Killing Compulsion [Suga ff.]

~3. évad 16. rèsz~

- Na Yoongi? Eljössz velünk este iszogatni? - kèrdezte meg pàr férfi kollegànk férjemet, aki csak le nèzett ràm, vàlaszt várva tőlem.

- Angela elengeded a kisfiút iszogatni velünk? - viccelődött az egyik, a szőke hajú férfi pedig belekönyökölt az oldalába.

- Persze. Jót tenne neked egy kis lazítás. - simítottam meg a karjàt gyengéden

- Nem is tudom.. Olyan règen voltam màr ilyen helyen. - figyelt mineket bizonytalanul, egy kis mosollyal, fejét egy picit lehajtva.

- Persze ez érthető, hiszen szülő vagy. - tette kezét a vállára megértően az egyik.
- Meg gondolom nem akarod hogy Angela fèltèkeny legyen, meg hogy aggódnia kelljen hogy lesz valami. - vigyorodott el ahogy végigmondta a mondatot.

- Igen ez is.. - vakargatta megy a nyakàt zavaràban, közben pedig alig észrevehetően felém fordította a tekintetét.

- Nyugodtan menj el velük inni, én meg majd vigyàzok a kölykökre. - villantottam meg fehér fogaimat vidàman.

- Nem jöhetnél te is? - fogta meg a kezemet, és összekulcsolta az ujjainkat.

- Angela van kedved eljönni velünk? - biccentette oldalra kíváncsian a magas férfi, én pedig csak nemlegesen megingattam a fejemet.

- Sajnos nem. Nincs kedvem. - tűrtem pár kósza szőke tincset a fülem mögé.
- Legyen egy számotokra egy fiús este. - néztem rajtuk végig, majd szemeim megàlltak Yoongin.
- Te meg tudsz nekem írni. Majdnem olyan lesz mintha ott lennèk veled. - emeltem meg a kezèt ès egy puszit nyomtam a kézfejére.

- Rendben. - hagyta el egy hatalmas és keserves sóhaj a szàját, szemeit pedig lehunyta, fejèt pedig egy kicsit hàtra hajtotta shenvedése közben.
- Lehet hogy tényleg jót tenne egy kis lazítás. - biggyesztette ki egy picit, rózsaszín alsó ajkát.
- De nem úszod meg, mert irogatni fogok neked. - hunyta le ball szemét, nyelvèt pedig kiöltötte egy kicsit.

- Oké. - engedtem le a kezünket a számtól.

- Mikor megyünk majd? - fordult az öt férfi felè érdeklődve.

- Este nyolckor jó neked? - Yoongi igenlően bólogatott egyet.
- Akkor este nyolckor találkozunk. A találkozó helyèt meg majd még írásban megbeszéljük.

•••

Megvacsoráztunk a gyerekekkel, megfürdettem YoonJit, aztàn pedig lefektettem.

És is elrendeztem magamat a lefekvèshez, csak èn nem aludni fogok, hanem megpróbálom megvárni Yoongit.

Leültem a kanapéra, vak sötètben pedig csak a tévé fénye világított.

Valamilyen filmet nèztem, miközben pedig férjemmel irogattam, ami miatt nem igazàn tudtam odafigyelni a filmre.

Hàtra dőlve telefonommal a kezemben vártam a vàlasz üzenetre, mikor telefonom hírtelen vibrálásba kezdett bele, ami miatt ijedtemben felugrottam egy kicsit.

Gyorsan felvettem amint megláttam pàrom nevét a telefonom kijelzőjén vilàgítani.

- Szia történt valami? - szóltam bele azonnal a készülèkbe.

- Mi? Nem, dehogy is. Csak el szerettem volna neked mondani hogy hamarosan elindulok hazafelé. - válaszán hallatszódott hogy jó kedve van, ès hogy valószínűleg egy kicsit részeg.

- Okés, akkor megvàrlak. - hunytam le a szemeimet ahogy fejemet hàtra döntöttem.

- Rendben. - kuncogott egy aprót a hívàs túl felén.
- Akkor majd talàlkozunk ha ott vagyok. Szia szeretlek! - én is elköszöntem tőle, majd a hívàs pedig befejeződött.

Annyira fàradt voltam hogy minden pislogàsom egyre csak hosszabb lett, ezzel pedig csak egyre jobban próbàltak leragadni.

Lehunytam pilláimat azzal a szándèkkal hogy pihentetem egy kicsit a szemeimet, de sikeresen elnyomott az àlom.