I fell in love with a god [BEFEJEZETT]

XXVI. Mindennek vége.

„ A csókban annyi minden rejlik. A csók: vallomás, ajándék, élmény, odaadás, eggyé válás. "

Csitáry-Hock Tamás

Reggel a húgom hangjára ébredtem meg. Pontosabban arra, hogy rám ugrott, az alvó Alessiára. De nem baj ugyan ezt csinálta kisebb korában is, úgylátszik semmit sem változott az óta.

- Na, mikor indulunk?- kérdezte izgatottan.

- Először is meg engednéd, hogy felöltözzek? Nem szeretnék egy pólóban mászkálni egész nap!- mondtam neki, miközben a szekrényemben kutattam normális ruha után.

- Úgy öltözz fel, hogy Lokinak is jó legyen! Tudod vedd fel azt a bőr szoknyádat az jól kiemeli az alkodat! A tegnapi csók után már szerintem mindegy is az, hogy hogyan nézel ki!- kacsintott rám.

- Ezt meg mire érted?- néztem rá értetlenül. - Egyébként meg te is tudod, hogy nem vagyok az a bombázó, nincsen mit kimelni!

- Semmi, semmi! De csipkedd magad!- sürgetett.

- Jólvan na! Nem olyan könnyű!- förmedtem rá.

Pár perc után meg is találtam a tökéletesen darabot. Végül mégis csak a szoknya melett döntöttem, de nem Loki miatt, ha nem azért, hogy Luna lássa azt, hogy én tökéletlen alak nékül is jó vagyok Lokinak!

- Tesó! Ne viccelj már! Lenyűgözően festesz ebben a szoknyában, a póló meg magáért beszél!- vigyorgott rám.

- Te menj és keresd meg Jackket én addig bemegyek Odinhoz! Elakarok mondani neki valamit....

Ugyan úgy leültem Odin ágya mellé egy székre és megint megfogtam a kezét, mint a tegnapi nap. Azt mondják mindent lát és hall, ami körülötte történik, remélem igaz.

- Felség! Újra eljöttem Önhöz, híreket hoztam. Ma a testvéreimmel követni fogjuk Lunát és ezzel együtt lefogjuk buktatni őt, vagyis nagyon remélem!
Ha majd felébred akkor az esküvőt is megtudja akadályozni!- mondtam az alvó királynak.

Luna szobájának a közelében voltunk, arra vártunk, hogy elinduljon a dolgait intézni. Sokáig nem történt semmi, óráknak tűnő hosszú percek teltek el, amikor a szőkeség kitette a lábát az ajtón.

- Ez a csaj nem csinál semmit Alessia! Menjünk már! Csak vásárolgat magának a piacon, ebben nincsen semmi érdekes. - mondta dühösen a húgom.

Ekkor Luna oda ment egy árushoz, akivel elég hosszas beszélgetést tartott. Aztán egy szempillantás alatt eltűntek onnan.

- Várjunk még egy kicsit! Várjuk meg míg kijön, aztán oda megyünk a csávóhoz és te Heléna megkérdezed a fickótól, hogy mit akart a szőke hajú csaj.... vagy valami ilyesmi!- mondtam neki.

- Jó, de mivan akkor, ha nem mondja el nekünk? Nem tehetünk semmit és nem buktatjuk le őt!- szólalt meg a bátyám.

- Helénának csak elmondja, hiszen ő Thor felesége! Egy hercegné! El kell, hogy mondja neki!- feleltem.

- Nézzétek! Itt jön!- mondta a húgom aztán mindannyian magunkra raktuk a kapucninkat, hogy ne vegyen minket észre. Gyorsan elbújtunk egy bódé mögé. Hogy még Véletlenül se bukjunk le előtte.

Ezután oda mentünk a fickóhoz, aki nagyon meglepődött azon, hogy mi vele akarunk beszélni. Minket is behívott egy zártabb helyiségre, ahol Lunával folytatták a csevejt, amiről mi már nem tudunk semmit. Ahogy körbenéztem a falakon végig polcok voltak azon belül könyvek. A szoba közepén egy nagy asztal volt amin, ha jól láttam rengeteg főzet helyezkedett el.

- Mit akartok midgárdiak?- kérdezte a pasas, akinek az egyik szeme hiányzott. Pont, mint Odinnak.

- Azt szeretnénk tudni, mit akart a szőke hajú lány magától.... és csak is az igazat!- közölte vele a húgom.

- Luna Turnerre gondolotok igaz? Nos ő csak egy bájitalért jött, mind össze ennyi, amit tudni akartatok!

- Milyen főzet kellett neki?- kérdeztem az ürgét, aki idétlenül vigyorgott rám.

- Szerelmi bájitalt kért. A legtöbben ezt kérik és viszik tőlem és jól meg is fizetnek érte!- mondta teljesen határozottan.

Amint kimondta a bájital szót egyből tudtam, hogy Luna Lokinak szánja. Futottam már szinte rohantam vissza a palotába. Meg kell a akadályoznom őt. A herceg semmiképpen sem ihatja meg az italt, mert akkor ott vége lenne mindenek. Az esküvő is megtörténne és a kapcsolatom Lokival szertefoszlana.
Idegesen csaptam be magam után a könyvtár ajtaját, a csínyek mestere nem volt ott. Számtalan helyen kerestem már, kivéve a szobájában. Az-az egyetlen lehetőségem, ha ott nincsen akkor elvesztettem Loki érzéseit irántam. Kopogás nékül rontottam be a szobába. Luna már ott volt Loki pedig pont előttem húzta le az italt.

- Neeeeeee!- kiabáltam, de már túl késő volt.

- Későn jöttél drága!- nevette el magát a szőke.

- Loki! Jól vagy? Mit érzel most?- szaladtam oda hozzá.

- Ugyan azt érzem amit...... - gondolkodott el kicsit.- eddig!

- Akkor jó! Már megijedtem, hogy már Lunát szereted!- könnyebbültem meg.

- Nem tudom miről beszélsz, de én eddig is Lunát szerettem! - mondta, majd oda ment a szőke csajhoz és megcsókolta.

Én pedig végig néztem mindent.
Hülye szó ez a boldogság. Megfoghatatlan szókapcsolat. Mert vannak másodpercek, percek, sőt órák, amikor azt hinné az ember, valóban elégedett. Hogy van értelme a mindennapoknak, hogy van kedve élni, de eme álmok füstbementek. Na pont ez történt velem is, így hirtelen minden, aminek értelme volt az életemben és ez mind azért mert Luna magának akarta a csínytevés istenét. Hát sikerüt is neki.

- Azt hiszed, hogy ezzel most mindent elintéztél? Szerinted Loki képes lesz igazán szeretni? Elmondanám neked, hogy nem és ez egyáltalán nem igaz szerelem! Egy nap sikerül téged lebuktatnom és akkor majd te leszel az én helyemben és én pedig a tiéden!
Addig meg élvezd ki amíg csak lehet!- jelentettem ki, majd mérgesen távoztam.

Egyenesen a szobámba mentem, mivel egyedül akartam lenni, kiakartam sírni a fájdalmaimat. Az ágyamban feküdtem és csak zokogtam, de nem fogom annyiban hagyni a dolgot. Míg látok reményt addig megyek és nem adom fel egykönnyen, ezt megígérem magamnak, Lokinak és Odinnak! A kis hülye liba meg végre vissza tér a Földre. Előbb-utóbb ezt is elfogom intézni. Mert én látom a fényt az alagút végén. Bízom benne, hogy sikerül valahogyan megoldanom a helyzetet és vissza nyerem Loki szeretetét.