A Kilenc betűs Szó! (BEFEJEZETT)

*Huszonnyolcadik*

Egy teljesen idegen helyen ébredtem. Vagy is még sem annyira mert itt mindennek Dale illata volt. A rettenetes fej fájás miatt vissza dőltem majd a plafonra meredve probálta vissza emlékezni a tegnapi napra.
Sajnos nem sok jutott az eszembe, csak hogy ittunk Jasmine-al és hogy Dale is valahogy képbe került majd unanntól kép szakadás. Mivel az alkohol meg hozta a hatását sürgősen mosdóra kellet mennem. Az ágyból ki mászva észre vettem, hogy bugyi van rajtam meg egy hatalmas poló. Nem, inkább nem is akarom tudni hogy ki öltöztetett át. A mosdot keresve rá jövők hogy Dale nincs itthon.
-Remek. Szóval most valószínűleg a ruháimmat ő vette le ezért csak is ő tudja hogy hol van. De persze mivel nincs itt ezért nekem kell meg keresnem. - gondolkodók hangosan mikor végre meg találom a mosdot.
Eddig legalább ezt meg találtam. A ruháim kutatásába kezdek miután végeztem a szükséges dolgomat.  A ház hatalmas volt. Három szoba két fürdő szoba és egy hatalmas konyha és egy nappali amihez egy erkély nyílt. A természetes fény mindenhol meg jelent mert gyönyörű ablakok mutatták meg a kinti világot.  A kő és a padló fénylet színte már ragyogott.  A be rendezések klaszikusak voltak még is volt egy két rendbe rakot régi bútor darab is ami így esztétikus volt.
-Ez egyszerűen gyönyörű. Dale aztán itt király életed lehet. - mondom fütyülve ahogy körbe fordulók és mindent óvatosan szemügyre veszek.
-Igen az. - válaszol mire annyira meg ijedek hogy hangosan csuklani kezdek. Utálom hogy ez kicsi korom óta velem maradt.
Ő pedig csak hangosan fel nevett.
-Ez... Nem...  Vicces... Dale... - mondom akadozva ahogy tovább csuklok.
-De igen az. Imádtam mikor régen is mikor meg ijesztettelek te csuklani kezdtél, és persze mindig csak nálam volt így mert másnál csak hangosan síkitottál.  - emlékszik vissza.
A szemem lassan végig jár rajta mire elsőnek tudatosul bennem hogy Dale fél pucér. Vagy is nincsen rajta poló. Kockás hasa ki be mozog ahogy a levegőt veszi. A fel ismerés hatalmas súlyként ereszkedik le rám.  Ő már egyáltalán nem kis fiú.
-Dale... - suttogom majd gyorsan meg fordulva probálom megtartani a normális szíverésemet. De olyan jól néz ki.
-Mi az? - kérdezi nevetve.
-Vegyél... Fel..  Egy... Pólót. - mondom még mindig akadozva a szörnyű csuklástól.
-Ugyan már Lea. Tegnap én sokkal többet láttam de nem panaszkodtam. - mondja mire érzem ahogy el pirul az arcom és a testemet át járja valami különős érzés. Valami amit régebben egyik férfi közelében sem éreztem, valami ami teljesen új a számomra. 
Hirtelen újra meg ragad majd maga felé fordít. Nem is hallottam ahogy közelebb jött.
-Te most szégyeled magad előttem? - kérdezi a szemembe nézve. Lassan bólintok mire ő hosszasan ki fúja a levegőt. - nem kéne Lea. Gyönyörű vagy, és tökéletes. Basszus alig tudtam meg állni hogy ne érjek hozzád és hogy ne tegyelek a......- nem fejezi be csak egyszerűen magához szorít. A vérem fel forosodik ahogy a meleg kemény izmos melkasára hajtom a fejem. Az illata újra be fészkeli magát a tüdömbe mire hangosan sóhajok. Legszívesebben  minden test részét csókokkal bórítanám be és soha többé nem engedném el. De ő ezt nem tudhatja hiszen nem tudom most pontosan hányadán állok vele.