A Kilenc betűs Szó! (BEFEJEZETT)

*Húszonegyedik*

*Hat évvel később, Lea 21.- dik szülinapja. *

-Annyira félek Jasmine. Tuti hogy el fogom szurni az egészet. Vagy ami még ennél is rosszabb be fogok pánikolni. - panaszkodok Jasminenak. A Ház-ból csak is vele és Jerry-vel tartom a kapcsolatot. Dale pedig teljesen el tüntnek nyilvánítottam. Számomra ő már egy nem létező ember.
-Jerry is pár perc múlva itt lesz. Most jött vissza Europából. Nagyon kiváncsi vagyok a be számolojáról. - motyogja Jasmine. A tökéletes arc, az annál szebb mosolyal igazi fő fogás a pasik számára. Nem is csodálkozom, hogy elege van, mert körbe zsongják.
-Igen, én is legalább lesz ami kicsit el tereli a gondolataimat. Szörnyű de még is boldog vagyok hiszen éppen csak ide költöztem hozzád már is kaptam egy csomó állás lehetőséget. Persze a legtöbb már meg volt, de még így is akad egy pár. - mondom. Az ajtó csengője meg szólalt és Jerry és az ő kisfiús meg jelenése még nagyobb mosolyt csalt az arcomra.
-Nézenek oda kit látnak szemeim. - mondja Jerry mosolyogva ahogy szemével végig néz rajtunk. - és még csinosak is. - ereszt meg egy bókot mire Jasmine és én hangosan fel nevetünk.
-Szia Jerry, rég láttalak. - mondom majd fel állva szorosan meg ölelem.
-Igen, elég régen. Még akkor mikor a Házban voltunk. Azóta nem is sok mindent tudtam meg rólad úgy hogy van mit mesélned. - mondja mire válaszul bólintok. Jasmine felé fordul majd mosolyogva őt is köszönti. - akkor ki kezdje a mesélést. - kérdezi össze dörzsölve a tenyerét. - mondjuk Lea, mesélj valamit. - néznek mind ketten a szemembe.
-Mit szeretnétek tudni? -
-Én első sorban, hogy lenne kedved el jönni velem vacsorázni? - kérdezi Jerry.
-Ezt még át gondolom. - mondom. Ekkor Jasmine is meg szólal.
-Vele találkoztál azóta? - határozottan nemmel bólintok.
-Kár pedig azt hittem azóta legalább találkoztatok. - motyogja szomorúan Jasmine.
-Nem, hogy nem találkoztam vele, de még egy árva beszélgetést sem tettünk. Azt sem tudom él-e még egyáltalán. - mondom. Dale-t elég régota meg utáltam, ahoz hogy ő utána szaglászak. És ha még egy kicsit is hiányzott az elmúlt években sose gondoltam hogy meg keresem. Lehet hogy már máshol él, sőt lehet hogy már ő nem is emlékszik rám. Az is meg lehet hogy már családja van, és akkor én meg nem kellek oda, hogy össze zavarjam a meghitt életüket. Amúgy is mit mondanák neki? Szia Dale, én vagyok az Lea, tudod aki a Házban a barátod volt. Vagy hogy tudom hogy nagy valószínűséggel nem emlékszel rám de azért még is fel kerestetek hogy el mondjam mennyire hiányzol.
-Föld hívja Lea-t. - mondja mosolyogva Jerry.
Nem válaszolok csak a szemükbe nézek.
-Annyira sajnálom, de nekem mennem kell. - nézek rá a karórámra. - azért még remélem találkozunk Jerry. Jasmine te pedig drukolj és otthon talizunk. - adok puszit a barátnőm homlokára majd, gyorsan át vágva mindenkin ki menekülök. Valójában még van időm az interjúig, de Dale és Jasmine hülye ötletei és gondolatai fel kavarták az emlékeimet és muszáj volt kicsit el szabadulnom.
A hatalmas cég felé sétálva gyorsan el mondom újra a szöveget, és a bemutatkozást. Minden a meg jelenésen múlik.
Ahogy a súlyos ajtó ki nyílik én gyorsan be szaladok. A portás a szemével követve vár. Mikor pedig a kezemet nyújtom csak mogorván el mondja hogy várjak és hogy ne is probálkozak a jó pofizásokkal. A hátam mögött lévő hatalmas vörös bőr fotelt el foglalva várakozok miközben gyorsan meg írom Jasmine-nak hogy itt vagyok és most várnom kell.
Hamarosan hangosan pittyen mire a portás újra meg szólal és rám parancsol hogy halkítsam le a telefont mert a főnőke vagy is aki engem is interjúzni fog éppen konferencián van a nagyteremben.
Miután bólitok és meg teszem amit kér gyorsan vissza írok Jasmine-nak.
"alig várom már hogy túl legyek rajta és végre ott lehesek velettek. Jerry még ott van? "
Az ajtó mögött hangos beszélgetés szürödik ki majd újabb csend következik.
A telefonom rezegni kezd ahogy meg érkezik a válasz.
"csak is rád várunk kis csaj. Ha sikerül ma iszunk? Nem is értem a kérdő jelet, mert persze hogy inni fogunk. "
Jasmine és az ő pozitív hozzá állása, de így szeretem.
" nem is értem hogy egyáltalán hogyan tévedt az újad a kérdőjelre... Én nem ellenzem a dolgot persze ez majd ki derül. Xx. "
Az ajtó ki nyílik majd az emberek, ki özönlenek miközben hangosan értékelik az előadást. Némelyik el köszön a portástól de némelyik szinte észre sem veszi.
Egy vékony, még is láthatóan fitt zakos férfi jelenik meg majd mosolyogva felém tart. Ekkor én fel állok majd a kezemet nyújtva be mutatkozok.
-Nagyon örvendek a nevem Mark Donovan. A nagyfőnök is hamarosan itt lesz, de addig is kezdjük el. - mondja majd a tárgyaló terem felé invitál.
-Nagyon köszönöm, hogy ma tudtak fogadni. - mondom udvariasan.
-Csak semmi formalitás, ha kérhetem.- fordul felém. - mondja mitt tud a Donovan cégről? - kérdezi fel vont szemöldökkel.
-Igazság szerint nagyon keveset. Azt visszont igen hogy nagyon sikeres a kommunikáció részlegük és igazán szép összeget sikerült összeszedniük a jótékonysági rendezvényen. Ezért nagyon is csodálom önöket, hiszen az árvaházak így most fel ujításra kerülnek, és a gyermekek is szép új ruhákat kaphatnak. A sajtó is csak jót írt magukról és persze a cégről is. -
-Lehengerlő. Sokkal több mint amit eddig a többi jelentkezőtől hallottam. - mondja mosolyogva.
A táskámba kutatva probálom meg találni a papírt amire fel írtam néhány segítő mondatot, és persze minden fontos adatott. Jasmine azt mondta ha már legalább három dolgot el tudok mondani a cégről akkor nyert ügyem van. Én még is többet akartam ezért kérdéseket is le írtam.
-Tudom ez nem ide tartozik de szeretnék pár kérdést fel tenni, amire ha válaszolna azért nagyon hálás lennék. - motyogom tovább kutatva.
-Csak tessék. Bár ez igazán furcsa hiszen, általában nekem kéne fel tennem kérdéseket. - mondja nevetve.  Az ajtó ekkor újra ki nyílik de én mit sem törödve tovább kutatók.
-Elnézést kérek a meg várakoztatásért, csak sajnos hatalmas a dugó. - mondja egy mély hang. Nem sokkal később egy hatalmas kéz jelenik meg a szemem előtt.  Erős férfias kéz, és az illatta. Olyan az illatta mint...  A fel ismeréstől fel kapom a fejem majd az ismerős szempárba meredek.
-Jó napot a nevem Dale Donovan. - köszönt mosolyogva.