I fell in love with a god [BEFEJEZETT]

XLIV. Az összetört szív

„ Akinek a szíve tele van gyűlölettel, annak kevés helye marad a szeretetre. A démonjaid a gyűlöletből táplálkoznak. ”

Czipper Ágota

Alessia

- Úgy tudtam, hogy ti még mindig együtt vagytok!- Lokival egyből a hang irányába kaptuk a fejünket. Heléna mosolygós tekintettel pásztázott minket.

- Ohh, jézusom! Ne ijesztgess már minket!- löktem el magam a fa törzsétől.

Ezt követően mindent elmondtunk a húgomnak. Megbeszéltük, hogy titokban tartjuk a dolgot, még Thor előtt is. Sajnálom, hogy Helénának titkolóznia kell a férje előtt, de bízom benne, hogy már nem sokáig kell színlelnünk. A beszélgetés után vissza tértünk a palotába, és ott találkoztunk Lunávak, aki már türelmetlenül várt a hercegre.

- Drágám!- szaladt oda Lokihoz, s ezután pedig olyat láttam amitől összetört a szívem. Luna megcsókolta Lokit, és az isten is vissza csókolt. Nem rég még velem volt, most meg az ellenségemet csókolgatja. Pedig megígérte, hogy nem fog történni köztük semmi.

- Khhm- köszörültem meg a torkomat, erre Loki bocsánat kérő tekintettel nézett rám..- Nekem most mennem kell!- indultam el és éreztem, hogy könnybe lábad a szemem. Már szinte futva sietettem a szobámba. Ott legalább kitudom adni a magamban lévő dühöt.

Már az ágyamon feküdtem és ismét sírtam. Mindig is utálatam ezt az érzést, miért is mentem bele ebbe a hülyeségbe, csak szenvedek.

Loki

Amikor Luna megcsókolt kénytelen voltam vissza csókolni, mégha meg is ígértem Alessiának, hogy nem fogom megtenni. S mielőtt még elment láttam rajta, hogy könnyezik. Szívem szerint utána rohantam volna, de nem tehettem meg. De ez megéri nekem? Hát nem! A kedvesem teljesen összetört, és én nem vagyok mellette. Egyre jobban éreztem, hogy utána kell mennem, de egy valami megállított, vagyis inkább valaki.

- Látszik, hogy neki fáj. De sebaj! Legalább szeved!- mosolyodott el és ez miatt bennem fel ment a pumpa.

- Luna!- mondtam nevét kissé dühösen. - Beszélnünk kell!

- Jó rendben! Baj van?- nézett rám aggódva.

- Csak a babáról van szó! De ezt nem itt kéne megbeszélnünk!- jelentettem ki, majd ezután elindultunk a háló termem felé.

Most végre itt volt a tökéletes pillanat, hogy lebuktassam Lunát. Már kitaláltam mindent, csak ketten vagyunk, így senki sem tud minket megzavarni. S amint Luna bevallja a dolgokat egyből szaladok majd Alessiához, hogy elmondjam neki a jó hírt. Remélem Luna őszinte lesz velem, és elmond nekem mindent.
A szobába beérve Luna egyből az ágyra vetette magát. Aggódva nézett rám, én pedig megtorpantam.  A gondolatomban át futott az is, hogy nem fog megnyílni nekem, akkor mit fogok tenni? Bizonyítékom nincsen ellene, de ha jobban belegondolok neki sincsen. Nem tudja semmivel bizonyítani, hogy én vagyok a gyereke apja. Picit meghátráltam, amit Luna is észre vett.

- Baj van?- szorongva állt fel az ágyról.

- Én csak az igazat akarom!- nyögtem ki nagy nehezen. S nem értettem magamat, ez a viselkedésmód annyira nem illik hozzám, de bizonyára a válasz miatt féltem ennyire, és ezért voltam ilyen.

- Nem értelek Loki, milyen igazat szeretnél tudni?- látszott rajta az értetlenség.

- Akkor pontosítok! Szóval, Luna.... én azt szeretném tudni, hogy valójában ki a gyermeked apja, ha már a feleségem leszel jó lenne tudnom az igazat, nem? Mert nyilvánvaló, hogy a gyermek nem az enyém, ugye?- kérdőn néztem rá.