I fell in love with a god [BEFEJEZETT]

XVI. Őszinte vallomás.

" Mindennap azt hiszem, máris fokozhatatlanul szeretlek. És másnap mindig arra ébredek, hogy több vagy nekem, mint tegnap."

Vavyan Fable

Otthon szomorkodtam tovább, Loki alig egy órája ment el, de már is hiányzik.
Csak arra a meg nem történt csókra tudok gondolni, milyen jó lett volna az, ha meg is történik. Kár, hogy nem látok bele Loki fejébe, tudni szeretném az érzéseit, de sajnos nekem biztosan nem fogja elmondani. Oly annyira elfáradtam ma, hogy, ezért nagyon korán elaludtam.

***

Reggel a kanapén ébredtem fel, s két perc alatt sikerült felkelnem az ágyból.
Az volt az eslő dolgom, hogy megittam a szokásos adag kakaómat, azért ezt, mert én nem vagyok oda a kávéért. Később el is végeztem a reggeli rutinomat és rekord idő alatt feltudtam öltözni. S indulhattam is dolgozni.
A munkahelyemen minden rendben volt, egészen addig, míg egy ismerős arcot meg nem láttam.

- Jó napot szépségem tudna segíteni?- jött oda hozzám az ismerős.

- Mr. Stark! Örülök, hogy látom! Miben segíthetek?- kérdeztem a férfit.

- Este randevúm lesz, ha minden igaz és ehez kell a te segítséged!- mosolygott rám.

- Ohh, rendben! És ki a szerencsés hölgy?- kíváncsiskodtam.

- Kár, hogy még nem jöttél rá, de te vagy az!- jelentette ki.

Teljesen meg voltam illetődve Tony kijelentése miatt.

- Mr. Stark! Én nem mehetek el önnel randevúra, mert az én szívem másért dobog és nem tudnék senkivel sem randizgatni!- néztem rá szégyenlősen.

- Oh, nos hát ezen most meglepődtem, de az-az illető, tudja ezt?- kérdezett.

- Nem!- válaszoltam tömören.

- Sejtettem!- vigyorgott.

Tony mindig is egy nőcsábász volt, de én jól tudom, hogy nagy szíve van. Most nagyon nehéz lehet neki az élete, hiszen elvesztette a feleségét a gyermekével együtt. Pepper Potsott még a szülés előtt baleset érte, amiben sajnos az életét vesztette, a babával együtt.
Ez történt legalább már egy éve, s Tony most kezdett el újra élni, bár szerintem, ezen sosem fogja magát túl tenni.

Ma egy igazán hosszú és fárasztó műszakon vagyok túl, de hála istennek hamar vége lett és mehettem is dolgomra. Hazafele beugrottam bevásárolni, bizony oda ahol Loki eltűnt, úgyhogy megint csak rá gondoltam, mint általában egész nap.
Rengetek chipset és csokit vásároltam, mert most erre vágyom, plusz rengeteg romantikus filmre. Azt követően, hogy haza értem, egyből átöltöztem itthoni ruhába, ami csak egy mackó nadrág volt meg egy póló. Eddig nem történt velem semmi izgalom a mai nap folyamán, de talán ez így van jól. S végre pihenhettem és nézhettem a kedvenc romantikus filmemet. De alig fél óráig tudtam nézni a filmet, mert valaki kopogott a bejárati ajtón.

- Erick!- lepődtem meg. - Te mit keresel itt? Nem is beszéltünk róla, hogy ma jössz. - közben már bent volt a házban.

- Tudom, csak hiányoztál és gondoltam örülnél a legjobb haverodnak!- húzta mosolyra a szája sarkát.

- Ez így van! És a legjobbkor jöttél, bár igaz filmet néztem és tömtem magam minden hülyeséggel, de most nagyon jó, hogy itt vagy Erick!- mosolyogtam rá őszintén.

- Szerelmi bánatod van neked, hogy a kedvenc szerelmes filmedet nézed és chipset és csokit tömsz magadba?

Erick mindig a legjobbkor szokott jönni és most is pont jókor időzített. Nagyon jól ismer már és nem tudom meddig tudnám előtte titkolni a szerelmi vágyamat Loki iránt.

- Mondjuk úgy, hogy neked van igazad Erick!

- Kérlek mond azt, hogy nem az asgardi próbálta elcsavarni a fejedet!- jelentette ki és szúrós szemekkel iletett engem.

- Nem próbálta elcsavarni a fejemet, pusztán az elragadó személyisége tehet róla, de nem bánom, s igen Ő az, aki miatt most ilyen a kedvem és be kell, hogy valljam hiányzik. Talán neked nem szimpatikus mert nem ismered és nem töltöttél vele napokat. De én igen közel kerültem hozzá és mondhatom meg kedveltem őt. S igen lehet, hogy régen rosszat csinált, de azért őt is meglehet érteni, hiszen sokszor még a bátyja is lenézte. Egyedül csak egy ember volt, aki úgy tekintett rá, mint Thorra. Ő pedig Frigga volt, Loki nevelő anyja.- hadartam le.

- Örülök, hogy tetszik neked, de ha Ő nem jön a képbe, akkor te most velem lennél, nem igaz?- emelte feljebb a hangját a végére.

- Sosem tudhatjuk azt, mi lett volna ha Loki nem jön be kébe! - emeltem ki a "ha" szót.

- Bárcsak tudhatnánk, akkor most talán velem lennél!

Teljesen ki voltam akadva azon, amit Erick mondott. Azt hittem már megbeszéltük azt, hogy csak barátok vagyunk semmi több. Régen őrülten szerelmes voltam belé, de ezek szerint nem eléggé. Loki iránt még is többet érzek, mint akkor Erick iránt, hogy ez miért van, azt nem tudom.

- Talán, de nem biztos, nem tudhatjuk.- mondtam.

Erickkel beszéltem még egy fél órát, majd elment és én újra egyedül maradtam. Most valahogy nem megy az egyedül lét. Ezért felhívtam anyát és megkérdeztem tőle mi lenne, ha ma este haza mennék és ott is aludnék, persze ennek nagyon örült.

***

- Mi bánt téged kincsem?- kérdezte tőlem.

- Anya ez nagyon hosszú és lehet nem is értenéd!- dőltem le az ágyamra és a plafont kezdtem el bámulni.

- Az édesanyád vagyok, nekem mindent elmondhatsz!- mosolygott rám.

Sokáig néma csendben voltunk a szobába, én azon gondolkoztam, hogy elmodjam-e anyának a Lokis dolgot, s végül úgy döntöttem elmondok neki mindent.

- Anya én szerelmes vagyok!- sóhajtottam és a kezemmel eltakartam az arcomat.

- Ez nagyszerű hír Alessia! És ki az?- érdeklődött anya, majd elvette a kezemet az arcomtól.

- Hát szóval ismeritek őt és nem egyszer találkoztatok már....

- Elmondod végre azt, hogy ki az?

- Igen anya elmondom, hogy ki az! Nem tudom mit szóltok majd hozzá, de én is egy istenbe szerettem bele, de sajnos ez a szerelem egyoldalú. Igen bevallom menthetetlenül beleszerettem a csínyteves istenèbe!- mondtam ki őszintén.

Anya nagyon meglepődött, de aztán mikor felfogta, hogy miről van szó egyből át ölelt. Megkönnyebbültem, kimodthattam az èrzèseimet nyíltan anya előtt, s bár nem tudom Loki, hogyan èrez irántam, de èn vègre kimodtam ès őszintèk az èrzèseim az isten iránt.