Rémülten néztem rájuk, míg apám feltérdelt az ágyra. Próbáltam kiszabadulni, de a kötél túlságosan szorosan volt megkötve kezemen. Féltem... Elmondhatatlanul remegtem az ágyon, míg Jihyun fölém mászott, és végig nem simítót hasamon, akkor teljesen megfagytam, és lehunyt szemekkel döntöttem fejemet oldalra.
-Úgy látszik anyád nagyon jól betanított téged! -felelte apám, majd megéreztem egy nagyobb tenyeret mellkasomon, ami lassan elkezdet játszani egyik mellbimbómmal. Összerezzentem az érintésére.
-Kérlek ne... -nyöszörögtem, majd állam alá nyúlt az egyikőjük, és felemelte fejemet, majd nyakamba akasztották a nyakörvet, és szemem elé kötötték a selyem szalagot.
-Ne aggódj! Vigyázunk rád, hogy jól használható portéka legyél majd a vendégeknek! -mondta apám, és megéreztem egy síkos nyelvet mellbimbómon, amire felsikkantottam.
-Nyugalom kicsi Jimin! -felelte öcsém, és szétfeszítettem lábaimat, majd közéjük férkőzött a hangok alapján. Elkezdtem gyorsabban venni a levegőt, de nem az élvezettől... Féltek... Nagyon félek...
-Jihyun nyugtasd meg egy kicsit szerencsétlent, addig kitágítom! -felelte apám, amire megéreztem azt, ahogy mellettem besüpped a matrac, vagyis Jihyun felmászott hozzám, így azonnal össze zártam a lábaimat, de nem tartott sokáig, ugyan is apám két erős kezét éreztem meg belsőcombjaimnál, és ugyan úgy kifeszítették lábaimat, de most már apám nem állt meg ennyinél. Hallottam, ahogy kinyitja a tubust, majd nyom kezére. Utána egyből megéreztem hideg ujjait bejáratomnál.
-Ne! -ellenkeztem, de Jiyhun azonnal nyakamra hajolt, és elkezdte csókokkal belepni a bőröm.
-Ne félj! -suttogta fülembe, majd bele nyalt fülkagylómba, amire azonnal elakartam húzni a fejemet.
-Yoongi... -nyöszörögtem sírás határán.
-A barátod nincs itt... Inkább az én nevemet nyögd majd! -felelte öcsém, és végig simított arcomon, akkor megéreztem apám első ujját bennem.
-Ahh... -nyögtem elhaló hangon, ami Jihyunak tetszett ezt onnan szűrtem le, hogy kuncogott egyet, majd újra nyakamra hajolt. Mozdulni nem bírtam, mert teljesen hozzám simult, így csak tűrtem azt ahogy apám ujja ki be járkál bennem. Lihegtem, míg néha Jihyun puszit nyomot arcomra. Azonban hamarosan megéreztem apám második ujját, amire nyöszörögni kezdtem, mert már kezdet kellemetlen lenni. Kíméletlenül kezdte mozgatni bennem két ujját, majd lekezdet ollózni, amire azt hittem elájulok a fájdalomtól. Könnyeim folytak le arcomról.
-Apuci! nagyon fáj neki! -szólt öcsém apámnak, aki elkezdet dolgozni tagomon, míg Jihyun megfogva arcomat szembe fordított magával.
-Milyen jól nevelt vagy, hogy nem kiabálsz segítségért! -felelte, majd óvatosan össze érintette ajkainkat. Eszem ágában nem volt viszonozni, ami nem igen tetszett neki, ezért bele markolt oldalamba, és türelmetlenül felmorrant, amire a fájdalomtól elkezdtem inkább vissza csókolni. Nyelvét átdugta számba, mikor is apám harmadik ujját nyomta belém, így azonnal bele nyögtem a csókba, de ez már volt inkább kéjes, mint sem fájdalmas. Jihyun ezt észre is vette, és bele mosolygott a csókba, majd nyelvével enyémet kezdte ízlelgetni. Azonban hirtelen minden inger megszűnt öcsém lazsált rólam. Hirtelen valami furcsát éreztem meg hátul.
-Biztos jó lesz így a tágító benne? -kérdezte öcsém, amire apám csak morgott egyet, majd kiszállt lábaim közül.
-Legyen kutyapózban! Addig verem a farkam! Érted? -szólalt meg apám, amire válasz nem érkezett, viszont éreztem, ahogy valaki babrál kezeimnél, majd lehúzza szemem elől a szalagot, és hasamra fordít Az ágynak a rácsairól lekötötte a kezemet, majd alám nyúlt, és kutya pózba kényszerített. kezeim még mindig össze voltak kötözve, így elég nehezen álltam meg. Folyamatosan az ágyat néztem, míg apám egyre kéjesebb morgásait hallgattam, majd ez abba maradt, és mögém mászott, amire öcsém úgy gondolta elenged, de én azonnal le ültem, hogy ne férhessen hozzá fenekemhez.
-Jimin fiam, ne szórakozz! Apád kanos, és szeretné élvezni a közösen töltött időt! -mondta apám mézes mázos hangon, de nem figyeltem rá, addig öcsém elém mászott, de nem foglalkoztam vele. Ekkor apám durván megfogta oldalamat, és felrántott, majd rá csapot egy hatalmasat a fenekemre, ami elkezdet zsibbadni. Nem is várt tovább kihúzva a tágított csapódott belém, amire fájdalmasan sikítottam fel.
-ELÉG! ELÉG EZ FÁJ! -sikítottam miközben könnyeim egyre gyakrabban folytak ki szememből.
-Hallgattasd el Jihyun! -felelte apám, és akkor fél szemmel rá tekintettem előttem térdelő öcsémre, aki éppen verte magának, majd hajamba túrt, és megragadva tincsim húzta rá fejemet tagjára. Szemeim kitágultak a döbbenettől, de ő meg sem várta, hogy reagáljak, egyből elkezdte dugni számat.
-Ügyes legyél bátyó! -felelte, míg én azonnal lehunytam szemeimet csak tűrtem a számban és az altájamban lévő két nem kicsi családi ékszert, míg közöttük megállás nélkül szenvedtem. Apám sokszor rá csapot fenekemre, aminek szerintem nyoma is fog maradni. Teli szájjal nyögtem, míg kezeimmel próbáltam nem összeesni a nagy tempóban, amit ez a kettő diktált.
-Néz fel rám! -felelte öcsém, és lassan kinyitottam szememet, és rá néztem. Nem mosolygott... Teljesen érzelem mentes arccal nézet le rám, míg én kipirult arccal inkább lesütöttem szemeimet. Apám azonban hirtelen rám hajolt, és átkarolva kezdet bele egy könyörtelen és gyors tempóba. Nem törődve azzal, hogy nekem milyen érzés is, csak dugta a fenekem úgy mint egy állat, közben hatalmasokat nyögve, végül megérkeztem ondóját belém lövellni, amire szemeim újonnan kitágultak, és elkezdtem remegni, ahogy folytatta tovább míg minden csepp terméke belém nem tudja. Végül kihúzta magát belőlem, és megéreztem, hogy undorító ondós és sokasítóval kevert anyagot hátamba keni, majd leszáll az ágyról. Közben öcsém lelassult, és megállt, ahogy figyelte, hogy apánk felöltözik, és elindul ki.
-Jók legyetek! -felelte, azzal ki ment. Néhány percig míg az ajtót bámulta, míg én még mindig merev tagját tartottam számban. Lassan rám emelte tekintetét, amire össze rezzentem. Mind két kezével bele túrt hajamba, és elkezdte gyorsan mozgatni fejemet tagján. Bele markoltam két kezemmel egyik combjába, míg éreztem, ahogy hátul lassan folyik ki apám terméke. Lehunyt szemekkel tűrtem az egészet, egészen addig, míg ki nem húzódott számból. Nem élvezett el, hanem leültetett mint egy kutyát majd közelebb mászott.
-Nyisd ki a szád! -felelte megfogva arcomat, de én nem tettem meg. Erre bele nyúlt számba, és nyelvemet leszorította, egyből kezére kaptam mind két kezem. Elkezdtem köhögni, és nyálam kicsordogált számból, végül megadóan bólintottam, amire ki húzta ujjait számból, én pedig engedelmes lehunytam szememet, és kinyitottam számát. Elkezdett nyöszörögni, míg gondolom verte magának, hogy majd számba tudjon élvezni. Nem kellett sokáig várnom, és megéreztem arcomon, és számban nedvét, amit készségesen enged arcomra, de főként számba. Mikor már nem jött több lenyeltem mindet, és lehajtva fejemet próbáltam nem meghalni, amilyen undorító volt... Persze ha ezt Hosoek vagy Yoongi akarná tőlem, akkor készségesen lenyelem és még mosolyognék is hozzá... Nem tudtam tovább gondolkodni, mert felemelte a fejemet, és egy zsepivel letisztogatta az arcomat.
-Gyere! Elmegyünk ki mosni! -mondta, majd megfogta kezemet.
ESTÁS LEYENDO
Szeretlek is meg nem is! [ YoonMinHope ]
FanficA 11. B osztály... A legproblémásabb osztály az egész iskolában. Folyamatos konfliktus van a "Menők" és a "Lázadók" között. Folyamatosan csinálják a cirkuszt. Míg Hoseok és társai imádnak csipkelődni, addig Yoongi és Namjoon szeretnek keresztbe...