Kedves. Köszi- vettem át, de a mosolyom lehervadt mikor megláttam, hogy egy unikornis díszeleg az elején. - Ezt komolyan?

- Na bújj bele- vette ki a zsebéből a házifeladatunk.

- Oh, muti~- nyújtózott érte SunMi a kanapéról.

Jimin jófiú módjára a kezébe adta.
Belebújtam a halványpink pulcsiba.

- Na, addca'- nyújtottam húgom felé a tenyetem.

- Menő benne az a pink cucc. Kajak olyan varázslatos hatása van- adta vissza.

Először csak jót mosolyogtam rajta, de cipőhúzás közben az agyam okosabbik részéhez is eljutott az információ

Rózsaszín? Mi?? Lehetetlen! Hisz a Jimines bájital nálam volt hacsak...

- Jej~- "kiáltott" fel Chim s elkezdte összepakolni a már nem kellő dolgokat. Boldogan raktam a polcra mind két fiolát mert a zsebemben éktelenkedő üveg nem volt a legkényelmesebb. Majd elviszem. Csak nem felejtem el.

Szemem előtt újra lejátszódtak az események, de nem igaz, hogy nem vette észte h a másik a miénk! Úristen remélem nem szagolt bele újra! De... A kémia tanát tuti belefog és ha... Ha geci lesz körbeszagoltatja az osztállyal... Nenenene~~ ilyen nincs! Itthon kell hagyni! Igen!
De nem! Ha nem mutatunk be semmit egyest kapunk es nem lesz meg a kémia hármas és nem fognak felvenni!

Most mihez fogok kezdeni? Valaki... Öljön meg légyszi

Oh Boii Halii :3

Valószínűleg lesznek benne hibák, bocsánat. :c

Huh, elértem végre oda, ahova akartam 😂😂 huh, hosszú út volt xD Remélem nektek is tetszett 😄

Hagyjatok nyomokat 💜💜

Pussz: VALAKI