A fiú, aki egy csillagra ült (Taekook) ✓

harmincharmadik rész - Yoongi

learning to not envy someone else's blessings is what grace looks like

Yoongi egy nyugodt mosollyal az ajkain ült a buszon, amely Jimin háza felé igyekezett. Vagyis tulajdonképpen nyilvánvaló volt, hogy nem a szőkeség háza előtt fog leszállni a járműről, de legalább egy órába telt volna, amíg gyalog eljut Jiminhez, ezért inkább a tömegközlekedést választotta. Nem voltak sokan a buszon, ezért a nagyobb sporttáskáját maga mellé helyezte. Ma volt a nap, amikor elindultak a kirándulásra, Yoongi pedig próbálta palástolni, de valójában eszméletlenül izgatott volt, és alig várta, hogy a szerelmével töltsön egy hetet. Tudta ő, hogy a többiek is ott lesznek, ez pedig még nagyobb izgalommal töltötte el őt.

Amint megérkezett a megfelelő állomáshoz, leugrott a buszról, majd küldve egy gyors üzenetet a párjának, miszerint néhány perc és ott lesz, heves szívveréssel szelte tovább az utcákat. Nem sokkal később a szőkeség hatalmas villájához ért, és nem is kellett sokat várnia, Jimin szinte felülmúlhatatlan sebességgel száguldott felé, hogy a nyakába vethesse magát.

- Hiányoztál - simult Jimin teljesen Yoongi testének, ugyanis a szőkeség csak tegnap este ért haza a szüleivel való kirándulásról, ezért hosszú napokig nem láthatták egymást. Egyáltalán nem fűllött hozzá a foga, és nagyon szívesen rávágta volna, hogy nem megy ő sehova, azonban a szülei csak akkor engedték meg neki a barátokkal való vakációt, ha velük is eltölt egy kis időt, így Jiminnek nem nagyon volt választása.

- Te is nekem - lepte el Yoongi Jimin arcát egyre több és több puszival, mire a szőkeség felkuncogott, s végre valahára egymás ajkaira hajoltak.

Édesen kóstolgatták egymást, mire Yoongi elengedte a sporttáskája pántját, hogy rendesen átkarolhassa Jimint, mire az hangos puffanással ért földet, de ez egyiküket sem érdekelte különösképpen. A fiatalabb Yoongi nyakát karolta át, s a tarkójánál tartva a fejét arra ösztönözte, hogy ne engedje el őt, bár Yoonginak ez eszébe sem jutott. Ha lehetett volna, örökre a karjai közt tartotta volna a párját, azonban kissé frusztrálni kezdte a tudat, hogy ezt az egész műsort Jimin szülei akár meg is láthatják, ha esetleg kilesnek a függönyök közül. Lassan a többiekért is indulni kellett, és mivel kettejük közül csak Yoongi tudott vezetni, ez a munka egyelőre rá hárult, így el kellett engedjék egymást, hogy végre elindulhassanak a várva várt kirándulásukra.

Yoongi durcás fejjel, Jiminnel az oldalán lépett ki a benzinkút épületéből, és kissé dühös pillantásokkal illette az előtte sétáló Jungkookékat. Nem is értette, hogy mi ütött belé, hiszen nem szokott ennyire láthatóan rivalizálni a dokival, most pedig olyanokat mondott, amelyeket sosem gondolt volna, hogy kiejt a száján. Nem arról volt szó, hogy hazudott, mert egyáltalán nem így volt, de kissé kínosan érezte magát.

- Na, ne legyen rossz kedved - simult hozzá Jimin aranyosan, s nyomott egy cuppanós puszit az arcára. - Nekem akkor is te vagy a legaranyosabb. És szerintem is mi vagyunk a cukibb pár, de hadd higyjék el, hogy nekik van igazuk.

Yoongi elmosolyodott a párja nyugtatásán, a rossz kedve pedig azonnal eltűnt, amint rájött, hogy most már egészen addig, amíg meg nem érkeznek a kiránduló helyükre, nyugta lesz, s csak Jimint átölelve fog pihenni a kocsi hátsó ülésén.

Miután mindenki elhelyezkedett a helyén, Jungkook beindította a kocsit, így a csapat lassan zötykölődve ismét útnak indult. Yoongi azonnal Jimin derekára simította a kezeit, s közel húzva magához, szorosan átölelte őt, miközben beszippantotta a fiú jellegzetesen édes aromáját. Jimin hátra nyúlva, a szerelme hajába túrt, Yoongi pedig puszikkal kezdte elhinteni a párja arcocskáját, homlokát, orrát, nyakhajlatát, majd végül az ajkait is.