/KÉRÉSEK ZÁRVA!/ Anime Boy x Reader OneShots

【Oikawa x Reader】•A Legnagyobb Vágy•

Nati-Unnie kérésére! Remélem tetszik! :3
[L/Név] =Lány Név

Két erős kéz ölelésére keltél fel, s mikor kinyitottad a szemeidet, halványan elmosolyodtál. A férjed nyugodt arckifejezése mindent megért neked ezeken a reggeleken, hiszen napközben nem mindig pillanthatod meg ezt az oldalát. Egyik kezeddel végigsimítottál az arcán, mire egyik szemét résnyire szétnyitotta, majd gyorsan visszacsukta.

-Látom ám, hogy fent vagy, Tooru.-Kuncogtál, mire a férfi elmosolyodva ült fel melletted, s adott ajkaidra egy csókot.

-Jó reggelt [Név]-chan~

-Neked is, Oikawa.

A romantikus hangulatot néhány kintről jövő halk léptek zavarták meg, s a következő pillanatban már egyetlen kislányotok, [L/Név] vetette rátok magát.

-Jó reggelt apa, anya!-Vigyorgott rátok a szokásos reggeli energiájával, amin ti csak mosolyogni tudtatok. Adtál egy puszit az alig öt éves kislány homlokára, aki ezután leszállt rólad, s apja karjai közé vetette magát.

-Hogy aludtál, hercegnő?-Simogatta meg férjed a kislányotoknak a fejét.

-Remekül! Apa, ugye ma is gyakorlunk?-Utalt ezzel a kérdezett a röplabdára, amit néhány hónapja kezdett el.

-Nem kérdés! De először reggelizzünk~

Néhány perc múlva kikászálódtatok az ágyból, s amíg Oikawa átöltözött, addig elkezdted csinálni a reggeliteket, azaz palacsintát. Időközben elmélyedtél a gondolataidba, s már azon kaptad magadat, hogy egy közös emléketekre gondolsz vissza. Ez az emlék pedig nem volt más, mint hogy mi is történt akkor, mikor elmondtad várandósságodat Toorunak...

A mogyoróbarna hajú épp akkor jött haza, te pedig a hátad mögé rejtve a tesztet sétáltál oda hozzá. Örömkönnyeid úgy folytak le arcodról, mintha csak egy vízezést akartak volna utánozni, ajkaiddal pedig hatalmas mosolyt mutattál a férfi felé.

-Szia [Név]-Adott a homlokodra egy csókot, majd fáradt tekintete találkozott a te könnyeiddel. A szemeiben levő boldogság egyből eltűnt, de még ő sem tudta ekkor, hogy csak egy kis időre... -Mi a baj??

-Tooru...Én...Szóval...-Próbáltad volna egy szuszra elmondani, de a szíved túlságosan is hangos dobogása megállított téged ebben.-Terhes... Vagyok!

Oikawa szemei elkeredtek, s fél percig csak a kettőtök levegővétele volt az egyetlen hang, amit elárasztott a szoba.

Kezdtél kétségbe esni, s eddigi összes elfojtott érzelmed a felszínre tört, az aggódásoddal kezdve.

Nem fogja elfogadni... Haragudni fog rám... Örökre el akar majd taszítani magától... - Hangzottak a fejedben.

De minden kétséged szertefoszlott, mikor a férfi szorosan magához ölelt téged. Akár egy ketrec, úgy ejtett téged kezei ''fogságába'', amiből persze kicsit sem akartál szabadulni. Mellkasába fúrtad a fejedet, s érezted, amint Oikawa lassan kiemeli a kezedből a pozitív tesztet.

-Úristen... -Szólalt meg rekedt hangon, majd megköszörülte a torkát, hogy még véletlenül se gondolj arra, hogy mindjárt elsírja magát... -A-Apa leszek...?

-Igen!-Néztél fel rá boldogan, könnyeit pedig egymás után törölgetted le. Gyengéden megfogta a derekadat, majd felkapott téged, s vigyorogva megforgatott téged maga körül a levegőben.

-APA LESZEK!-Kiáltotta boldogan, két kezével pedig újból magához vont téged-Köszönöm, [Név]!

Az emlékre visszagondolva halvány mosoly jelent meg az arcodon, amit az éppen arra járó Oikawa is észrevett.

-Min mosolyogsz annyira, [Név]-chan?~-Adott ajkaidra egy gyors csókot, majd kíváncsi tekintettel nézett a te szemeidbe.

-Csak visszagondoltam arra, mikor elmondtam neked a várandósságot. És azon gondolkodtam még...

Kérdő tekintetét látva elkuncogtad magadat, majd a kislányotokra néztél, aki ebben a percben ugyúgy nézett, mint az apja.

-[L/Név], mi lenne, hogyha lenne egy kistesód? - Kérdezted tőle mosolyogva, mire boldogan felkiáltott, s megölelt téged, majd a lesokkolt barna szeműt is.

-JUPPIIIII!!! LESZ EGY KISTESÓÓM!

-K-Komolyan...?-Nézett a pocakodra a férjed, te pedig bólintottál. Azonnal rátapadt ajkaidra, csókját pedig hezitálás nélkül viszonoztad. Beletúrtál a hajába, ami ezután talán még kócosabb lett, mint amilyen reggel óta volt.

-[Név], köszönöm! Köszönök mindent, annyira, de annyira szeretlek!-Sok-sok apró puszival hintette be az arcod minden szegletét, amin nem tudtál mást csinálni, csak nevetni.-Ez hihetetlen, lesz még egy gyermekünk!

-Lesz egy kistesóm!!

-Lesz még egy gyermekem!!
Attól, akivel mindig is szerettem volna egy nagy, boldog családot!!

Boldog voltál abban a pillanatban, s tudtad, hogy nem is hozhattál volna jobb döntést akkor, mikor leges-legelőször elmentél ezzel a kissé kelekótya férfival egy randira. Hisz' igaz, mint minden kapcsolatban, itt is voltak veszekedések, hullámvölgyek, viharok, de a legvégén teljesült mindkettőtök vágya...
Egy szép, boldog család, életetek szerelmével.