Egy pillanat, és elengedhetsz | "Deja vu..." - 3. évad

69. Pizza

December 23. (szombat)
Ma Casso karjaiban ébredtem, amit őszintén szólva meg tudnék szokni. :)
- Jó reggelt - suttogtam mosolyogva, miközben továbbra is lehunyva tartottam a szemem.
- Szia, Szöszi - tűrte az egyik hajtincsemet a fülem mögé, majd egy puszit nyomott a vállamra - Hogy aludtál? - ez egy enyhe utalás volt arra, hogy az éjszaka nagy részében nem igazán hagytuk egymást aludni. :)
- Csodásan - fordultam az oldalamra jókedvűen, majd a szemeibe néztem - Te?
- Én is - vont vállat, miközben a nyaka köré kulcsoltam a kezem és hátradőltem az ágyon - Egyébként - hajolt felém megtámaszkodva a két oldalamon - Jó voltál tegnap - húzta egy félmosolyra a száját.
- Te sem voltál rossz - vigyorogtam. Oké, igazából egy félisten volt, de nem mindig vagyok egófényezős hangulatomban. :)
- Ahányszor elmentél, nyugodtan kijavíthatod jóra - tette hozzá egy apró mosollyal az arcán. Megjelentek a gödröcskék. És egy másodperc alatt az elpirulásom is.
- Oké - biccentettem elpirulva - Akkor mondjuk úgy, hooogy... - kerestem a szavakat - Szívesen megismételném - mondtam végül vigyorogva, mire Casso felnevetett - Na, így már jó lesz? - kérdeztem szórakozottan
- Alakul - hajolt közelebb hozzám, majd megcsókolt, amit a hajába túrva azonnal viszonoztam. Szereteeeem. :)
Eltartott egy darabig, mire kijutottunk az ágyból (khm), de aztán végül normálisan felöltöztünk és rendbe tettük magunkat.
- Figyelj, ez egy nagyon fura kérdés lesz, de... - túrtam a hajamba kellemetlenül - Nem láttad esetleg a melltartómat? - hunytam le a szemem elvörösödve, mire Casso felröhögött.
- Nem, Leni, nem láttam egy ideje - felelte szórakozottan.
- Akkor segíts megkeresni, mert nem akarom itthagyni - néztem körbe.
- Oké - bólintott vigyorogva - Amúgy - nézett rám, miután gyorsan bepillantott az ágy alá, és kiszedte onnan a keresett darabot - Sok hasonló éjszakán túl vagyok már, de olyan még nem volt, hogy másnap a csaj melltartóját kerestem, úgyhogy érezd magad megtisztelve - adta a kezembe jókedvűen, mire kikaptam azt a kezéből és bevágtam a táskámba.
- Azon vagyok - sziszegtem égővörös fejjel, mire Casso röhögve egy puszit nyomott a hajamba.
Miután elkészültünk, elindultunk egy közeli plázába. Megbeszéltük, hogy nem veszünk egymásnak ajándékot karácsonyra, hanem ezt a szép szobát közösen fizetjük, és ez így élménynek tök jó. :)
Na, persze ebből az lett, hogy Casso fizetett mindent, mert előre lefoglalta és kifizette a szobánkat, úgyhogy én csak azért is vettem neki ajándékot, amit indulás előtt oda is adtam neki. Hehe. :)
Szóval a plázában beültünk a moziba egy filmre (a popcorn volt az elég késői reggelink), valamint elmentünk utána pizzázni (az meg az ebéd volt), ahol megint eljátszottuk a szokásos történetünket.
- Leni, előre mondom, hogy nem fogsz tudni ennyit megenni, én meg nem szeretem az ananászos pizzát - szögezte le Casso, miközben sorban álltunk - Ha valamit rühellek, az az ananász, de azt kurvára, kalkuláld bele.
- Honnan veszed, hogy nem tudom megenni? - kértem ki magamnak.
- Onnan, hogy ismerlek.
- Ezek szerint nem eléggé - vágtam rá magabiztosan.
És ahogy annak lennie kell, természetesen a pizza fele után már kezdtem feladni a szolgálatot.
- Na jó, utálom, hogy már megint neked van igazad, de nem bírok többet enni - nyöszörögtem, mire Casso felnevetett.
- Most szívesen a fejedhez vágnám, hogy megmondtam, csak az a baj, hogy már nagyon sokszor eljátszottam és így egy kicsit unalmas - jegyezte meg szórakozottan, miközben egy íves dobással beledobta a szalvétát a kukába, csak mert miért ne. :)
Majd látva a meggyötört arckifejezésemet, fáradtan felsóhajtott.
- Na jó, add ide - vette el az ananászos pizzámat megadva magát.
- Szeretlek - vigyorogtam, mire "ez kész" stílusban felnevetve megforgatta a szemeit - De azért a héját meghagyod nekem? - mosolyogtam rá angyalian, mire csak rávágta, hogy "én is szeretlek" és beleivott a kólájába. :)
Egyébként végül nem kaptam meg a héját - csak néhány ananászt magában, amit le tudott szedni, persze attól még megmaradt az ananász íz -, mert állítása szerint "miattam megevett két teljes szeletet az egyetlen pizzából, amit szívből utál, úgyhogy ne fosszam meg az egyetlen jó részétől". Na, mindegy. Majd máskor. :)
Éppen kézenfogva sétálgattunk a plázában (sokan megbámultak minket, de szerintem egyértelmű, hogy kettőnk közül leginkább kit), amikor megtorpantam.
- Gyere - rángattam be Cassot az éppen ott lévő drogériába.
- Azonkívül, hogy majdnem kitépted a karom... - kezdte Casso értetlenül, de közbevágtam.
- Itt volt - pillantottam ki a boltból.
- Ki? - nevetett fel értetlenül, mire szó nélkül beszaladtam az egyik sor mögé - Na jó, ki elől bújkálsz? - mosolygott rám szórakozottan.
- Zsombi - feleltem.
- És?
- Nem akarok vele találkozni. Gyűlölöm - válaszoltam egyértelműen.
- Oké, én is, de ettől még nem megyek át kommandósba. Neked már csak tigrisbukfencezned kéne - fantáziált.
- Nem a te exed.
- Még jó hogy - röhögte el magát - Mondjuk önmagában már az is elég nagy szívás, hogy neked az. Amúgy ide jön - nézett a fotocellás ajtó irányába - Basszameg.
- A francba - sziszegtem.
Nagyon úgy tűnt, hogy Zsombi nem szemhéjpúdert vagy rúzst jött vásárolni magának, hanem észrevett és egyenesen felénk tartott. Jaj.
- Sziasztok - köszönt Zsombi egy bazinagy műmosollyal az arcán - Hát ti? - érdeklődött gyomorforgatóan nyájas stílusban.
Én csak a számat rágva próbáltam összeszedni magam, amit Casso észre is vett, úgyhogy teljesen nyugodtan megszólalt.
- Sok közöd nincs hozzá amúgy, de Leni vesz magának valami... - pillantott az előttem lévő polcra, ahol a korrektorok sorakoztak, ami fiúszemmel nem túl beazonosítható -... akármit, én meg bejöttem vele. És te egyedül mit keresel itt? - röhögött fel - Csak mert rajtad nem segít innen semmi - nézett körül szórakozva, mire Zsombi egy dühös pillantást vetett rá.
- Igazából - váltott vissza a mosolygós stílusára, amitől instant szivárványt hányok - Láttalak titeket és lenne egy kérdésem - nézett egyenesen rám - Lenitől - tette hozzá. Jaj nekem.
- Igen? - kérdeztem.
- Komolyan ennyire hülye vagy? - nevetett fel keserűen. Sajnos tudtam, mire gondol.
- Merész téma - jegyezte meg Casso rágózva, mivel Zsombi kérdésére azért felszökött a szemöldöke.
Kimérten válaszoltam az előttem álló, volt barátomnak a kérdésére.
- Hát, ha nálad az hülyeségnek számít, hogy nem ugrok azonnal annak a szavára, aki minden erejével tönkre akarja tenni az életemet, akkor igen - feleltem egyszerűen. Most nyilván az a baja, hogy így sem szakítottam Cassoval. Istenem, szálljon már le rólunk!
- Gratulálok - forgatta meg a szemeit - Szép kis pár vagytok. Egy figyelemhiányos exrosszfiú és egy hiszékeny hülye kurva, gyönyörű - húzta egy gúnyos mosolyra a száját, mire Cassonak újra felszöktek a szemöldökei egy pillanatra.
- Na, ezt akkor most mégegyszer - nézett rá, megakadva sejthetőleg a "hülye kurva" részen, lehetőséget adva, nagyjából három másodpercnyit, hogy visszavonja.
Eközben én már rég Casso megfeszült kezéhez kaptam, és rákulcsoltam az ujjaimat, hogy ne csináljon semmi felelőtlent. Ennyit nem ér meg.
- Miért, melyik tény fájt jobban? - kérdezett vissza Zsombi gúnyosan, mire Casso feszülten elröhögte magát.
- Egyik se, az enyémet pont leszarom, Lenié meg nem tény, csak kibaszottul az életeddel játszol. Hidd el, hogy nem beszélgetnék veled, ha nem érdekelne, hogy az ő napját nem akarom elrontani, vagy hogy megharagudjon rám, köszönd meg neki - biccentett felém, elég egyértelműen arra utalva, hogy máskülönben már minimum leütötte volna - Mondjuk amúgy ahhoz képest, hogy lekurváztad, azért sírsz már utána egy ideje, nem? Nem az, megértem, hogy beleestél, ez az egyetlen közös vonásunk kábé, gondolom az is kibaszottul fájhatott, amikor szembesültél vele, hogy téged a büdös életben nem szeretett úgy, mint engem, soha nem tudtad megadni neki azt, amit én meg tudok, olyan szerepet betölteni az életében, amit én igen, rossz hír, ez így is fog maradni, ideje lenne feladni, hogy megpróbáld elszedni tőlem, mert nem tudod, tényleg eskü adnám, ha leesne már, mert nem fogom hagyni. Amúgy meg, ha már itt tartunk, beszélgessünk csak még egy kicsit - váltott témát, és úgy nézett Zsombira, hogy az rám is hatással volt, konkrétan akkora volt a gyomrom, mint egy teniszlabda - Hajrá, kurvázd csak le mégegyszer, mondj rá bármi rosszat, vagy csak lássalak meg megint a közelében, amikor épp nem térden csúszva kérsz bocsánatot tőle, hogy egyáltalán léteztél az életében, azért szerintem volt időd kiismerni, nem vagyok túl gátlásos, ott helyben kinyírlak, komolyan. Már így is gyűlnek a dolgok, amik miatt legszívesebben addig ütnélek baszki, amíg mozogsz, van egy tippem, ne ronts a helyzeten. Vágom, szar neked, volt egy barátnőd, aki nem téged szeretett, te jó ég, hidd el, küzdenek még páran a világon rajtad kívül ezzel problémával, de szerintem te vagy az egyetlen, aki képtelen ezt feldolgozni, ennyi után ez legyen már csak a te problémád, baszdmeg. Plusz ahhoz, hogy alapvetően velem van bajod, neki a világon semmi köze nincs, ha bajod van, akkor gyere, mondjad nekem, ha vele van bajod még lassan egy év után is, hogy pont leszar, és velem boldog, azt meg fogadd el, nem ő a kurva emiatt, te fogsz ezen mostantól túllépni, valahogy oldd meg, leszarom hogy, keress mást, akit tönkretehetsz, ha megy, vagy szimplán csak próbáld ki, hogy valahogy máshogy ütöd el az idődet. Na menj, válassz magadnak alapozót - biccentett Casso az egyik polc irányába, majd teljesen nyugodtan kikerülte és kimentünk a boltból - Geci, de felbasz, aztakurva - közölte tényként, fáradtan felsóhajtva.
Egy másodperc se telt el, de azonnal beráncigáltam a mosdó folyosójára.
- Na jó, Leni, hány helyre rángatsz még be? - nevetett fel hitetlenül, mire nem válaszoltam, csak a tarkójára téve a kezem és hosszasan megcsókoltam, miközben folyamatosan a szavai jártak a fejemben.
Úristen, létezik a világon ennél rendesebb fiú? Kötve hiszem. :)
- Szeretlek. Nagyon - öleltem magamhoz szorosan, miközben a vállába fúrtam a fejem - És köszönöm - suttogtam. Meg se érdemlem. :)
A hotelbe visszaérve azonnal letámadtam, hátradöntöttem az ágyon, a két térdemmel megtámaszkodtam a csípője mellett és megcsókoltam. Látszólag sikerült kifejezetten meglepnem, de aztán viszonozta rendesen. :)
- Ezt most azért, ami abban a drogériában történt - suttogtam, miközben levettem róla a pólóját - És hogy megetted a pizzámat - tettem hozzá mosolyogva, majd apró csókokkal kezdtem behinteni a (tökéletes) felsőtestét.
- Na jó, Szöszi, egy istennő vagy - jegyezte meg mosolyogva, miközben nekidőlt az ágy támlájának.
- Ezt tuti azért mondtad, hogy te isten lehessél - vigyorogtam.
- Nyilván - nevetett fel - Amúgy tudod, hogy nem ezért csináltam? - kérdezte kedvesen.
- Tudom - biccentettem - De nekem sokat jelent, hogy kiálltál mellettem - mosolyodtam el, majd újra megcsókoltam.
Ennek az egésznek egy kopogás vetett véget.
- Várj, megyek - pattantam fel, majd ajtót nyitottam - Jó napot - köszöntem a fiatal lány recepciósnak.
- Elnézést, nem akarok zavarni, de... - pillantott zavartan a lazán felé néző, félmeztelen Cassora - A következő vendégek másfél óra múlva lesznek itt, a házirend szerint pedig már egy ideje el kellett volna hagyniuk a szobát - tájékoztatott. Uppsz.
Úgyhogy volt összesen tíz percünk összeszedni magunkat, ami sikerült is, az épület elé érve pedig Casso hívott egy taxit.
- Rosszul láttam, vagy a csaj tényleg végig a felsőtestedet nézte? - kérdeztem, amíg várakoztunk.
- Tényleg - nevetett fel zavartan, miközben a hajába túrt.
- Ez nem zavaró? - értetlenkedtem. Nekem is eléggé az szokott lenni például a strandokon, amikor egy pár fiú konkrétan szemezik egyet a melleimmel. Egy hajszálnyira vagyok ilyenkor attól, hogy beléjük szúrjak egy svájcibicskát.
- A gólyatáborban még te is azt nézted - röhögött fel. Tényleg így volt. Aucs. De ez így megmaradt neki? - Amúgy egyébként néha rohadt idegesítő - tette hozzá.
- Akkor én is idegesítettelek? - gondolkodtam.
- Te már nyolcadikban is idegesítettél, pedig akkor még azt se tudtad, ki vagyok.
- Miért is? - nevettem fel értetlenül.
- Figyelj, megláttalak, a nevedet se tudtam, már is te jártál a fejemben. El akartam kérni az instádat, bementél a mosdóba. A barátnőd közölte, hogy mi mennyire összeillünk, aztán délután megnéztem az instádat, ahonnan továbbra se derült ki rólad semmi, rád írtam, és egy héten keresztül vártam, hogy válaszolj már. Az őrületbe kergettél, de komolyan - nézett rám szórakozottan, mire elnevettem magam.
- Mindezt úgy, hogy nem is tehetek semmiről, kizártam magam a saját instámból - nevettem ki tulajdonképpen saját magam - És akkor éppen össze voltam törve, úgyhogy minden posztot leszedtem, ami rá emlékeztetett.
- Kioffolt a crushod, mi? - kérdezte egy halvány mosollyal az arcán. Telitalálat.
- Ki hát - bólintottam kellemetlenül, mire Casso felröhögött - Most mi az? - pislogtam.
- Semmi, semmi - legyintett szórakozottan, majd beültünk az akkor megérkező taxiba.
- Ugye majd megmagyarázod? - fordítottam felé a fejem, mire Casso vigyorogva bólintott, bediktálta a sofőrnek a címet, majd elővette a telefonját és írt valakinek egy gyors üzenetet - Ez ehhez kapcsolódik? - kérdeztem összeráncolva a szemöldököm.
- Aha - nyomott egy puszit a hajamba valamin még mindig nagyon elszórakozva, mire zavartan elnevettem magam és a vállának döntöttem a fejem.
Nem tudom, mi a vicces ebben, de majd kiderül. Talán.
A házunk előtt elköszöntünk egymástól, majd bementem Anyáékhoz, akik már az egész házat kidíszítették.
- Sugááár! - ugrottam a nővérem nyakába, akit már vagy egy hónapja nem láttam, majd köszöntem Anyáéknak is, és segítettem főzni.

Mai nap - 5/5*: oké, Cassot imádom, megvédett Zsombitól, megette a pizzámat és elképesztően lenyűgöz mindig. A nővérem végre itthon van, beszélgettünk egy csomót, Csepi ma gyakorolta kimondani a nevem (a "Levendula" nem túl egyszerű, a családom meg nem hív "Leni"-nek, az csak a suliban játszik), holnap pedig karácsony lesz. Jupiii! :)