accept yourself as you were designed
Az idő rohamosan telt Taehyung életében, és egyenesen a nyári szünet felé igyekezett. Az iskolaév utolsó napja volt, az említett fiú pedig egy boldog mosollyal az ajkain ült az iskolapadban, bár nem teljesen azért volt boldog, mert végre tudta, hazamehet, hanem azért, mert az ideiglenes osztályfőnöke és az osztálytársai meglepték őt. Taehyung egyáltalán nem számított rá, azonban kora reggel, amikor betoppant az osztályterembe, az összes osztálytársa bent várta őt, hogy kellőképpen elbúcsúztathassák valóját. Igaz, nem kötött az osztályon belül szoros barátságot senkivel sem, de egy év elég hosszú idő volt arra, hogy belophassa magát mások szívébe, ez pedig természetesen fordítva is így működött. Hiába is, az egy év az egy év, és akármennyire is várta már ezt a pillanatot, mélyen legbelül tudta, hogy hiányozni fog neki ez az iskola, a tanárok, a kollégium, az osztálytársak és Chen.
Jungkook még április végén visszautazott Koreába, hiszen nem maradhatott túl sokáig ott a munkája miatt. Így is rengeteg lemaradást kellett bepótolnia, és a betegeit sem várathatta istenuntaig, így megbeszélték Taehyunggal, hogy amint vége a sulinak Jungkook eljön érte, és együtt végre hazatérnek majd. Addig pedig szinte mindennap tartották a kapcsolatot, Taehyung pedig nem engedte meg magának, hogy ismét ugyanazokat a hibákat kövesse el.
Valójában nagyon furcsa érzés volt belegondolni abba, hogy ez volt az utolsó éve a gimiben. Most már a saját lábára kell majd állnia, nem gyerek már többé, és vagy munkát vagy egyetemet kell keresnie magának. Az egyetem egyelőre nem volt tervben, ki akarta még élvezni az utolsó "gyermeki" időszakát és kicsit pihenni is akart, így úgy döntött, hogy egy darabig a sorsra bízza a dolgokat, utána pedig egyetemre megy. Igazából egyelőre még nagyon nem tudta, hogy mit szeretne csinálni később, ezért is gondolta, hogy ráér még ötletelni. Akár Kínába is visszatérhet majd, természetesen Jungkookkal az oldalán.
Taehyung osztálya egy ideje már az osztálytermükben tengette az utolsó perceit a suliban, ugyanis a tanévzárónak már egy ideje vége lett, azonban az osztályfőnökük azt mondta, hogy ne menjenek még haza, hiszen készül egy meglepetéssel nekik. Egyelőre senki sem értette, hogy mit takarhat a meglepetés kifejezés, mindenesetre mindenk izgatott volt, és néhányan már találgatni is elkezdtek.
- Tuti, hogy egy hatalmas torta lesz! - mélázott el az egyik fiú megnyalva az ajkait.
- Vagy pizza!
- Vagy egy kiskutya! - mondta az egyik lány nevetve.
- Hülye vagy? - röhögött fel egy fiú. - Minek hozna ide még több állatot? Van itt elég, csak nézz tükörbe!
- Megöllek, Zihan!
- Gyerekek, mi ez az ordibálás? - nyitott be az osztályfőnök, mire mindenki egyszerre hallgatott el. Az említett személy csak elmosolyodott és legyintett egyet, aztán mielőtt még elhagyta volna a helyiséget, beinvitált valakit az osztályterembe, mire a diákok kíváncsi szemekkel tapadtak az ajtóra.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
A fiú, aki egy csillagra ült (Taekook) ✓
Hayran Kurgu"- De egy csillagra nem is lehet felülni..." Taehyung mindent megtesz azért, hogy az élete egyben maradjon, és, hogy ne csússzon ki az irányítás a kezei közül. Gondosan felépített falai és szokásai vannak, s nehezen viseli, ha bárki is belerondít eb...
