A fiú, aki egy csillagra ült (Taekook) ✓

harmincnegyedik rész

i will welcome a partner who is my equal

18+

Már egészen későre járhatott, amikor Taehyung és Jungkook végül mégis úgy döntöttek, hogy szórakozni indulnak a város közepébe. Megpróbálták elérni Hoseokékat, azonban ők harmadszori hívásra sem vették fel a telefont, így csak vállat vonva, elindultak az éjszakába, s úgy gondolták, hogy ha esetleg nem is találkoznak a többiekkel, legalább buliznak egy jót.

Jelenleg egy igazán menőnek gondolt klubban voltak, amelyet lila és kék neonfények világítottak be, ők ketten pedig teljesen el voltak ájulva a bent lévő hangulattól. Rengeteg fiatal tartózkodott bent, voltak akik táncoltak, voltak, akik csapatokba verődve beszélgettek és iszogattak, s annak ellenére, hogy első ránézésre felkapott helynek tűnt, egyáltalán nem volt tömött a bulizó fiataloktól. Az árak az alkoholt illetően nem voltak túl olcsóak, de próbálták lazán venni a dolgokat, hiszen talán most először és utoljára jártak ott. Néhány feles és hosszú perceknek tűnő táncolás után lihegve süppedtek bele az egyik kényelmes kanapéba, ahol szerencsére senki nem ült, Taehyung pedig annak ellenére, hogy mindketten fel voltak hevülve, Jungkookhoz bújt. A doki mosolyogva vonta megához a fiatalabbak, majd az izzadtságától nedves hajába is beletúrt, s a kissé hosszabb tincseket kezdte birizgálni. A fiúcska egy mély levegőt véve kifújta magát, és mosolyogva nézett fel a párjára, amikor ő a nevén szólította őt.

- Elmegyek a mosdóba, mindjárt visszajövök - Taehyung bólintott párat, mire Jungkook egy puszit nyomva az arcára felpattant, majd már el is nyelte őt a bőszen táncoló tömeg.

Taehyung egy bágyadt mosolyt varázsolva az arcára, hátrahajtott fejjel szusszantott egyet, s visszagondolt arra, hogy milyen volt Jungkookkal táncolni. Elvigyorodott a gondolatra, hiszen nem volt elég neki, hogy a másikat élőben is lássa, még a fejében is ő járt. Pár perccel később, amikor ismét újra és újra lejátszodta a fejében az eseményeket, lassan mocorogni kezdett, majd lepillantva a nadrágjára, kétségbeesetten vette észre, hogy visszavonhatatlanul felizgult Jungkook gondolatára. Talán csak a részegség miatt hatottak rá ilyen intenzíven az emlékképei, azonban a tekintete már teljesen elködösült, s kezdett az elméje is elborulni. Jungkookot akarta, de most azonnal.

A másik, mintha csak meghallotta volna a gondolatait, a táncoló tömegen próbálta átverekedni magát, s mosolyogva, teljesen felszabadultan kezdett Taehyung felé sétálni, azonban meglátva a fiút, félúton megtorpant. Taehyung önkívületi állapotban vonaglott a kanapén, s egyelőre még nem vette észre a táncolók között ácsorgó egyént. Jungkook beharapta az ajkait, és hirtelen nem tudta, hogy csak távolból figyelje vagy vegye kezelésbe a másikat, de végül az első opció mellett döntött, hiszen kíváncsi volt, hogy miket fog még művelni a fiúcska, és, hogy vajon mikor fogja észrevenni őt. Nem kellett hozzá sok idő, Taehyung bágyadtan kapcsolta össze a tekintetét a Jungkookéval, majd egy félmosollyal az ajkain levezette az ujjait a nadrágján lévő dudorához, hogy gyengéden megmarkolhassa azt, miközben a csípőjét is fellökte. Mindvégig tartotta a szemkontaktust a dokival, s önelégülten konstantálta magában, hogy az idősebb is épp olyannyira be volt indulva, mint ő.