I fell in love with a god [BEFEJEZETT]

XVII. Előbb, mint gondoltam

" Nagyra becsüljük azokat, akik nagyobb kockázatot vállalnak, de ha ezek az emberek veszítenek, akkor már bolondnak nevezzük őket. "

Kenneth Kamler

1 hónappal később

Egy hónapja már annak, hogy Loki elment a Földről ès itthagyott.
Az èrzèseimmel kapcsolatban semmi se változott, ugyanúgy szeretem ès mèg annál is jobban hiányzik.
Az elmúlt időszakban semmit nem csináltam csak dolgoztam ès nèha találkoztam Erickkel. Párszor mèg Bannerrel is összefutottam.

A mai napot már nagyon vártam, vègre anyáèkkal elmegyünk kirándulni, csak azt sajnálom, hogy Helèna nem jöhet velünk.
Minden èvben, júniusban elmegyünk valahova túrázni így az egèsz család, csak most a kisebbik tesó nèkül.

- Na ès anya ma hova megyünk?- kíváncsiskodtam.

- Legyen meglepetès!- jelentette ki.
- De siess ès öltözz fel, mert szerintem, nem pizsamában szeretnèl jönni!

Anyáèk már korán reggel eljöttek hozzám azèrt, hogy időben felkeljek ès ne aludjam át az egèsz napot.
Mivel június közepèt járjuk ezèrt úgy döntöttem, hogy felülre csak egy toppot veszek fel, alulra pedig egy fekete farmernadrágot, nem tudhatom, hogy hova megyünk ès meddig, ezèrt rakok el a magammal egy pulcsit.

- Na kèszen vagyok mehetünk?- szaladtam le az emeletről, mint egy kisgyerek.

- Amíg nem vagyunk mind itt, addig még nem megyünk sehova!- jelentette ki apa.

- Várunk mèg valakit?- kèrdeztem, de apa nem tudott rá válaszolni mert valaki úgy kopogott az ajtón, hogy majdnem kidőlt az a helyéről.

Fèlve nyúltam az ajtó kilincsre, majd kinyitottam az ajtót.

- Szia nővèrkèm!- köszöntött a kishugom.

Csodálkozva álltam ott az ajtóban.

- Sziasztok! Hát ti?- lepődtem meg, mert  itt volt Thor is.

- Anyáék nem mondták? Pár nap múlva lesz az esküvőnk és jó lenne ha előtte ott lennétek velem, mindannyian!- az utolsó szónál Jackkra pillantott.

- Most idén kihagyjuk a kiruccanást ès helyette megyünk a húgotok esküvőjére.- vallotta be anya.

- Na ès hova megyünk?- szólalt meg a bátyám.

- Úgy érted bátyó, hogy hol lesz az esküvő? Gondolom Asgardban, hol máshol lenne, nem igaz?- mondtam a hugomnak.

- Még szép, hogy Asgardban lesz!- jelentette ki Thor.

Ezután újra átélhettük a bifröst rejtelmeit. De most sem tudtam jobban megnézni, mert seperc alatt meg is érkeztünk Asgardra.

- Üdvözlöm Önöket, újra Asgardban!- üdvözölt minket a kapu őre. Mi pedig egyszerre köszöntünk is vissza.

Olyan déja-vu érzésem van ezzel az egésszel kapcsolatban. Ugyan úgy körbe néztem, mint amikor először jártam ezen a helyen. Odin nagyon örült nekünk és személyesen  közölte velem azt, hogy már nagyon hiányoztam neki, de főleg Lokinak. Amikor ezt mondta én abban pillanatban elvörösödtem, igaz nem mondta nekem senki, de én magamon nagyon éreztem. Most pedig ugyan abban a szobában vagyok, mint legelőször és ahogyan a szekrénybe benéztem megláttam azt, hogy a ruhák már előre be vannak készítve, milyen kis figyelmesek. Az, hogy megint itt lehetek az szép és jó, de én nem kértem szabadságot a munkahelyemen, úgyhogy mehetek is vissza a Földre.

***

- Szóval akkor ha jól értem te beszéltél a főnökömmel arról, hogy írjon be engem szabadságra?- kérdeztem anyától, miközben ő valamit pakolt a szobában.

- Igen kincsem, pontosan! Beszéltél már Lokival vagy találkoztál vele?- érdeklődött.

- Nem, még nem és sajnos még csak véletlenszerűen sem.- szomorodtam el.

- Akkor most menj és keresd meg, ne várd azt, hogy majd ő fog keresni!

Anyának igazavan, Loki nem olyan ember, aki más iránt érdeklődik, lehet ő jó ember nagyobb egoval is. Az első hely amit megnéztem az a szobája volt, de ott nem találtam, aztán a könyvtárban is kerestem, de ott egy lélek sem volt.
A következő hely ahol megnéztem az a palota tetőtéri kis udvara és egyben ez volt az utolsó, mert ott rá is találtam.

Nekem háttal állt és az eget kémlelte, mintha megérezte volna azt, hogy ott vagyok egyből felém is fordult.

- Alessia milyen kellemes meglepetés, hogy látlak és előbb, mint azt gondoltam!- nézett rám az istenség vigyorogva.

- Szóval tudtad, hogy jövök, de mégis honnan?

- Egy isteni megérzés.- nézett mélyen a szemembe.

Olyan közel volt hozzám és ahogyan engem nézett az zavarbaejtő volt.
Erősen koncentrálnom kellett arra, hogy ne nézzek le az ajkaira, ami eléggé nehéz feladatnak tűnt.

- Imádom amikor zavarba jössz!- ejtette ki a szavakat a száján és én még jobban elpirosodtam. Látszólag ő ezt nagyon élvezte, mert ő csak elmosolyodott a kelleténél még jobban, mint eddig.

- Hercegem!- kiáltott egy lány és oda futott hozzánk. - Nagyon sajnálom ha megzavartam bármit is, de beszélhetnénk négyszemközt?- Az utolsó szót kiemelte és rám emelte a tekintetét a csaj.

- Ha nem vetted volna észre nem érek rá, de bármit is akarsz azt, meg beszéljük később!

- De most jobb lenne.- nyafogott és közbe pödörte a haját.

- Akkor én megyek!- néztem szúrós szemekkel a lányra, majd vissza mentem a szobámba.

Pedig már majdnem megtörtént az első csók  és megint megzavartak, de nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mit akarhat az a csaj Lokitól.