I fell in love with a god [BEFEJEZETT]

LI. A kívánós kismama

„ A férfiak nagy ábrándja: egyetlen tánc, és tudni fogom, hogy ő az. Elég a toronyból hangzó éneke vagy egy pillantás az alvó arcára. Azonnal ráismerek a fejemben élő lányra, akár alszik, akár táncol, akár énekel. Persze a lányok is a hercegüket keresik, de a fiúk is a hercegnőjüket. És nem szeretnek sokáig udvarolni. Azonnal tudni akarják."

David Levithan

Alessia

A konyhában ültem egyes egyedül, a tegnap esti emlékeket idéztem fel magam elé. A vásárban történtek után nehézkesen tudtam elaludni, de ezzel nem voltam egyedül. Lokival, miután haza értünk, nehezen tudtunk megálljt parancsolni vágyainknak. Igaz, hogy Loki sokkal óvatosabb volt velem az aktus közben, mint amúgy általában, de persze mindig figyelt rám és ezt szeretem benne. Természetes a csínytevés istene nem akart bajt okozni se nekem, se a babának, ezért nem akarta velem az együttlétet. Szerncsére nem bírt sokáig ellenállni nekem, még így sem, hogy várandós vagyok. Csodás estét hagytunk magunk mögött tegnap. Közben a kakaómat is megcsináltam, ami nékül nem indulhat el a napom. A csínytevés istene még mindig odafent húzza a lóbőrt, nem akartam felébreszteni, inkább hagytam aludni, úgyis ráfért már a pihenés.

Már egy fél órája elkészítettem Lokinak a reggelijét, de még mindig nem volt hajlandó lejönni. Úgy döntöttem ennyi alvás után már itt az ideje annak, hogy felkeljen. Szép csendben mentem fel a szobába, hogy még véletlenül se hallja meg, hogy rá akarok támadni. Amikor kinyitottam az ajtót majndem sírva fakadtam, Loki nem aludt, de mégcsak nem is feküdt az ágyban. Mikor teljesen meggyőződtem arról, hogy nincs a házban, kiborultam. Felakartam hívni, de hiába, hiszen nincsen telefonja. Most annyit tudok tenni, hogy várok rá. Biztos voltam abban, hogy hazajön. Kicsit ideges voltam rá, mivel igen sokat foglalkoztam azzal, hogy tökéletesen elkészítsem a reggelijét, de most megkívántam a tojás rántottát, ezért úgy döntöttem, hogy megeszem az övét. Ha nem ment volna el, akkor most nem járt volna így. Vissza mentem a konyhába, majd egy ördögi mosoly kiséretében elkezdtem enni a Lokinak szánt reggelit.

Loki

Miután azt hinnétek, hogy eltűntem, csak a vásárba jöttem.
Egész este azt hallgattam Alessiától, hogy mennyire bánja, hogy nem vett magánam kürtöskalácsot, ezért most viszek haza neki. Igaz nem vagyok tisztában vele, hogy mit is jelent ez a szó, de Alessia kívánja, ígyhát biztosan nem lehet rossz. A halandó emberek megint csak végig bámultak, mint tegnap este. Volt, aki még félt is tőlem, amit meg kell, hogy mondjak élveztem. Hosszú keresgélés után megtaláltam a megfelelő bódét. Nem is értem, hogy nem vettem eddig észre, hiszen nagy betűkkel ki van rá írva, hogy kürtöskalács.

- Jó reggelt Uram! Mit adhatok?- kérdezte tőlem egy fiatal lány.

- Kürtöskalácsot szeretnék!- feleltem, de a lány csak elmosolyogta magát.

- Sejtettem én, hogy ezért jött. Milyen ízben szeretné? Kakaós, fahéjas, vagy diós?- kérdezte tőlem a vörös hajú lány, de én azt sem értettem, hogy most miről hablatyol.- Látom nem tud választani, akkor elmondja nekem, hogy melyik ízt szereti a legjobban?

- Tulajdonképpen nem nekem lenne, hanem a kedvesemnek, aki mellesleg várandós, szóval nem kéne megváratnom őt, mivel egész este, csak ezt hallottam tőle, hogy mennyire kívánja a kürtöskalácsot.

- Oh értem, akkor legyen diós, azt általában szeretni szokták a nők!- mosolygott rám, majd elkészítette az ételt, amiért jöttem.

Egy tíz perc gyaloglás után értem vissza Alessiához. Nagyon reménykedtem bennem, hogy nem fog lecsapni egy serpenyővel, amiért nem szóltam, hogy elmegyek. A bejárati ajtón hallkan osontam be, mivel nem akartam, hogy meghallja lépteimet, de ígyis meghallotta érkezésemet.