A Kilenc betűs Szó! (BEFEJEZETT)

*Hatodik*

-És lenne kedved, valamikor beszélgetni valahol? Mondjuk ebédnél, tudok egy nyugisabb helyett. - mondja, mire mosolyogva bólintok. -Akkor jó. -
-Igen viszont Jerry, most már ideje vissza adnod a táskámat.- motyogom, de ő meg fogja a kezemet és hirtelen meg áll az idő. Idáig csak is Dale fogta meg a kezem és nála mindig ki is rázott a hideg, de Jerry-nél nem érzek ilyet. Hiányzik az az érzés.
-Sajnálom. - motyogja majd gyorsan el engedi a kezemet és vissza adja a táskámat. Szomorú arccal néz a szemembe majd hátat fordít és a terem felé kezd el sétálni.
-Jerry. - szólítom meg.
-Igen? - fordul vissza még mindig szomorúan.
-Nem haragszom semmiért. És tudod mit. - lépek közel hozzá. - igazán jól esett, hogy meg fogatad a kezem. - ragadom meg a kezét majd mosolyogva bele nézek a szemébe. - és hogy a táskámat is át vetted. - simogatom meg a kezét.
-Ez igazán meg lepő volt Lea. - motyogja el pirulva.
-Tudom. - mondom váll rándítva, majd be húzzom a terembe.
A többiek beszélgetése alább hagyott, ahogy meg láttak minket, de én nem foglalkoztam vele, csak a leghátsó padhoz huztam Jerry-t.
-Mától te vagy az új legjobb barátom. És mivel nem szokásom az ilyet a másiktól meg kérdezni ezért tőled sem fogom.  Innentől mellettem fogsz ülni igaz? - kérdezem, mire hangos nevetésbe kezd, majd bólint.
-Akkor jó. - mondom, majd elő pakolom a táskámból a legelső órára kellő cuccokat.
-Lea? - szólít meg egy kis idő múlva Jerry.
-Hmm? -
-Tudtad, hogy nagyon szép szemed van. - suttogja.
Gyorsan le rakom a tollat, majd felé fordulók.
-Igen, tudtam de azért köszi. - suttogok én is mosolyogva.

                                     ***

Ebédnél Jerry ki kérte az ebédet majd az enyémet is és el vezetett a nyugisabb helyre beszélgetni.
-Köszönöm Jerry. - veszem át tőle, az egyik tálcát.
-Nincs mit. - mondja mosolyogva. - tudod azért akartam veled beszélni, mert hallottam, hogy Dale el ment. - mondja majd gyorsan be kap egy sült krumplit.
-Szerintem mindenki hallotta. - válaszolok, majd a számhoz emelve a szívószálat inni kezdem a kedvenc almalémet.
-Ha hiszed ha nem, Dale nem engedett senkit közel hozzád.  Annyira ki tulajdonított, hogy mindenki azt hitte ti együtt vagytok. - mondja, mire én nevetni kezdek.
-Együtt?  Én meg Dale?  Mi csak barátok voltunk, szinte testvérek. Jó talán a testvér az enyhe tulzás de, akkor is. Dale mindig is ilyen volt, de sose bántott volna senkit azért mert beszélgetnek velem. - mondom.
-De azokat igen, akiknek tetszettél. - motyogja.  Erre abba hagyom az étkezést és félre téve a tálcát felé fordulók.
-Még hogy azoktól akiknek be jöttem. Mindenki gúnyolt még most is.  Mindenki bántott, és ő csak meg védett. Nem tudom, hogy te miről beszélsz Jerry, de biztosíthatlak, Dale nem volt sem féltékeny sem ki tulajdonító. - állok fell majd idegesen lépkedve hátra hagyom Jerry-t.  Nem tudom ez honnan jött neki, de rajtam kivül senki nem beszélhet róla így. És senki nem tudhatja, hogy nekem mint mondott.  Mert ha azt nézzük akkor Jerry-nek nagyon is igaza volt.  Dale azt ígértette meg velem, hogy az övé maradok.  És hogy majd ha nagy leszek el jönn értem és feleségül vesz.
Ez elégg info ahhoz hogy tudjam mi az igazság de el akarom felejteni.