[11.24.]
- Megkérte a kezem!!! - ujjongott, mire csak sikongatva ugrálni kezdtem. Vííí! :D
- Úristeeeen! - lelkesedtem - Mindent mesélj el! - kértem.
- Most igazából a benzinkúton vagyunk, csak gondoltam, amíg Pityu intézkedik, felhívlak, de amíg visszajön, megpróbálok mindent elmondani - kezdte, majd gyorsan hadarni kezdte az eseményeket. Hogy Pityuval sütizni voltak az Ibolyában, és akkor elővette a gyűrűt, letérdelt, megkérte a kezét, ő a nyakába borult, azonnal igent mondott többször is, a többi vendég sorra gratulált nekik... Napsugár olyan boldognak tűnt, mint még soha, én meg a legnagyobb lelkesedéssel végighallgattam újra meg újra az egészet, mert akkor is! A nővéremnek megkérték a kezét! Te jó ég!!! :D
Napsugárnak lassan le kellett tennie a telefont, de előtte megkért, hogy Anyáéknak ne mondjak semmit, mert ő akarja majd elmesélni a nagy hírt, ami érthető. :)
Miközben beszéltünk, Casso a szomszédból bujkáló mosollyal figyelt. Ő már erről tudott rég, csak nem mondta el. :)
- Minek örültél ennyire? - kérdezték Anyáék, amikor vigyorova lementem a konyhába. Gondolom, hallották a sikoltozásomat, de mivel Napsugárnak megígértem, hogy tartom a számat, rögtönöznöm kellett.
- Ötös lett a témazáróm töriből. Egy csomót készültem rá - füllentettem, mire mindketten "fura ez a gyerek" tekintettel néztek rám. Remélem, tényleg ötös lesz amúgy. :D
Mai nap - 5/5***: Úristeeeen!
YOU ARE READING
Egy pillanat, és elengedhetsz | "Deja vu..." - 3. évad
Teen Fiction"- Mint ha mindig kérnénk egy kis időt az élettől, vagy egymástól, hogy csak egy pillanat, most már tényleg elengedhetjük egymást, csak ezt még hagyj élvezzük ki... - gondoltam bele mosolyogva. - Aztán a sok "egy pillanat, és elengedhetsz"-ből lett...
