I. A nagy titok.

5.4K 228 26
                                    


"Az álmok elhalványodnak. A valóság sosem."

——————
***FIGYELEM❗️EZ A KÖTET KORRIGÁLÁSRA SZORUL.
A JAVÍTÁSÁRA EGYELŐRE NINCS IDŐM. SZÓVAL ELŐRE IS ELNÉZÉST KÉREK A HIBÁKÉRT ÉS A KÉPEKÉRT, AMIKET AKKORIBAN, AMIKOR MEGÍRTAM A TÖRTÉNETET JÓNAK TARTOTTAM BESZÚRNI. UTÓLAG NAGY
BUTASÁG VOLT.***

Ha ennek ellenére is belekezdesz a kötet elolvasásába, jó olvasást kívánok neked!
——————————

1. Fejezet

Alessia Jones vagyok, 25 éves. Egyedül élek, nincsen sok barátom.
Van egy bátyám Jack Jones ő csak három évvel idősebb nálam. A húgom Heléna Jones, aki nem rég töltötte be a 20. életévét.

Itt vagyok a tesóimmal a családi fészekben, ugyanis a húgom Heléna nagy bejelentésre készül.
Izgatott vagyok, hiszen nem tudom mi az a nagy titok, amit már egy éve magában tart. Most viszont képes ki nyílni előttünk, és elmondani nekünk.
Nem mintha nem bízna bennem vagy a család többi tagjában, de ezt ő így látta jónak ha titokban tartja, most pedig eljött az ideje annak, hogy elmondja azt amit eddig titkolt előlünk.

- Kezdeném azzal, hogy a nővéremnek volt igaza, tényleg egy fiú, vagyis pontosítok egy férfi van a dologban és nem akármilyen!- Anyára, majd utána rám emelte tenkintetét, látszott rajta, hogy kivan pirulva.

-Heléna nagyon tudhat valamit az a férfi, ha így kivagy pirulva tőle!- kiáltottam fel.

-Na de hogy hívják, és honnan származik?-kérdezte anya a húgomat.
Én meg csak ültem az asztalnál, és arra vártam, hogy bele kezdjen a mesélésbe. Jack, apa és anya izgalmunkban egyből felpattantak a helyükről, egyedül csak én maradtam ülve.

- Nos hát igen, ez az a dolog ami miatt eltitkoltam előletek egy évig!-vakargatta meg a tarkóját miközben beszélt.

- Na és mi az a "nagy" dolog?- szólalt meg végre apa.

- Első sorban ő nem egy átlagos ember, ő nem egy halandó, ő ennél sokkal több!- nem nézett a szemembe, sőt senkiébe sem, a kezeit nézte és az ujjaival játszott. Hagyott egy kis szünetet, majd tovább folytatta a mondani valóját.

Nem tudtam eldöntetni, hogy ebből jó dolog fog-e kisülni, de majd meg látjuk, én már nagyon izgatott vagyok, és ahogyan látom anyáék is ugyanígy vannak vele.

- Na persze ő is ember, csak nem átlagos. Nem tudom mennyire hisztek a skandináv mitológiában, de ő pont onnan származik, és szerintem Alessia te biztosan tudod már, hogy kiről beszélek!

A családból csak én voltam képben a skandináv mitológiával, de az már egy más kérdés, hogy hiszek-e bennünk mert azután, hogy Thor itt volt New yorkban, és a bosszúállókkal dolgozott együtt, ezért már nem nagyon tudom, hogy miben higyjek.

-Na ne!!! Azt akarod mondani, hogy te a mennydörgés istenével vagy együtt? Ugye csak viccelsz?-kérdeztem tőle, majd a kezemet a számelé kaptam.

-Eltalátad! Pontosan, és boldogok vagyunk együtt!

Először el sem hittem amit mondott, mert nem akartam elhinni, de aztán mutatott pár képet, amin Thorral együtt pózolnak, és hát mondanom sem kell nagyon jól néztek ki együtt.
A szüleim reakcióján szintén meglepődtem, hiszen ahelyett, hogy mérgesek lettek volna, velünk együtt örültek azon, hogy a hugicámnak sikerült egy normális pasit találnia.

- Na és voltál már Asgardban?-tettem fel a kérdést, miközben a kezemben tartottam a vörösborral teli poharamat. Nem vagyok oda az alkoholért, de ennyit csak kibírok.

- Onnan jöttem most, az elmúlt egy évben sokat voltam ott, és nem sokára ti is eljuttok oda!-mosolyogva nézett mindannyiunkra, és várta a reakciónkat.

-Komolyan? De mi miért mennék el oda?-tette fel a kérdést a bátyám.

-Mivel a mindenek atyja, Odin meg akar ismerni titeket egytől-egyig.

Nagyszerű hír ez számomra, mert én oda meg vissza vagyok a skandináv mitológiáért. Igaz mostanában nem foglalkoztam vele, sok volt a munkám.
Nálam ez az őrület még jóval a bosszúállók megalakulása előtt kezdődött, aztán amikor bejöttek a képbe mégjobban érdekelt a dolog.
Akkor láttam életemben először igazán Thort, amikor az öccse Loki leakarta igázni a földet, ez miatt is jött ide a bolygóra.

- Odin hogy fogadott téged?-néztem a húgomra és vártam,hogy válaszóljon a kérdésemre.

- Az elején nem nagyon kedvelt mert szerinte nem illek Asgardba, meg hát persze nem vagyok közéjük való, amit meg is értek, aztán persze több időt töltöttem velük, és ahogy teltek a napok, hónapok, azt vettem észre, hogy már nem úgy kezel engem, mint egy halandót. Befogadott a családba, és áldását is adt ránk, ami nála nagy szó, hiszen Thor előző barátnőjét, Jane Fostert nem kedvelte, és a nő ezt megelégelte és lelépett.

Ennek hallatán felpattantam a helyemről és oda szaladtam a húgomhoz,hogy gratuláljak neki, mivel sok embernek nincs akkora szerencséje, mint neki, és ráadásul még maga Odin is meg kedvelte és szívleli a kapcsolatukat a fiával. De vajon mi lehet a fogadott fiával Lokival? Remélem a kérdésemre Heléna majd válaszol.

-Na, és öhm Lokival már találkoztál?

- Volt szerencsém, igen, bár szívem szerint elkerültem volna a találkozást, de Thor beakart neki mutatni, viszont Lokit annyira nem izgatta a dolog, csak annyit mondott a bátyjának: Remek még egy midgárdi! Először én azt sem tudtam, hogy mit jelent az a szó, de Thor természetesen utána rögtön elmondta.

- Na, és mit jelent?- kérdezte kíváncsian apa. Anyát is és Jacket is érdekelte a dolog, ezért ők is érdeklődve figyelték Helénát. Én tisztában voltam a szó jelentésével, ezért én nem kíváncsiskodtam efelől.

- Oh semmi extrát, ők így hívják a Földet!-mosolyodott el Heléna.-Egyébként holnap indulunk, és sok dolgunk lesz úgyhogy szerintem tegyük el magunkat másnapra.

Felmentem a régi szobámba körülnézem, hát mondhatom nem változott semmit. Ugyanúgy nézett ki, mint ahogyan itthagytam. Mondjuk ezen nem lepődtem meg, hiszen senki nem szokott bejönni ide anyán kívül, ő is csak akkor ha takarít.
Gyermekkori képeimet kezdtem el nézegetni, rögtön annyi emlék jelent meg a szemem előtt. Ott volt a nagy szerelmem is Erick, akivel mai napig nagyon jó barátok vagyunk. Igen, sajnos csak barátok, de annál már talán kicsit több. Mindennap találkozunk, sokat nevetünk, együtt hülyéskedünk és igen, már megtörtént az eslő csók is, de azóta ugyanúgy maradtunk barátok.
Persze Erick előtt volt egy nagyon hosszú kapcsolatom, ami három és fél évig tartott. A románcunk nem volt az igazi, talán emiatt lett vége, mivel nem voltam belé igazán szerelmes. Nekem pont ezért nem ő volt a "nagy Ő".
Emlékeimen elgondolkozva egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Nyilván, azért mert sok szép emlék köt ide. Erickkel nagyon régóta ismerjük egymást, egy oviba jártunk, aztán később egy iskolába is kerültünk. Akkor még nem úgy tekintettem rá, mint most.

 Akkor még nem úgy tekintettem rá, mint most

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Majd elnyomott az álom.

Sziasztok!
Ez az első történetem amivel nagyon sokat dolgoztam.. Remélem tetszeni fog majd nektek. Jó olvasást. 💕

I fell in love with a god [BEFEJEZETT]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora