Without Him [VMIN/BEFEJEZETT]

1. évad 24. rész

- Amúgy, akkor szétnéztél otthon?- jött vissza Jimin, teljesen felöltözve és valószínűleg tele pocakkal.

- Ahm...- agyaltam majd leesett. Homlokomra csaptam sóhajtva. Olyan hülye vagyok. Kiment a fejemből, hogy szétnézzek otthon a cuccok között, mi az, amit feltudunk használni. - Ne haragudj, elfelejtettem...

Földreszegtem fejem és elszégyeltem magam. Már kezdtem készülni a lebaszásra, hogy nem vagyok késem odafigyelni rá stb

- Semmi baj, de akkor ezekkel kell beérni- rakta újra az ágyára a tegnapi dobozt

- Még haza szaladhatok- ajánlottam fel.

- Nem kell. Ma meg kellene csinálni mert holnap kedd és már muszáj lesz bemennünk utána pedig Baekkel kell foglalkoznod, nekem meg az edzésekkel- huppant le a doboz mellé és a papírjainkat kezdte nézegetni

- Rendben... Ígérem legközelebb figyelek- ültem le mellé félve.

- Jaj, nyugi már- nevetett fel. Míg én legszívesebben felakasztanám magam, ő jót derül rajtam. Szuper, életcél teljesítve. - Nem foglak megenni miatta. Én is szoktam elfelejteni dolgokat.

- Rendben... - bólimtottam egy aprót. - Akkor kezdjük?

Hatalmas szemekkel felpillantottam rá. Bíztató mosolya kellően megnyugtatott és képes voltam teljes mértékben a feladatra koncentrálni. Muszáj jó jegyet kapnunk erre vagy oda a kémia stabil hármasom.

***

- Geci, ez rohadt erős- vágta ki az ablakot Jimin. Most már érti én minek kértem el a szajmaszkját.

Koncentrálva csepegtettem át az átlátszó folyadékot egy ugyan olyan fiolába, mint a varázs cuccost s pici cimkét ragasztottam rá, hogy ne keverjük össze.

- Kész- hangom tompa volt a számat takaro anyag miatt, de még így is tisztán érthető.

- Jej~- "kiáltott" fel Chim s elkezdte összepakolni a már nem kellő dolgokat. Boldogan raktam a polcra mind két fiolát mert a zsebemben éktelenkedő üveg nen volt a legkényelmesebb. Majd elviszem. Csak nem felejtem el.

- És most a jól megérdemelt pihenés- dőlt háttal az ágyára.

Dik, elfáradt a nézésben? Nem nagyon csinált semmit tulajdonképpen.

- Én is~- dőltem le mellé, de a hasamra forgolódva találtam meg a jó pozíciót.

Kettőnk közé beállt csend következett, amit csak az ő egyenletlen szuszogássa tört meg. Hm~ de édes már jaj~
Elfolytott mosollyal pillantottam felé. De furcsa, hogy ezt nekem nem kell megjátszani. Így remélhetőleg még hitelesebb lesz minden.

- Ma haza kísérlek- szólalt meg hirtelen, de szemei csukva voltak

- M...miért?- bukott ki belőlem.

- Mert késő este fogsz haza menni

Összeráncolt szemöldökkel néztem ki az ablakon majd az órára. Délután 2. Most kajak azt mondja itt leszek legalább tízig? Egyáltalan milyen alapon?

- De itt is aludhatsz- nyitotta ki egyik szemét

- Akkor haza kisérsz- bólintottam és újra a matracba fúrtam arcom. Hm~ jellegzetes Jimin illat. Mi kell még?

- Helyes- kúszott közelebb. Már nen kellett sok, hogy megérezzem izmos karjait magam körül, de mint kiderült, Baeknek ugyan az a szokása, mint a drága húgomnak.
Minden előzetes nélkül rontott be, de hevessége elillant miután meglátta, hogyan is fekszünk.

- Ahm Tae... Zavarok?- vonta fel kérdőn, de egyáltalán nem barátságosan a szemöldökét.

- Nem - ültem fel s megigazítottam a fekvéstől elcsúszott ruháim.

- Holnap írok matekból... Nem tudnál segíteni?- vetette be hatalmas bociszemeit.
Már nem azért, de ez hatásos. Omg.

Meglepődöttségemtől elsőre reagálni se tudtam a teljesen egyszerű kérdésre.

- He, lefagytál?- lábával bökdösni kezdett Jimin, ami már elégvolt arra, hogy feleszméljek, na meg, hogy felvisítva megugorjak.

- Nem- kuncogtam és lefogtam izmos lábát. Van ennek a fiúnak olyan része, ami nem tömény izom?? Oh Boii~

- TaeHyung akkor segítesz? - kérdezte újra Baek, már eléggé türelmetlenül.

- Persze, igen!- bologattam hevesen. Most, hogy mondjam hogy nem? Miatta kapom a pénzem, pls.

- Szuper. Akkor gyere- ment ki azzal a szándékkal, hogy én most kövessem.

- Most kajak itt hagysz?- biggyesztette le az ajkait Chim.

- Jöhetsz te is okosodni. Rádfér- csipkelődtem nevetve.

- Ch tudod kivel beszélj így- bökte meg újra az oldalam, amitől újra nevetnem kellett.

- Veled- öltöttem ki a nyelvem és sietősen felálltam, de lába fenekemnek csapődott. - Hé~

- Ezért ne pimaszkodj - mutatta meg újra nyelvét.

Már ismét vissza akartam vágni, de Baek a földszintről kezdett ordítani, hogy jó lenne, ha lemennék

- Ezt nem hagyom ennyiben- figyelmeztettem az ágyon fekvő fiút majd lementem a nappaliba.

- Végre- forgatta meg a szemeit.

- Jó, bocsánat- nyitottam ki a könyvét. - Mibők írtok?

- Mi van köztetek? - kérdezett rá hevesen.

Elsőre úgy tettem mintha nem is hallanám, de már vagy a tizedik ugyan olyan kérdés után idegesen levágtam a könyvét az asztalra, amitől végre elhallgatott.

- Nem azért jövök hozzád, hogy mindenféléről elcsevegjünk. Ha nem kapsz jó jegyet az az én hibám szóval figyelj!- néztem rá mérgesen.

Elfintorodott majd megforgatva szemeit csendben kezdett figyelni. Utálok kiabálni, de van mikor muszáj. Nem akarom, hogy a kérdezősködéseivel elrontson mindent. Most olyan jól alakul minden.
Ha hazaértem beszélnem kell Kookkkal, hogy kibaszott okos és minden tiszteletem az övé. Áldom az eget, hogy egy ilyen jóbarát áll mögöttem, mint JungKook. Annyira hiányozni fog.

Oh Boii Halii :3

Lehetnek benne hibák, ne haragudjatok 🙂

Nem is tudom mit mondjak, picit álmos vagyok, de remélem nem látszik a részen 😅
Amennyiben ismét kielégítettem a Vmin-es lelketeket és tetszett is a rész, hagyjatok nyomokat ♡♡

Pussz: VALAKI