November 20. (hétfő)
Ma Casso üzenetére keltem.
"Nem megyek ma, ne várj rám. Szeretlek"
Na, csodás (szeret, vííí!). Akkor egyedül megyek.
Visszazökkenve a szingli korszakomba, amikor mindig egyedül mentem, nulla életkedvvel léptem ki a kapun, és indultam el a suli felé a véletlenszerű lejátszási listámat hallgatva.
- Casso? - kérdezte Laci, amikor egyedül beléptem a terembe.
- Nem tudom, ma valamiért nem jön - vontam vállat, majd leültem a helyemre és előszedtem a német cuccomat.
Sacival átmentünk a német terem elé, majd beszélgetni kezdtünk az élet nagy dolgairól, például, hogy nem meglepő módon megint kedvenc énekese van, aki nem más, mint Shawn Mendes. Bár ő visszatérő megszállottság. :)
Második órán Samu és Paula egyszerre értek be késve, amit nem tudom, hogy hoztak össze, de mindenesetre két dolgot vettem észre.
Az első, hogy Paulánál nem volt fülhallgató, tehát nem hallgatott zenét útközben, hanem mondjuk beszélgetett Samuval, ami jó. :)
A második pedig, hogy a megszokott tetőtől talpig fekete öltözete csak nyomokban volt felfedezhető. Kék farmer volt rajta, sötétrózsaszín póló, fekete cipzáros pulcsi és fekete bakancs, a kapucnija meg egyáltalán ne volt a fején, hanem egy strasszos hajpánt csillogott rajta. Nagyon jól nézett ki. :)
Ebédszünetben Enikő egész végig valami sráccal üzenetezett.
- Szerdán találkozok vele - vigyorgott - Elhívott mozizni.
- Tök jó - mosolyogtam. Enikő már többször beszélt erről a srácról (Levinek hívják), már egy ideje chatelgetnek, és nagyon remélem, hogy lesz belőle valami. :)
Suli után átmentem Cassohoz.
- Nem is vagy beteg - néztem végig rajta, amikor megtaláltam a szobájában videojátékozni.
- De, délelőtt fájt a fejem - mondta - Szerdáig kiírtak - húzta egy elégedett vigyorra a száját.
- Ne már! - nevettem fel hitetlenül. Ez nem ér! - Mit csinálsz te addig?
- El leszek, hidd el - nézett rám halványan mosolyogva.
- Abban biztos vagyok - dünnyögtem.
Anya engem persze csak akkor hagy itthon maradni, ha tényleg nagyon beteg vagyok.
Casso gyorsan befejezte a játékot, majd felajánlotta, hogy hoz nekem croissant-t, mert ő nem szereti, de most tök feleslegesen van itthon, szóval nekem adja az övét.
- Milyen nagykelkű itt valaki - forgattam meg a szemeimet nevetve.
- Tudom - bólintott szórakozottan, majd kiment a szobából, én meg egyedül maradtam.
A szoba közepén állva csípőre tett kézzel tanulmányoztam Casso szobáját, majd az ablakán kifele bambultam, addig is ment az idő. Egyedül unalmas lenni, nem is tudom, miért nem mentem le vele.
- Jézusom! - sikoltottam fel, amikor Casso a semmiből mögöttem termett és két oldalról megbökte a derekam - Ez nem volt vicces, tökre megijedtem! - győzködtem, de nem igazán hatotta meg, csak továbbra is röhögött.
- Jó, persze - biccentett egy bujkáló mosollyal az arcán, majd megfogta a kezem és közelebb húzott magához.
- Úgy érzem, hogy nem veszel eléggé komolyan - jegyeztem meg halkan felnevetve, miközben a nyaka köré fontam a karom.
- Nem tudom, honnan veszed ezt - vonta meg a vállát vigyorogva, majd átkarolta a derekam, és megcsókolt.
Nagyon hülye és néha nagyon pofátlan. De én így szeretem. :)
Viszonylag sokáig elácsorogtunk (:D), amit Casso anyukája kopogása zavart meg. Az ajtó nyílására azonnal szétrebbentünk, így már egy kicsit messzebb ácsorogtunk egymástól. :)
- Ne haragudjatok, hogy zavarok - nézett ránk mosolyogva - Csak érdeklődni jöttem. Leni, kérlek leírnád egy papírra, amit vettetek ma az iskolában? Roli mindenképpen pótolni szeretne - nézett a fiára "pótolsz és kész" tekintettel, mire halkan elnevettem magam.
- Ez nem így van - vágta rá Casso - Anya, ő egy vendég, a vendégeket pedig nem fárasztjuk le - vigyorgott az anyukájára, aztán pedig rám.
- Leírom szívesen - vontam vállat előszedve a kedvenc tollamat.
- Köszönjük szépen - mosolygott rám Casso anyukája, mire Casso fáradtan hátradőlt az ágyán.
- Nem élek elnyomásban amúgy - jegyezte meg unottan, mire felnevettem. Ilyen ez. :)Mai nap - 5/5: igazából jó, annyi kivétellel, hogy Casso még két napig nem jön suliba.
*******************************************
Most újból belejöttem az írásba. Végre. 😁
Nektek ki a kedvenc szereplőtök? ❤️(Valószínűleg már kérdeztem, de most megkérdezem mégegyszer. ☺️😂)
YOU ARE READING
Egy pillanat, és elengedhetsz | "Deja vu..." - 3. évad
Teen Fiction"- Mint ha mindig kérnénk egy kis időt az élettől, vagy egymástól, hogy csak egy pillanat, most már tényleg elengedhetjük egymást, csak ezt még hagyj élvezzük ki... - gondoltam bele mosolyogva. - Aztán a sok "egy pillanat, és elengedhetsz"-ből lett...