A Kilenc betűs Szó! (BEFEJEZETT)

*Harminchatodik*

Dale:

Talán a legelején el kellett volna mondanom, nem kellett volna várni idáig. Most azt hiszi, hogy teljesen el felejtettem, hogy nem az vagyok akit ő meg ismert. Ez valahol igaz de nélküle nem is vagyok képes meg változni. Nem tudom el modani mit érzek és,hogy aki vele van a lehető legrosszabb ember aki csak arra törekszik, hogy mindent el vegyen tőlem. Most éppen Lea- t nézte ki magának. Sok titok van amit inkább nem mondok el és el rejtek magamba, lehető legsötétebb részre. Amittől még Lea-t is meg akarom védeni mert nem akarom hogy az a sok szar be szennyeze őt is.  Egyedül kell harcolnom a démonaimmal, de szükségem van rá hogy mellettem legyen.
Úgy tudja, hogy ez a nő mellettem a feleségem, ami valóban így van. Hivatalosan igen az, de nem azért vettem el mert annyira vágytam rá. Azért mert Warner az apja csak úgy adta el nekem a cégét ha a lányát is el veszem. Nem akarta hogy a részvények és minden más nélkül a lánya az utcán végeze. Biztosítottam róla hogy nem így lesz, hogy a lányának is biztosítok helyett az igazgatóságba de ez neki nem volt elég. Talán nem is kellett volna ebbe az egészbe bele menem de hajott a siker. 
Emilia és én már a válásunkat is meg beszéltük bár eddig nem igazán tértünk vissza rá. Azt hiszem ezek után muszáj lesz.
Persze mindig úgy tesz mint ha nagyon szeretne pedig egy ki álhatatlan nő személy.  Tudja, hogy mit jelent számomra Lea és ezért csak még jobban el akar játszani, hogy távol tartsa tőlem.
De akkor cégem sikeréért bármit meg tettem. De most,hogy láttam ahogy Jacky  felé ment az egyetlen igaz dológ az életembe le mondanék bármiről. Mert Lea még a rohadt kibaszott cégemnél is fontosabb.
-Édesem ideje lenne ha vissza indulnánk és el tennék magunkat holnapra nem gondolod? - kérdezi meg, kezeit a vállamra téve.  Idegesen össze szorítom a számat ahogy nézem miközben Jacky vissza tér, de Lea már nincs mellette. Ez némileg meg nyugtat.
-Elég most inkább hagyál. - lököm le a kezét majd a mosdók felé indulok. Mivel ott nem találom a szálloda portája felé veszem az írányt. Amikor a portás végre rám figyel gyorsan el magyarázom, hogy kit keresek mire a virágos kert felé vezérel.  Meg köszönöm majd el indulok ki. Muszáj beszélnem vele. Annyira el akarom mondani, annyira látni akarom. És azt szeretném, hogy mellettem legyen.
Szerencsére észrve veszem, de meg torpanok. Olyan szép, ahogy a hold enyhe fénye meg világítja. Nem tudom mi a franc ütött belém de sokáig csak bámulom és meg probálom fel dolgozni, hogy ő már kész nő nem az akit meg ismertem aki el pirult amikor a szemébe néztem. Aki oda akarta adni az egész csokit, ráadásul a kedvencét, és nem az aki a barátjának nyílvánított, és törödött velem. 
Azt mondta én vagyok az ő hőse pedig ez marhaság volt.  Igazából ő volt aki engem meg mentett és ki húzzot a gödörből amibe kerültem.
Nem engedhetem, hogy egy olyan emberé legyen mint Jacky. Nem érdemli meg ahogy én sem. De legalább valamit tehet azért, hogy úgy érezem én jobb vagyok mint Jacky.
Mert szeretem ez a lányt és képtelen vagyok el mondani neki mert azzal csak fájdalmat okoznák neki és azt már én sem élném túl, mert eddig is csak fájdalmat okoztam neki.

Meg lepiii!!!  Mivel nagyon sokan kiváncsiak voltatok mi folyik éppen a mi ki nem állhatott fiú főszereplőnk fejében ezért tessék le írtam. Remélem így már valamivel jobban meg értitek és nem akarjátok majd a halálát.
Amúgy viccen kivül gondolkoztam azon, hogy a végén meg hal de aztán rá jöttem, hogy nem szeretek drámai könyvet olvasni és írni sem ezért ezt az ötletet el is vetettem. 😂😂
A mai nap már nem hozok többet mivel uncsim 14.- szülinapja lesz és hát vele fogom tölteni..  Azért ne keseredjetek el mert holnap újra jelentkezem *-* °•° •~• •∆•