*Tízenkilencedik*

386 15 3
                                    

** Tudom, hogy a zene magyarul egyáltalán nem ehez illik, de a ritmusa igen. Ajánlom, hogy ehez halgassátok meg Ed Sheeran- perfect című számát. Az uncsim így olvasta el és vagy fél csomag zsepit el használt. De amúgy a zene maga nagyon szép, én nagyon szeretem legalább is. ***

*** *** ***
Az ágyamba vagyok. Margarete nagyon ideges. James ordít. A lány pedig folyton bocsánatért esedezik. Igaza volt James-nek, én csak tönkre teszek egy családot. Egy igazi be tolakodó vagyok és ezen nem változtat semmi. De mielőtt még bármit is tennék muszáj beszélnem velük.
Lassan ki kelek az ágyból majd egyesével szedve a lépcsőket végig gondolom amit mondani fogok, majd amikor le érek a konyhába megyek. Margarete idegesen szótlanul tűri James-től a fájdalmas szavakat. A lány pedig James háta mögött meg bújva figyeli az eseményeket.
-Margarete, James. - szólítom meg őket. Mind ketten felém kapják a fejüket majd James szólal meg először.
-Te tehetsz mindenről. Az egész kibaszott szar dologért te vagy a felelős. - ordítja.
Egy bizonyos pontig én is el viselem, de ez már nekem is sok. A harag egy percre át veszi a helyét így háttérbe szórítva a fájdalmat. Ki tör belőlem a harag mint egy vulkán.
-Elég legyen. - mondom én is ordítva mire mindenki csendbe marad. - Halgassatok most végig.- mondom kicsit halkabban. - Igazad van James, hogy sikerült szét szakítanom egy családot és be látom hogy amit ma tettem az illetlenség volt, de aki igazából szét szakított egy családot úgy hogy hátra hagyott egy sebesült kislányt, aki csak az anyukájával akart lenni az ő. - mutattok a háta mögött meg bújt lányra. - az ő hibájából halt meg egy számomra fontos személy. És nem csak ő halt meg azon a napon hanem én is. Ott ültem hátul, mikor ők a mi sávunkba tévedtek, mert egy buliból jöttek haza.- könnyek újra meg jelenek és zokogva mesélek tovább.- Frontálisan ütköztünk. Neki nem lett semmi baja az enyhe karcolásokat le számítva, de nekünk igen. A kórházba sem jött el hogy legalább annyit mondjon, sajnálom. Nem mint ha az le mosta volna róla ezt az egészet. De be kell látnom hogy mindenben igazad volt James mert én is szét szakítottam de bennem legalább van annyi, hogy bocsánatott kérek. Nem tudok köddé válni, hogy te ne legyél ilyen amilyen most vagy. Nem tudok el menni, mert nincs hova csak oda vissza. Kértelek, hogy csak egy kicsit legyél kedves velem, de te azt mondtad nem. Meg értelek. De tudod mit? Ha te kerültél volna hozzánk, én nem ilyen lettem volna veled. Meg probáltam volna legalább egy kicsit enyhíteni a fájdalmaidat, mert engem érdekelt volna, hogy mi van veled. De nem baj ezt is el viselem. - a földre nézek miközben ki mondom az utolsó szavakat. - Mert én nekem fontos, hogy neked jobb legyen. És el döntöttem hogy amint tudok, vissza megyek az árvaházba így neked sokkal könnyebb lesz és ezzel be bizonyitom amit az elöbb el mondtam. - most Margarete felé fordulók, aki a könnyeit probálja le törölni. - Sose gondoltam volna, hogy létezik még ugyan olyan ember mint anya, de még is. A kedveséged, a figyelmességed az anyai gondoskodásod erősebbé tett. Tudod anyukám az utolsó perceiben meg ígéretett velem egy fontos dolott. Azt hogy ne sírjak és hogy legyek kedves azzal aki meg érdemli. Ezel csak azt akarom mondani, hogy te és James. - pillantok rá. - ki érdemeltétek, ahogyan apa is. - ekkor Margarete sírni kezd. - Tudom hogy James nem úgy viselkedett velem ahogy kértem, de a szívem leg mélyén tudom, hogy valójában rendes gyerek. - mondom, majd gyorsan én is meg törlöm a szemem. - És te. - ekkor a lányra nézek. - sose fogom el felejteni mitt tettél. Sose fogom el felejteni az arcodat és a hangodat ami bele égett az
emlékezetembe. - mondom majd be fejezve a szobámba rohanok.
Ezek után, már csak egy dologban reménykedhetek. Hogy találok valamit amin rajta van az intézmény címe és telefonszáma. Akkor végre el mehetek és legalább adok esélyt hogy helyre hozzák amit kell.
Hogy újra egybe legyen a családjuk.

** Túl drámásakat írtam mostanában de a történetemnek ezek a részek az alapjai. Ehez a részhez is csak annyit fűznék még hozzá, hogy hamarosan végre vége lesz a drámának. És hogy köszönöm az eddigi aranyos hozzászólást Noemikkz15 😊 **

A Kilenc betűs Szó! (BEFEJEZETT) Where stories live. Discover now